SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Napi február 9., 9.o.) a NewsMax.com egyik cikkét ismerteti, amely szerint Amerika konzervatívjai torkig vannak a kereszténység elleni liberális támadásokkal. A televízióban azt láthatják, hogy a papok pedofilok. New York és San Francisco galériáiban és utcáin lépten-nyomon lealacsonyítják a katolikus jelképeket. A könyvpiacon pedig szélhámos könyvek állítják: a Vatikán közreműködött a holokausztban.

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (A pápa február 11., 6.o.) Csordás Eörs, a Budapesti Főegyházmegyei Hivatal irodaigazgatója elmondta: Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek május 8-án tölti be 75. életévét, így az egyházi törvényeknek megfelelően természetesen addig felajánlja lemondását a pápának, éppúgy, mint minden püspök, érsek vagy bíboros, aki eléri a nyugdíjkorhatárt. Az MH is megjegyzi: nem tudható még, új vezetője lesz-e az esztergom-budapesti főegyházmegyének, vagy Paskai bíboros marad még néhány évig szolgálatban.

A Népszabadság ("Kisöpörni február 8., 4.o.) megemlítve, hogy a parlamenti választások Isten akarata szerinti megvalósulásáért kezdődött kilenc héten át tartó imasorozat február 7-én csütörtökön este Budapesten, a Szent István-bazilikában, emlékeztet rá: Kemenes Gábor nagykovácsi plébános, az imaalkalmak vezetője korábban hangsúlyozta, hogy a jelenlévők az ország jövőjéért imádkoznak, semmiképpen sem konkrét politikai irányzat vagy párt választási sikeréért. A lap hozzáteszi: más katolikus közösségekben viszont igény mutatkozik arra, hogy a hívek részletesebb politikai eligazítást kapjanak. A XI. kerületi Szent Adalbert Misszió februári kiadványa például választási felhívásként is értékelhető verset közöl Ne uralkodjon feletted idegen, magyar Nemzetem! címmel. A költemény kezdő sorai arra szólítanak fel, hogy "ne dőljetek be a kommunista blöffnek, az ő idejük rég lejárt!" A szerző a volt elvtársakról kifejti, hogy "telhetetlen zsebekkel" és "kiapadhatatlan hazugságzsákkal" rendelkeznek, továbbá "puffadt dühvel támadják a feltámadt magyar összefogást, a lassan magára találó nemzetet." A költő így fejezi be művét: "Uram, légy mellettünk, s kisöpörjük végleg a hatalomból az ördög csapatát!" A Népszabadság azt is megemlíti, hogy az egyik kőbányai plébánia hírlevele nem minősíti a politikai paletta résztvevőit, de tudatja a hívekkel, hogy "aki szívesen támogatja Révész Máriuszt, a körzet Fidesz-MDF jelöltjét, és nem tud más módot az ajánlószelvény eljuttatásához, behozhatja a plébániára."

Szintén a Népszabadság (február 12., 4.o.) a fenti cikkhez kapcsolódóan közli, hogy sem Révész Máriusz, sem pedig a lehetőséget megteremtő templom kőbányai plébánosa nem tartja politikai tevékenységnek, hogy hírlevélben tették közzé: fogadják a Fidesz-MDF képviselőjelöltjének ajánlószelvényeit. A fideszes képviselőjelölt hangsúlyozta: nem a szószékről hangzott el, és nem is felhívás az, amely megjelent a templom hírlevelében. A plébánia ezzel egy lehetőséget akart felkínálni híveinek. Mint mondta, ha előbb őt is megkérdezi a plébános, és minderről nemcsak a rádióból értesül, azt mondta volna, ne tegye. Ennek ellenére semmi kivetnivalót nem lát a dologban. Szerinte ugyanis ez esetben a választók nem egy pártot, hanem személy szerint őt tisztelik meg a bizalmukkal. Fülöp Ákos, a kőbányai Kada utcai Szent Család-templom plébánosa sem talál kivetnivalót abban, hogy a templomban gyűjt ajánlószelvényt, hiszen pusztán a lehetőség felkínálása még nem politikai tevékenység. Hangsúlyozta: az ügy háttere nem más, minthogy egyesek vissza akarják csempészni az előző rendszer hangulatát, hogy a papoknak félniük kelljen azért, amit mondanak. Arról is értesült, hogy más templomokban eddig idegennek számító személyek jelennek meg, akik a szentbeszéd után szinte kiosonnak a miséről.

A Szocialista Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (SZEFSZ) azt állítja, hogy a katolikus egyház aktív politizálással kívánja tölteni a kampányt. A szövetség úgy határozott, hogy ellenőrző csoportot állít fel. Ennek feladata az lesz, hogy az egész ország területéről összegyűjtse azokat az eseteket, amikor "Isten igéjének hirdetése a politikai propagandával párosul" (Népszabadság: Igehirdetés február 9., 4.o.).

A fenti hírrel a Magyar Nemzet (február 12., 1.,3.o.) Egyházellenes akciók címmel szintén foglalkozik. A lap lényegesen bővebb ismertetéséből kiderül: a SZEFSZ tagjai járják az ország templomait, és adatokat gyűjtenek arról: a papság valóban agitál-e a kormánypártok mellett. A szentmisékről magnófelvételeket készítenek, a templomok bejáratánál kifüggesztett falragaszokról, hirdetményekről pedig jegyzeteket írnak. A szervezet egy monitoringcsoportot állított fel: ennek nagyobbik, 170 főből álló része a hétvégeken részt vesz az ország különböző településein található templomok szentmiséin. A szerzett információkat a SZEFSZ tagjai aztán a nyolc főből álló központi elemző stábnak továbbítják. Ez a csapat a beérkezett jelentéseket összegzi és dokumentálja. Kalmár Szilárd, a SZEFSZ elnöke mindezt megerősítette a lapnak. Kifejtette: az általuk létrehozott elemzőcsoport egységes tapasztalatokba foglalja Horn Gyula volt miniszterelnök ismert, egyházellenes vádjait. A vasárnaponként az ország templomait járó csoport tagjai között újságírók és rádiósok is vannak. Az eddigi tapasztalatok alapján a papok közül sokan politizálnak, ezt pedig valamilyen szinten ellensúlyozni kell. El szeretnék érni, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) valamilyen formában reagáljon a jelentés tartalmára. "Irritál, hogy a püspöki kar semmit sem mond. Legalább kérjék ki maguknak az ügyet! Hallgatásuk cinkos együttműködést jelent" mondta Kalmár Szilárd. Veres András püspök, a katolikus püspöki kar titkára jelezte: továbbra sem kívánnak reagálni a felvetésekre. Dékány András, az MSZP sajtófőnöke közölte: a szocialisták a közeljövőben nyilvánosságra hozzák azokat a dokumentumokat, amelyek alátámasztják Horn Gyula kijelentéseit. Dékány tagadta, hogy az MSZP-nek köze lenne a SZEFSZ-hez. Kalmár erről úgy fogalmazott, hogy ők az MSZP mellett működő, szimpatizáns szervezetnek tekintik magukat. A lap megtudta, hogy a SZEFSZ tavaly márciusig az MSZP parlamenti frakciójában is képviselettel rendelkező Fiatal Baloldalnak és az Ifjú Szocialisták Mozgalmának anyagi támogatását élvezte. Gál J. Zoltán, Medgyessy Péter MSZP-s miniszterelnök-jelölt kabinetfőnöke szerint a SZEFSZ akcióját nem lehet összefüggésbe hozni a választási kampánnyal. Lanczendorfer Erzsébet, a győri Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) elnöke szerint mindezzel az egyházüldözés legsötétebb korszakát idéző módszer is bekerült a választási kampányba. Szervezete nevében kijelentette: tiltakozik az újra feléledt egyházüldözés ellen.

Szintén az MN (február 7., 2.o.) Református útmutató a választásokra címmel ismerteti Kálmán Attilának, a Magyar Református Egyház Zsinata világi elnökének választási útmutatóját. Ebben kifejti: 2002 tavaszán arról kell döntenünk, hogy most helyes irányban halad-e az ország? Elég-e kisebb javításokat végrehajtani, vagy gyökeres irányváltásra van szükség, azaz az 1989 előtt és az 1994-től 1998-ig kormányon levő szocialisták és liberálisok visszahozására? Ezt követően hangsúlyozza: ne tévesszen meg senkit, amit az egyes pártok állítanak önmagukról, vagy amikor próbálnak egy-egy jelzőt kisajátítani. A szavak jelentése, tartalma, ugyanis fokozatosan változik. Kálmán Attila ezért elemzi, hogy mit ért a keresztény, a hazafiság, a liberális, a polgári és a szocialista szavakon, végezetül leszögezi: azt javaslom, hogy menjünk el a különböző választási gyűlésekre. Hallgassuk meg a pártprogramokat, és vessük egybe azokat a személyes tapasztalatainkkal. Kérdezzük meg a felelőtlen ígérgetőktől: Miből? Mikor? Hogyan? Ha nem megyünk el szavazni, akkor mások döntenek helyettünk. Esetleg másként, mint ahogy szeretnénk, illetve ahogy azt mindnyájunk érdeke kívánná. Kálmán Attila a lapnak elmondta: azért írta meg a választási útmutatóját, hogy ezzel is segítse a hívek politikai eligazodását. Kijelentette: érzékeltetni szerette volna, hogy a liberalizmust másként kell megítélni a diktatúrában, mint a demokratikus berendezkedésű politikai rendszerekben. Az előbbi esetében komoly létjogosultsága van a liberalizmusnak, hiszen a szabadságjogok kiszélesítéséért küzd. A demokráciában azonban ezek már adottak, egy határon túl pedig már csak mások jogainak rovására lehet bővíteni az egyéni szabadságjogokat. Kálmán Attila szerint mindez a radikális liberálisokra jellemző, a nemzeti liberálisok ugyanis a közösségi elkötelezettségükről ismerhető meg. A Fidesz és az SZDSZ liberalizmusa között is ezt a különbséget érzi. A polgári szó a református egyház zsinatának világi elnöke szerint olyan értékrendet jelez, amely a szorgalmon és a tisztességen alapul. Hozzátette: a szocialista kifejezést sokan összekeverik a szociális jelzővel. A szocialisták azonban az egyén sokszínűségére nincsenek kellő figyelemmel, így meglehetősen furcsa, hogy mégis egy táborban vannak a radikális liberálisokkal. Az MN arról is hírt ad, hogy elmaradt Hegyi Gyulának, az MSZP egyházügyi szakértőjének az egyházak politikai szerepvállalásával foglalkozó sajtótájékoztatója. A szocialista politikus mindezt az MSZP sűrű programjával indokolta. A lapnak szociológiai felmérésekre hivatkozva elmondta: a templomba járók hetven százaléka a jobboldalt, míg harminc százaléka a baloldalt támogatja. Horn Gyula levelével kapcsolatban rámutatott: sokan jelezték a szocialistáknak, hogy a templomokban kampányjelenségeket tapasztaltak. Szerinte az egyházak hosszú távú érdekeit az szolgálná, ha a két nagy politikai tömörülés egyike mellett sem köteleznék el magukat. A lap kérdésére elismerte: az egyházak egyik fontos feladata, hogy még a választások alatt is határozottan álljanak ki azon értékek mellett, amelyet fontosnak tartanak. MK