Minden erőfeszítés, amellyel az ember előrehalad az igazság megismerésében, végeredményben Isten misztériuma új szempontjának felfedezésére irányul. Isten pedig Aquinói Szent Tamás kifejezésével a legmagasabb rendű és első igazság, az igazság forrása. Minden igazság ugyanis Istentől származik.
A Pápai Teológia Akadémia feladata, hogy elmélkedjen Jézus Krisztus misztériumáról mondotta a pápa, majd idézett Fides et ratio k. enciklikájából: "Az igazsághoz sokféle út vezet: mégis, mivel a keresztény igazságnak üdvözítő ereje van, ezek az utak csak azzal a föltétellel járhatók, hogy el kell vezetniük a végső célhoz, tudniillik Jézus Krisztus kinyilatkoztatásához." Az Akadémia tagjait kutató munkájukban a keresztény Kinyilatkoztatás vezérli, azzal a céllal, hogy megismerjék az igazságot, megtegyék a jót és megéljék a szeretetet.
A szentatya rámutatott a dinamizmus és az egyházi lelkület fontosságára. A keresztény Kinyilatkoztatás igazsága a történelemben mindig Isten és az ember misztériuma megértésének új látóhatását nyitja meg. Ez az igazság magasrendű koncentrációját jelenti, amelynek megértése előrehaladást igényel. Főleg azonban arra van szükség, hogy kövessük Krisztust, aki Út, Igazság és Élet. A teológia ezáltal olyan útvonallá válik, amelyen szeretetközösségben haladunk együtt a Személlyé vált Igazsággal, Jézus Krisztussal, az igazság Lelkének működése hatására. A teológia szerepe nemcsak az, hogy emlékeztessen Jézus szavaira, hanem, hogy segítse a keresztényeket e szavak megértésére és egyre jobb megélésére. A Teológiai Akadémia nevében a Pápai szó azt jelenti, hogy Krisztus, az Igazság érdekében kifejtett szolgálatát az egyházi lelkület jellemzi. A teológus szabad kutatómunkáját a hiten belül, az egyházi szeretetközösségben végzi. Ez utóbbi nem jelent korlátot, hanem azt a valóságot képviseli, amely élteti a teológiai elmélkedést. A teológiai tudomány egye jobban behatolva a kinyilatkoztatott igazság mélységeibe, Isten egész népét szolgálja, támogatja reményeit és megerősíti közösségét.
A Krisztushoz, az Igazsághoz való csatlakozás olyan hatalommal rendelkező erő, amely egyesít és épít. A katolikus teológus tudatában van annak, hogy az egyházi Tanítóhivatal nem az igazságtól és a hittől különálló valóság, hanem éppen ellenkezőleg, az egyház alkotóeleme, az igazság Igéjének szolgálatában áll, óv az eltévelyedésektől. A magisztérium és a teológia közötti kapcsolat tehát az összhang alapelvére épül. Mindkettő az isteni Kinyilatkoztatást szolgálja. Amikor a hit szeretetközösségéről van szó, az egység az igazságban alapelve érvényesül, míg, amikor a nézetek különbözőségéről van szó, akkor az egység a szeretetben alapelve kerül előtérbe. Ezek az irányelvek jelen voltak az elmúlt napokban megrendezett Fórumon, csakúgy, mint az Akadémia új folyóiratában, amelynek neve, az akadémia latin nevének kezdőbetűit jelentő Path szó. Ez azonban angolul, napjaink globalizált nyelvén, ösvényt, utat jelöl mondta a pápa, megállapítva, hogy a teológiai kutatás fáradságos út, amely azonban Krisztusban nyeri el jutalmát. VR/MK
Balassi Bálint "végvárakban vitézkedő prófétaköltő" és Farkas Árpád tiszteletére Ladocsi Gáspár mondott dicsérő-beszédet, Ernesto Rodrigues művészetét pedig Makovecz Imre méltatta.
A reneszánsz művész nevét viselő társaság bírálóbizottsága melynek Makovecz Imre az elnöke annak a költőnek adományozza a középkori szablya korhű másolatát, Fazekas József bonyhádi kovácsmester munkáját, akinek líráját méltónak tartja Balassi életművéhez. A kuratórium egy hónappal ezelőtt döntött arról, hogy idén egy nyugat-európai Balassi-fordítót is kitüntet az emlékkarddal.
A 176 éve alapított Herendi Porcelán Manufaktúra ajándékát, két fehér színű Balassi-porcelánszobrot Bod Péter Ákos, a manufaktúra igazgatótanácsának elnöke adta át a díjazottaknak. MTI/MK
A 2000 őszén végzett, 8 ezer 14-29 év közötti fiatal élethelyzetét, társadalmi lehetőségeit, várakozásait felmérő reprezentatív kutatás zárójelentését a napokban hozta nyilvánosságra a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet.
Az adatok szerint a fiatalok több mint egyharmada részesült vallásos nevelésben és további 7 százalék a kérdés kapcsán nem tudta megítélni, hogy vallásosan nevelték-e otthon. A megkérdezettek 10 százaléka az egyház tanítását követve, míg további 47 százalék a "maga módján" tartja magát vallásosnak. A lányok, nők körében ugyanakkor nagyobb arányban vannak jelen az egyházi módon, mint a "maguk módján" vallásosak. Az adatok szerint az életkori csoportok alapján nincs jelentős különbség a vallásosság tekintetében a fiatalok között, de mégis érzékelhető az a tendencia, amely szerint a legfiatalabbak valamivel vallásosabbnak mutatkoznak a többi korosztálynál. A kutatás szerint ennek oka, a vallási nevelés fiatal korban erősebben megmutatkozó hatásai mellett, a legfiatalabb korcsoportba tartozóknak a rendszerváltozás utáni, vallási szempontból szabadabb szocializációjában keresendő.
A fiatalok vallásosságával kapcsolatban a lakóhelytípus szerint mutatkozik a legnagyobb különbség: a községekben lakók több mint kétharmada, míg a fővárosban élők kevesebb, mint 50 százaléka vallja magát vallásosnak.
A kutatás összegzése szerint az adatokból kiderül, hogy "vannak a folyamatos vallási újjáéledésre utaló nyomok", ugyanakkor nincs szó "robbanásszerű változásról". Mindenesetre a 10-15 évvel korábban végzett vizsgálatokhoz képest magasabb a rendszeresen templomba járó fiatalok aránya.
A kutatás szerint az úgynevezett "egyházias mag" (akik egyházuk tanítása szerint vallják magukat vallásosnak) a társadalmi helyzet szempontjából inkább az átlagosnál jobb helyzetűnek és polarizáltnak tűnik, a rosszabb társadalmi helyzet pedig a maguk módján vallásosakra mutatkozik igaznak.
Az elemzés szerint ez azt mutatja, hogy a vallásosság és a hátrányos társadalmi helyzet "csak a szocializmus negyven évének hagyományaként, az idősebb népesség körében jár törvényszerűen együtt". MTI/MK
A történelmi verseny célja a magyarság összetartozás tudatának megerősítése és a magyar történelem egy fontos fejezetére vonatkozó ismeretek elmélyítése. A verseny megszervezéséhez apropóul szolgált a magyarországi bencés rend 1802-ben történt visszaállításának és a közoktatásban történő szerepvállalásának 200. évfordulója.
A háromfordulós vetélkedő témája: iskola- és neveléstörténet Magyarországon 996-1950 között, különös tekintettel az egyházak oktatásban betöltött szerepére.
Az első, regionális szintű fordulókra keddtől kezdődően kerül sor 196 magyarországi és 109 határon túli csapat részvételével. Regionális fordulókat a határon túl a Felvidéken Rimaszombaton és Révkomáromban, Erdélyben pedig Csíkszeredán, Kolozsváron és Nagyváradon rendeznek. Magyarország területén Győrött, Hajdúdorogon, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Szombathelyen és Budapesten két helyszínen tartották meg a vetélkedőt.
A verseny második és harmadik fordulójának április első hetében Győr ad otthont.
A legjobb teljesítményt elérő tíz csapat 2002 nyarán Budapesten, Bábolnán, Herenden és Pannonhalmán vendégeskedhet egyhetes kirándulás keretében, ahol a győztesek közéleti személyiségekkel találkozhatnak és kulturált körülmények között pihenhetnek.
A szervezők elképzelései között szerepel, hogy a jövőben évente rendezik meg a vetélkedőt.
A Cultura Nostra történelmi verseny fővédnöke Pálinkás József oktatási miniszter, támogatói az Oktatási Minisztérium és az Illyés Közalapítvány. MTI/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2002. 03. 01.