A Népszabadság (Meghalt május 5., 26.o.) azt emeli ki, hogy O'Connort a szegények védelmezőjeként, szociális reformerként és egyházi konzervatívként tartották számon. Ellenezte az abortuszt, de elutasította az ezzel kapcsolatos erőszakot. Tiltakozott azellen, hogy a melegek részt vegyenek a katolikusok rendezvényein, de intette híveit: ne forduljanak haraggal a felvonuló homoszexuálisok ellen.
Szintén itt (Kádár börtöneitől május 6., 22.o.) Keglevich István, a Rab Papok Szolidaritásának szóvivője nyilatkozik azokról az egyházi személyekről, akik a hitük miatt üldözésnek voltak kitéve a kommunista diktatúra alatt. Elsősorban Mindszenty József, Apor Vilmos és Meszlenyi Zoltán püspökök példájára hivatkozik, majd megemlíti az ifjúság neveléséért összesen hetvenöt év börtönt elviselt regnumi atyák sorsát. Aztán ott van a több mint ezer pap, szerzetes, apáca, laikus és aktív keresztény, akik hősies kiállásukért minden elismerést megérdemelnek. Ott vannak mindazok, akiket az államhatalom nem vett ugyan börtönbe, de a börtönön kívül ezer más módon meghurcolt, megtört vagy kényszerpályára szorított. Keglevich István csak kérdésre teszi hozzá, hogy ő is megjárta a börtönt. A regnumos atyák legfiatalabbjaként ő kapta a legnagyobb büntetést, csaknem 10 évet. 1971-es szabadulását követően rakodómunkásként, ablaktisztítóként dolgozott, közben folytatta az ifjúság nevelését. "Azzal vigasztaltam magamat, hogy ha börtönlelkésznek osztottak volna be, akkor is rácsok között kellett volna leélnem életem jó részét." Az akkori időkről szűkszavúan beszél, nem szeret hivalkodni. "Csak azt szeretnénk, hogy áldozatunk ne merüljön feledésbe, hogy azok is elismerjék, akik tíz éve adósak ezzel." E hiányosság pótlására állíttatta a Rab Papok Szolidaritása azt az emléktáblát, amelyet a közelmúltban vasárnap szenteltek fel a budavári Mátyás-templomban. Csak ennyi áll rajta: "A hitleri és sztálini egyházüldözés során meghurcolt papok emlékére állíttatta a Rab Papok Szolidaritása, 2000. május 1."
Nyilatkozik a Magyar Nemzetben (A közös história május 6., 26.o.) Szalai Attila történész, aki könyvet írt Árpádházi Szent Kingáról, és az alakját őrző mondákról. Szalai szerint Szent Kingát azért ismerik jobban Lengyelországban, mert Magyarország az elmúlt évtizedekben sokkal inkább laicizálódott, elvilágiasodott, mint Lengyelország. "Igenis jelentősége van annak, hogy Wyszyński bíboros 1966-ban vissza tudta szerezni a lengyel egyház szuverenitását, katolikus egyetemet tudott beindítani a kommunizmus idején. Igenis jelentősége van annak, hogy Lengyelországban a szerzetesrendeket nem oszlatták fel, hogy katolikus vitaklubok működtek, keresztény értelmiségi szervezetek virágoztak. Nem véletlen, hogy Lengyelország egy II. János Pált tudott adni a katolikus egyháznak. De nemcsak a katolikus egyháznak, hanem a szépen gondolkodó világnak is Magyarországon a katolikus egyháznak nem ártana egy kicsit összeszednie magát, hogy abban a reevangelizációban, amelyet II. János Pál pápa nagyon helyesen meghirdetett, vezető szerepet vállalhasson, s felzárkózzék a lengyelországi katolikusokhoz."
A Magyar Nemzetben (május 6., 6.o.) Szirtes Péter A keresztény erkölcsi tanítás példája című cikkének témája az abortusz. Az orvos szerző kifejti: "Az abortusz borzalmának megoldása nem a válsághelyzet alapján, szabadon elvégeztethető magzatgyilkosságok legalizálása, mivel ez ellenkezik Isten törvényével és a természet törvényével, hanem az abortusztilalom, a nemiségre és családra vonatkozó klasszikus, bibliai, keresztény erkölcsi tanítás kizárólagos, együttes bevezetése. Ha ez törvénnyé válik nemzetünkben, jó dolog. A nép, amely ebben gyakorolja magát, áldást nyer. Ránk fér, igaz? Akkor cselekedjünk így."
A Magyarországi Református Egyház szakértői bizottságot hoz létre a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán kialakult pénzügyi válsághelyzet hátterének feltárásra közölte Kálmán Attila világi elnök a XI. zsinat kétnapos ülésének zárónapján Budapesten. A karon tavaly év végére felhalmozódott mintegy 100 millió forintos hiány oka többek között az indokolatlanul magas oktatói létszám és az egyszakos képzések túlzottan magas aránya. Takaró Mihály, az egyetemet fenntartó Dunamelléki Egyházkerület főgondnoka a zsinat ülésén bejelentette, hogy összesen 100 millió forinttal egészítik ki az idén az intézmény 600 millió forintos költségvetését (Magyar Nemzet: Tőkeinjekció május 6., 2.o.).
A szcientológiának nevezett "álvallás" Magyarországot is egyre inkább fenyegető veszélyeire hívta fel a figyelmet Veér András, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgatója és Erőss László pszichológus Magyarország a szcientológiai (pók)hálójában c., most megjelent könyvében. Veér kutatásai alapján arra a következtetésre jutott: a szcientológusok három fő ponton támadják, illetve próbálják behálózni a társadalmat. A gazdaság területén felépített nemzetközi hálózatuk segítségével, az oktatásban alapítványokon keresztül, valamint az egészségügy területén, a pszichiátriának, mint az orvostudomány egyik ágának támadásával. A szerző szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a szcientológiai hívei a gazdasági és politikai elitbe, a köztisztviselői karba is beépültek már. Erre utalnak azok az adatok, amelyek szerint ma Magyarországon legalább 300 szcientológus cég működik, s kapcsolataik révén mintegy 1600 vállalkozás segíti őket. Az oktatás behálózását jelzi, hogy mindenütt botrányok kísérték a kisegyház tevékenységét a KÉK, a Tudásvár és a Tudásforrás Alapítvány kapcsán, s most a XV. kerületi Tóth István utcai önkormányzati iskola alapítványi kézbe adásakor is felvetődött a szcientológus kapcsolat. Erőss László abban látja az erősödő viták okát, hogy a pszichiátria konkurense az "álegyháznak": ők az embereket szabaddá, míg a szcientológia függővé akarja tenni. Felvilágosító munkájukat már az első kötet, a Bolondok (űr)hajója is igazolja. A szcientológusok a vádakat hazugságnak, a pszichiátereket pedig bűnözőknek tartják. A világon egyébként 8 millió a szcientológusok száma, Magyarországon 10 ezer (Magyar Hírlap: Demonstrációt szerveztek Könyv május 9., 6., Magyar Nemzet: Élesedő vita 2.o.). Utóbbi lap megjegyzi: Semjén Zsolt, a kultusztárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára ilyen ügyekbe természetesen nem avatkozhat be, ugyanakkor gőzerővel zajlik a destruktív szekták terjedésének gátat vető kétharmados törvényjavaslat előkészítése. MK
Kovács Ervin írása, Ajánld fel Istennek az üdvösség áldozatát! (5. o.) mindenkihez szól: az egyetlen igazi áldozat az, amikor az ember saját akaratát, szeretetét szabadon odaadja Istenének. Isten elfogadja és megszenteli az áldozatot és kegyelmet küld annak, aki bemutatja az áldozatot. Amikor megoldódik valamilyen nehéz élethelyzet, akkor is átéljük a feltámadást. Hogyan élték át a feltámadást Brazíliában a megfélemlítettek, a jogfosztottak, megtudjuk a MISSZIÓK című rovat írásából (Suhajda Lajos: Ez feltámadás volt! 9. o.). És ugyanezt a témát hozza életközelbe egy másik írás is (Szungyi László: A Feltámadott útja, 18. o.), mert saját életünk keresztútján is át kell ragyognia a feltámadás örömének, fényének. Valójában a feltámadás a keresztút 15. állomása.
Ki mondta az angoloknak, hogy legyenek inkább angyalok? Mit jelent a harangszó és mikor szólaltak meg az erőszakkal elvett harangok? megtudjuk Török Józsefnek A harangzúgásról Európa tájain (4. o.) című egyháztörténeti írásából.
Milyen volt a mindennapi élet Jézus idejében? Bár nem a ruha teszi az embert, sok mindent elárult Jézus korában is az emberről olvassuk az Aki elveszi köpenyedet, attól köntösödet se tagadd meg (8. o.) cikkben, az Ezeréves magyar kereszténység rovatban pedig nemcsak a diákoknak üzeni Szabó Judit: - szitával merít vizet, aki könyv nélkül akar tanulni (6 7. o.).
De mit tegyünk, ha tanácstalanok vagyunk:? Bátor, bölcs döntéshez a Fiataloknak című rovatban találunk gyakorlati tanácsot. Miért kereszteltet(tem) meg gyermekeimet és mások ezt miért teszik, tették? Megtudjuk Smidt Valériának a Miért kereszteltet(t)ed meg gyermekedet? 16 17. o.) című interjújából. Pósa László írásában (Ki örömünk oka a szentévben? 3. o.) arra biztat, hogy most májusban, az anyák hónapjában Máriához, az egyháznak Anyjához forduljunk, mert Ő az, aki mindenkinek megmutatja a Fiához vezető utat. A II. Vatikáni zsinat Máriát a hit, a remény és a szeretet példaképéül állítja elém, eléd (Dobó Tibor: A Mária-tisztelet új útjai, 19. o.). Öröm-e anyának lenni (20. o.) a harmadik évezred küszöbén, anyagi és egyéb gondjaink közepette? Erre keres választ írásában egy édesanya, nagymama. S hogy a kislányok felnőtt korban milyen édesanyák szeretnének lenni, azt pedig kiderítette Katona Marianna a velük készített (21. o.) beszélgetésből.
A májusi Hitéletből többek között megtudhatjuk a világegyház és a helyi egyház híreit is, valamint megismerkedhetünk az Agapé Kiadó könyveivel. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2000. 05. 13.