SZEMLE

HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (A teológus is... augusztus 18., 13.o.) hírt ad arról, hogy a Szentszék illetékesei olyan új eljárási szabályokon dolgoznak, amelyek biztosítanák a védekezés jogát az eretnek tanok hirdetésével vádolt teológusoknak is, és nyilvánosságot adnának az eretnekek ellen folytatott pereknek. A lap kiemeli: gyökeres módosítást jelentene, hogy a tanaiért felelősségre vont teológus "védőként" egy másik teológus segítségét is igénybe vehetné. MK

Az Új Magyarország (A bíboros... augusztus 16., 2.o.) tudósít arról, hogy 200 ezer ember gyűlt össze a Czestochowa melletti Jasna Górában, hogy részt vegyen a Mária mennybemenetele alkalmából tartott ünnepségen. Az egybegyűltek előtt Józef Glemp lengyel katolikus egyházfő tartott szentmisét. A bíboros-prímás beszédében kifejtette: "a hatalmat birtokló hitnélküliek" megátalkodott harcot folytatnak az Isten nélküli nevelésért. "Ma, amikor a lengyel törvényhozás vezető ereje az óvodai hitoktatás korlátozását, valamint az iskolai hittanórák osztályozásának eltörlését követeli, különösen élesen juttatják emlékezetünkbe az előző rendszer hibáit és rossz döntéseket hozó vezetőit. Az egyház mindig védelmezni fogja az isteni jogokat és az emberek hitükhöz való jogát, különösen azon hatalomittas emberek ellen, akiknek útjában áll a Tízparancsolat és az Evangélium" szögezte le Glemp bíboros. MK

Hazai hírek

Az Új Magyarország (Hivatás... augusztus 19., 19.o.) Seregély István egri érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökével készített interjút, akit tíz éve, 1987. július 25-én szentelt püspökké Paskai László bíboros, esztergomi érsek az egri bazilikában. Seregély érsek elmondta: hivatásának teljesítésében kezdettől fogva számíthatott egy "meglehetősen szerény" kisebbség segítségére, amely élete értelmének látta a keresztény életfelfogás melletti elkötelezettséget, a saját életét és boldogulását beleépítette üdvösségének munkálásába. Ugyanez a kisebbség növekedőben van azóta, és képes lesz arra, hogy a magyar keresztény megújulásnak hatékony forrása legyen. Egész Európában megtalálható ez a kisebbség, amely nemcsak a dekadencia túlélésére elegendő, hanem a jövő megalapozására is. A főpásztor kiemelte: mi, katolikusok azt tehetjük hazánk és egyházunk megőrzése érdekében, hogy "Jézus Krisztus hiteles követőjeként munkálkodunk életünk minden területén a keresztény meggyőződésünkkel összeegyeztethető, sőt azt alátámasztó hivatásunkban". Seregély István biztos benne, hogy ma hazánkban kétszer annyi jelentkező van a papi hivatásra, mint volt a legszigorúbb, külsőleg is korlátozott körülmények között, de ez még a felét sem éri el annak, amennyire szükség volna. Az ideális arány az ezer emberre jutó egy pap lenne. Ma az egri egyházmegyében 3100 emberre jut egy pap, és ez a következő időszakban minden bizonnyal eléri a négyezret. Az egri érsek azt ajánlja az egyház életébe bekapcsolódóknak, hogy "tegyék azt, ami az emberi életet teljessé tevő cél, az örökkévalóság érdekében szükséges: amit keresztény lelkiismeretük diktál. Az emberi élethez, bármennyire is ezen a földön kell, hogy megteremtse üdvösségre való érettségét, az örök élet távlatából lemért és helyesnek ítélt emberi magatartásra van szükség. Az azonban biztos: annak a társadalomnak, amelynek már nem az élet a legnagyobb, minden mást megelőző érték nem lesz jövője. A kereszténység ezért megmarad az életet, annak fenntartását szolgáló, az emberi tevékenységet hatékonnyá tevő társadalmi közösségnek, amelynek a lényegéhez tartozik a jövőről való gondoskodás, valamint az ember üdvösségének mindent megelőző munkálása". MK

A Magyar Hírlapban (Megmutatni... augusztus 19., 9.o.) Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek nyilatkozik, aki szerint a Szentatya által meghirdetett új-evangelizációt Magyarországon a megfogyatkozott papság magára hagyva nem tudja megvalósítani. Szükséges tehát a világiak aktív közreműködése. Így Kecskeméten a Szent Istvánról elnevezett diakónus kör szervezi a továbbképzést: olyan 35-55 év közötti férfiak érdeklődnek iránta, akiknek a feleségük is egyetért, hogy később a férjek az állandó diakónusok közé kerüljenek. Ők többek lesznek mint lelkipásztori kisegítők, szenteltségüknél fogva aktív részesei lesznek a közösségépítésnek egy-egy egyházközségen belül. Fontos az eszmények után kutató fiatalok megnyerése is. Dankó érsek úgy ítéli meg, hogy a magyar állam és a Szentszék egyezménye szükségszerű volt, de szerinte kétséges, hogy megfelelően készítették elő. Ezért nincs meggyőződve arról, hogy valóban modellértékűvé válik a megegyezés. Nem látja világosan az 1998-ban kezdődő végrehajtás módozatait sem. A szabad állam és a minden szempontból szabad egyház megteremtését azonban nagyon fontosnak tartja. A főpásztor hangsúlyozta: nem szabad kitérni az állásfoglalás alól, ha az egyházat érintő reformkísérletek kerülnek szóba. MK

A Magyar Nemzetben (Sebek... augusztus 19., 14.o.) Szabó Géza, a Szent István Bazilika plébánosa, kanonok nyilatkozik arról, hogyan halad a bazilika felújítása. Mint mondta, a rekonstrukció tizenharmadik éve tart, és bár jelentős részek készültek el, számításaik szerint csak 2004-ben fejeződnek be a munkálatok. A templom idegenforgalma egyre nő, "és az embert szégyenpír önti el, amikor a külföldiek tekintetéből azt olvassa ki: így tartja becsben államalapítóját a magyar nép?" A cikkből kiderül, hogy 52 évvel a háború után egyetlen állami tulajdonú épület hordozza magán a mai napig a fegyverek nyomait, az államalapítónkról elnevezett bazilika. MK

A Magyar Nemzet (Szent István... augusztus 18., 1.,3.o.) részletesen beszámol a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Szent István-napi ünnepi üléséről, amelyre a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében került sor. Mádl Ferenc akadémikus elnöki megnyitójában emlékeztetett rá: Szent István életművének felidézése történelmi kötelessége annak, aki felelősnek érzi magát hazánk megtartásáért. Államalapító királyunk életművének mához szóló tanulságai között említette, hogy egy új és jobb élethez az országot összetartó erőt biztosítani csak az európai rendhez igazodva lehetett és lehet. A belső átalakuláshoz, európai erőnk biztosításához létre kell hozni és támogatni kell az oktatás és kultúra intézményeit. Az akadémikus figyelmeztetett: sorsunk romlásához, önmagunk és történelmi örökségünk megtagadásához vezethet, ha e két terület alábecsülésének bűnébe esünk. Mádl Ferenc idézte azt a Szent István-i intelmet is, hogy a közvagyonból senki ne sikkasszon, és a maga számára előnyt szerezni ne merészeljen, mert az az ország romlásához vezetne. Kiemelte: jól kormányozni csak a kormányzottakkal lehet. Nemeskürty István, az irodalomtudományok doktora előadásában hangsúlyozta: átgondolt történelmi tett volt Szent István részéről, hogy a koronát és így Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. A professzor a "Regnum Marianum" történelmünket alakító erejére hívta fel a figyelmet. Rámutatott: ma különösnek tűnhet, de a transzcendentális hit egy állam sorsát meghatározó erő lehet mindaddig, amíg a közösség hisz benne. Egyúttal hangsúlyozta: István király nemcsak az ezer éve fennálló államot alkotta meg, de nyomatékosan kifejezésre juttatta azt is, hogy országalapító műve csak hittel párosulva érvényes. A Mária-tisztelet erősödése mindig együtt járt hazánk megszilárdulásával. Ma is hisszük, hogy sorsunk a saját magunkén kívül Isten kezében van" jelentette ki Nemeskürty István. Pápai Lajos győri megyéspüspök szerint Szent István és a fiatal magyar keresztény állam nemcsak passzív befogadóként lett a keresztény Európa tagja, hanem újító módon hozzájárult a kereszténység megerősödéséhez is. Országunk és népünk több sebből vérzik, de mégis érzünk magunkban annyi erőt, hogy a mai Európának is tudjunk adni, és erkölcsi, szellemi, vallási megtisztulásához hozzájáruljunk. A katolikus Egyház Szent István üzenetét követve ma is a sokszínű Magyarország egységét szeretné szolgálni. MK

Beszámolnak a lapok (Magyar Hírlap: Kápolnaszentelés... augusztus 18., 4., Új Magyarország:
Szent István... 1.,4.o.) arról, hogy augusztus 16-án szombaton a Lakiteleki Népfőiskolán ötezer érdeklődő jelenlétében felavatták a csaknem 40 négyzetméter alapterületű Szent István-kápolnát. A szentelést Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek végezte, a ceremónián képviseltették magukat a magyarországi és a határon túli magyar történelmi egyházak képviselői. Jelen volt Bencze Márton, a Magyarországi Unitárius Egyház püspök-elnöke, Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke, Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Tőkés László, a Királyhágó Melléki Református Egyházkerület püspöke. Az Árpád-kori méretű ökumenikus szentély magyar és külföldi állampolgárok adományaiból készült. A négymillió forintos költség nagyobb részét a Mindszenty Alapítvány állta, de rengeteg mesterember is támogatta az építkezést, saját munkájával. A vályogból készült, hófehérre meszelt falú kápolnát Callmayer Ferenc tervei alapján Vankó József lakiteleki építőmester építette, az oltár pedig Sikota Győző alkotása. Lezsák Sándor, az MDF elnöke, a Lakiteleki Népfőiskola igazgatója ünnepi beszédében kiemelte: a II. világháború óta most először épített világi intézmény kápolnát Magyarországon. Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek elképzelhetőnek mondta, hogy a különféle felekezetek egyszer egyesülnek majd. Addig sem szabad senkinek sem elfeledni: a jövő csak az Istenbe vetett hittel építhető, az örök érvényű egyházi parancsok időlegesen elfeledhetők, de véglegesen sohasem. MK

A Magyar Nemzet (Magyarország és Erdély... augusztus 19., 13.o.) Kállay Emil piarista tartományfőnökkel készített interjút, aki emlékeztet rá: Krisztus nem azokat mondotta boldognak, akik azt hiszik, hogy birtokolják az igazságot, hanem azokat, akik keresik fáradhatatlanul azt, és amennyit megismertek belőle, annyit beépítenek az életükbe. Akit nem érintett meg még az igazság szenvedélyes szeretete, az nem fogja hitelesen megismerni a kereszténységet a legnagyszerűbb iskolákban sem. Nem a helytől, hanem a lelkülettől függ Krisztus és a kereszténység megismerése. P. Kállay úgy tapasztalja, hogy bár a rendszerváltozást követően hazánkban néhány év alatt megsokszorozódott az egyházi iskolák száma, még mindig elenyészően kevés az igényekhez képest. Az Egyház azért nem létesít többet, mert akadozik a régi katolikus iskolák visszaadásának folyamata, másrészt pedig az iskolák fenntartásának anyagi gondja oly terheket rakott az egyházakra, hogy ez határt szabott a terjeszkedésnek. A piarista tartományfőnök a magyar állam és a Szentszék megállapodásáról kiemelte: az oktatási intézmények anyagi támogatását rendezi a szerződés, de nem garantál többet, mint ami a hatályos magyar jog szerint amúgy is járna és a múltban is járt volna. Az viszont tény, hogy az egyházi iskolák pedagógusainak a februártól esedékes bérfejlesztési többletet máig nem utalta át az állam. Kállay Emil azt is elmondta, hogy a negyvenévnyi baloldali diktatúra után Magyarország és Erdély missziós területnek számít.
MK