Részletesen tudósítanak az újságok (Népszabadság: II. János Pál... augusztus 22., 2., Magyar Nemzet: Egymillióan... augusztus 25., 1.,3., Magyar Hírlap: Párizs... augusztus 25., 1.,3., Új Magyarország: Hogy békében... augusztus 25., 1.,2.o.) a párizsi katolikus ifjúsági világtalálkozóról. Idézik Di Falco püspököt, aki a Szentatya Párizsba érkezése után kijelentette: a pápa fáradt ugyan, de boldog, hogy fiatalokkal találkozik. Az MN szerint a 77 éves katolikus egyházfő korához és betegségéhez képest meglehetősen jó formában teljesítette programját. Kiemelik az újságok, hogy a pápa ismételten kiállt a szegények, az élet elesettjei mellett, elítélte az idegengyűlöletet, és bocsánatot kért a Szent Bertalan éjszakai tömeges protestánsgyilkosságért. A Népszabadság és az MH inkább a látogatás kevés negatív mozzanatára helyezte a hangsúlyt beszámolójában. Mindkét újság megemlíti, hogy Franciaországban sokan bírálták a Szentatyát, amiért felkereste Lejeune professzor sírját, mivel a genetikus a francia abortuszellenes mozgalom kezdeményezője volt. A Lionel Jospin miniszterelnök vezette francia Szocialista Párt sajnálattal fogadta ezt az eseményt. A szocialisták szerint egy ilyen gesztus alkalmat adhat az intolerancia felélesztésére az országban. A Népszabadság azt is megjegyzi: a francia sajtó megírta, hogy II. János Pál keze gyakran erősen remeg, szemét nehezen tartja nyitva, és járása ugyancsak Parkinson-kórban szenvedő emberre utal. MK
Szintén a Népszabadságban (augusztus 25., 3.o.) Miklós Gábor 425 év címmel emlékeztet rá, hogy II. János Pál pápa nem első ízben gyakorolta a megkövetés erényét, s e mostani "szimbolikus" gesztus azt fejezi ki: "nincs olyan tiszta eszme, amely a Szent Bertalan-éjeket igazolhatná". MK
Beszámolnak a lapok (Új Magyarország: Letépték... augusztus 22., 13., Népszava: Zászlószaggatás... 2.o.) arról, hogy augusztus 20-ra virradó éjszaka ismeretlen tettesek letépték Egerben a Szent József Katolikus Kollégium falára kitűzött nemzeti színű lobogókat. Az egyik zászlót elvitték, a másik trikolórt pedig eltörték, és az épület kapuja elé dobták. Juhász Ferenc, az egri érsekség szóvivője közölte: az esettel kapcsolatban a kollégium rektora feljelentést tett az egri városi rendőrkapitányságon. Az eset nagy felháborodást váltott ki a városban. Az intézmény rektora, Mikolai Vince atya elmondta: elfogadhatatlan az a vandalizmus, amely az egri éjszakában elharapódzott. Még inkább nyugtalanító, hogy az esztelen rombolók ilyen, a nemzeti érzést mélyen sértő tett elkövetéséig merészkednek. A vandálok pusztításai évről évre mintegy 20 millió forint kárt okoznak Eger városának. MK
A Népszava (Templomtornyot szenteltek... augusztus 25., 2.o.) és más újságok is tudósítanak arról, hogy Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke szentelte fel augusztus 24-én vasárnap a Heves megyei Kerecsend községben a település római katolikus templomának újonnan megépült harangtornyát. A főpásztor szentmisét celebrált a szentélyben, amelynek elődje teljesen elpusztult a II. világháborúban. A templom befejezését 1994-ben határozta el a falu. A torony megépítéséhez szükséges 7 millió forint döntő része az erre a célra létrehozott alapítvány számláján gyűlt össze, de hozzájárult a költségekhez az egyházmegye, illetve a hívek adománya is. MK
Az Új Magyarországban (Új érsek... augusztus 26., 1.,5.o.) az új veszprémi érsek, Márfi Gyula nyilatkozik, hangsúlyozva: az állam és az egyház szétválasztása mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a "cezaropapizmus" állami garanciái megszűnjenek. Kérdés azonban, hogy az egyház meg tudja-e szervezni önmagát olyképpen, hogy minden területen, így a tájékoztatásban is hatékony intézményként működjék. A jelek arra mutatnak, képes erre, de bizonyos időre van szüksége hozzá. Az ötvenes években szétvert, s azután különféleképpen manipulált struktúráit újjászervezni komoly feladat. Ám az újra beindított iskolák, kollégiumok, karitatív szervezetek idővel eredményt produkálnak. Márfi érsek új szolgálati helyén mintegy két évtizedes aulai tapasztalatait szeretné kamatoztatni, nagy közösséget összehozva a vezetése alatt álló egyházmegyében. MK
A Magyar Nemzet (Médiaképzés indul... augusztus 23., 6.o.) hírül adja, hogy a közeljövőben médiaszakot indít a Károli Gáspár Református Egyetem. A képzés célja, hogy felkészítsék a modern kommunikációra a református szakembereket, köztük a lelkészeket. Amint azt Barátossy Jenő, az egyetem főtitkára a lapnak elmondta: most folyik a tervek szerint egyetemi végzettséget nyújtó szak kidolgozása, a teljes elismerésig pedig tanfolyami, illetve főiskolai szintű végzettséget nyújtanak. Az intézet keretében gyakorlóstúdió létrehozását is tervezik, s az itt készülő műsorokat felkínálnák a kábel- és kereskedelmi televíziók számára. Az egyetemi alapítvány egy amerikai támogató ígéretét bírja, aki fél éven keresztül hajlandó lenne műsorokat rendelkezésre bocsátani, illetve a szükséges műsoridő és berendezés vásárlását támogatni. Folyamatban van például egy felekezetileg el nem kötelezett japán bibliaismereti műsor szinkronizálása. Távlati terveik között egy minden igényt kielégítő stúdió létrehozása szerepel, az itt készülő műsorokat pedig az országos kereskedelmi televíziók számára ajánlanák fel. MK
Az Új Magyarországban (augusztus 8., 8.o) Szalai Attila A Szcientológia Egyház szabadsága címmel mutatja be a címben szereplő szektát. A cikkíró megállapítja: a Lafayette Ron Hubbard (1911-1956) által alapított szervezet ma már 8 millió hívet tart nyilván, és a francia hatóságok szerint csak Európában kétmilliárd dollárral rendelkezik. Elsősorban földrészünkön ítélik nyugtalanítónak a Szcientológia Egyház működését, az Egyesült Államok viszont politikailag is támogatja. Szalai Attila idézi Claudia Nolte német családügyi minisztert, aki határozottan állítja: "a Szcientológiai Egyház nem tekinthető vallási közösségnek. Ez egyszerűen egy vállalkozás, amely vallási köntösben igyekszik megkörnyékezni a politikai és gazdasági köröket". MK
A Mérleg legújabb száma részletesen ismerteti Carl Bernstein amerikai - a Watergate ügy egyik kirobbantója és Marco Politi olasz újságíró "Őszentsége II. János Pál és korunk rejtélye" című, 600 oldalas könyvének tartalmát (134-147.o.). A könyvről megjelent kritikák kiemelik: ennyire teljes monográfiát még soha nem tettek közzé egy élő pápáról.
Közli a Mérleg Joseph Ratzinger A hit és a teológia mai helyzetéről című tanulmányát (148-166.o.). A Hittani Kongregáció prefektusa napjainkban a hit központi problémájának a relativizmust tartja. Kifejti: politikai értelemben nem létezik egyedül helyes politikai rendszer, így ezen a területen bizonyos fokig el kell ismerni a relativizmus jogosságát. A probléma ott kezdődik, amikor a relativizmus önmaga érvényét korlátlanul kiterjeszti. Ez történik most, mégpedig tudatosan, a vallás és az erkölcs területén. A pluralista vallásteológia az 50-es évek óta van jelen, de csak az utóbbi időben került a keresztény tudat középpontjába. Szerepe a felszabadítási teológiához hasonló. A pluralista vallásteológia egyrészt tipikusan a nyugati világ és gondolkodásmód szülötte, másrészt érintkezik Ázsia, elsősorban India filozófiai és vallási intuícióival, s a két világ érintkezése sajátos átütő erőt ad neki. A bíboros szerző elemzi a presbiteriánus J. Hicknek az elméletét, aki elveti "az élő Isten" azonosítását egyetlen történeti személyiséggel, a "Názáreti Jézussal", ez számára a mítoszba való visszaesésnek minősül, így Jézust tudatosan a vallási zsenik egyikévé fokozza le. Szerinte az Abszolútum, illetve az Abszolút Lény nem lehetséges a történelemben, csak modellek, ideális alakok, amelyek az "Egészen Másra" irányítják a figyelmünket, amely a történelemben mint olyan, nem ragadható meg. Ratzinger számára világos, hogy ezzel az Egyház, a tanítás és a szentségek szintén elvesztik feltétlen érvényüket. J. Hinck Kant szellemében az észt alkalmatlannak tartja a metafizika megismerésére, ugyanakkor gondolkodása érintkezik az "európai posztmetafizikai filozófia Ázsia negatív teológiájával", mely szerint Isten sosem léphet be leplezetlenül a látszatok világába, amelyben élünk: mindig csak viszonylagos tükröződéseivel lehet találkozni, abszolút transzcendenciájában meghaladja szavainkat és megértésünket. A Hittani Kongregáció prefektusa a New Age tanítását is beható bírálat alá veszi, valamint az Egyház hétköznapjainak szürke pragmatizmusát is. Egyúttal figyelmeztet: a jövőben azon kell igyekeznünk, hogy újra dialógus kezdődjék a hit és a filozófia között, mert szükségük van egymásra. Az ész a hit nélkül nem teljesedik ki, a hit viszont az ész nélkül nem lesz emberivé. A hitnek azért van esélye napjainkban is, mert megfelel az ember természetének. Az ember ugyanis tágabb dimenziókban él, mint amennyit Kant, vagy a különböző újkantiánus filozófiák látnak benne, vagy tulajdonítanak neki. "Az emberben kitörölhetetlenül benne él a vágy a végtelen után. Egyetlen válaszkísérlet sem kielégítő. Létünk kérdésének csak az Isten felel meg, aki maga végessé lett, hogy a mi végességünket felszakítsa, és bevezessen bennünket az ő végtelenségének tágasságába. Ezért a keresztény hit ma is újra meg fogja találni az embert. A mi feladatunk az, hogy alázatos bátorsággal, szívünk és értelmünk minden erejével ezt szolgáljuk" írta Joseph Ratzinger.
Ismerteti a folyóirat a német evangélikus egyház és a katolikus egyház A szolidáris és igazságos jövőért című közös nyilatkozatát a németországi gazdasági és szociális helyzetről. A Mérleg kiemeli: a kiválóan megválasztott cím tartalmi elemei szolidaritás, igazságosság, jövő -, valamint a szegényekért, gyengékért és hátrányos helyzetűekért érzett felelősség vezérmotívumként vonulnak végig az egész szövegen. MK
Budapest: A Szombathelyi Egyházmegyei Hatóság tudatja, hogy Horváth János c. esperes, ny. kámoni plébános, aranymisés áldozópap életének 77., áldozópapi szolgálatának 54. évében augusztus 14-én elhunyt. Temetése augusztus 22-én volt a szombathelyi Jáki úti temetőben. MK
