A Hittani Kongregáció új dokumentuma
Vatikán: Joseph Ratzinger bíboros aláírásával augusztus 29-én a Vatikánban közzétették a Hittani Kongregáció új dokumentumát Hittani kérdések vizsgálatának szabályzata címmel. A Kongregáció már 1971-ben kidolgozott egy szabályzatot a hit tisztaságát garantáló egyházi eljárásmódról, de most 25 év elteltével szükségessé vált egy újabb szabályzat kibocsátása, mely a régit néhány ponton kiegészíti azzal a szándékkal, hogy a dikasztérium jobban betölthesse küldetését.
A leglényegesebb újdonság, hogy az új szabályzat decentralizál, vagyis nagyobb szerepet juttat az Egyház helyi fórumainak, mindenekelőtt a megyéspüspököknek, a szerzetesrendek elöljáróinak, a teológusoknak és egyházi szerzőknek. E fórumoknak nagyobb mértékű bevonása a Hittani Kongregáció munkájába azáltal is indokolt, mert ismerik az érintett és vizsgált szerző környezetét és jobban átlátják az adott szituáció összefüggéseit. Másik jelentős újdonságként a szabályzat a szerző jogainak védelmét biztosítja. A vitatott teológiai nézetet képviselő szerző mellé a Kongregáció az eljárás első szakaszában kinevez egy relátort relator pro auctore , aki segíti a Hivatal munkáját, hogy jobban megértse a vitatott szerző alapvető szándékát, tanításának pozitív vonásait, de ugyanakkor föltárja a téves nézeteit is. Az ügyek tanulmányozásának második fázisában, amikor az adott szerző téves, vagy veszélyes nézeteit a hivatal már konkrétan megfogalmazta, maga a szerző javasolhatja püspöke, vagy rendi elöljárójával folytatott megbeszélés után annak a tanácsosnak a kinevezését, aki a találkozókon, és a viták során egyházmegyei fórumon, vagy a Kongregáció szintjén jelenlétével és véleményével biztosíthatja a vitatott tételek hiteles értelmezését, védi a szerző jogait és hírnevét. Ez egyúttal azt is jelenti miként Navarro-Valls szentszéki szóvivő kommentálta a dokumentumot , hogy a tévesnek tűnő nézetek elleni eljárás nem lesz többé titkos, hanem "átlátszó" módon, tanú jelenlétében történik. Eredményképpen az ügyintézés ideje ugyan meghosszabbodik, de mivel nagyobb tere lesz a párbeszédnek, vélhetőleg a döntések is objektívebbek lesznek. VR/MK
Schönborn érsek oroszországi látogatása
Moszkva: Augusztus 26-31 között a bécsi érsekség delegációja Schönborn érsek vezetésével Moszkvába látogatott, eleget téve II. Alekszij pátriárka tavaszi meghívásának. A találkozó központi témája az ökumenizmus jelenlegi helyzete és az egyházi munka karitatív dimenziója volt. Az oroszországi tartózkodás alatt az érsek háromszor találkozott az orosz ortodox egyház fejével. Schönborn érsek egyik kísérőjével, Michael Landau karitász igazgatóval meglátogatta a Mitisi ortodox közösséget Moszkvában, ahol szegénykonyhát nyitottak és naponta 200 hajléktalant és öreget látnak el. Ausztria már több éve sorozatos támogatást nyújt ortodox karitatív szervezeteknek, többek között hét modern pékséget szerelt fel különböző kolostorokban, ahol a szegényeknek adnak el igen olcsón kenyeret. Az ökumenizmusra törekvés a jövő útja A látogatás során mindkét fél hangsúlyozta az ökumenizmus fontosságát. II. Alekszij pátriárka köszönetet mondott az osztrák egyháznak a látogatásért és mindazért a segítségért, amit az osztrák katolikusok nyújtottak és nyújtanak az évek során. Az ortodox és a katolikus egyház viszonyát jelenleg az ortodox egyháznak az az aggodalma zavarja, amely szerint a katolikusok erőszakkal híveket hódítanak el tőlük. A pátriárka elmondta, hogy a katolikus egyházzal folytatott párbeszéd során kialakult már kérdés új megítélése, de ezt át kell ültetni a gyakorlatba. A jövő útja, egymás kölcsönös megbecsülése, hangsúlyozta az ortodox egyházfő. Schönborn érsek a pápa szándékát emelte ki, miszerint 2000-re készülve minden olyat számba kell vennünk, ami bűnt, hibát ebben a vonatkozásban elkövettünk, hiszen az egység csak akkor jöhet létre, ha az egy Úrhoz térünk bűneinket megbánva. Schönborn érsek egyéni életútjának tapasztalataiból kiindulva arról tett tanúságot, hogy a katolicizmusban sok érték megszületése ortodox hatásra történt. A bécsi érsek kapcsolata az ortodoxiával Schönborn érsek évek óta foglalkozik ortodox teológiával, lelkiséggel és az ortodox művészettel. 1974-ben Párizsban a Krisztus ikonról irt doktori értekezést. 1976 és 1988 között katolikus dogmatikát és keleti egyháztant tanított Fribourgban. Ebben az időszakban tagja volt a svájci püspöki kar bizottságának, mely az ortodoxiával folytatott párbeszédet. KAP/MK
Vatikán: Angelo Sodano bíboros államtitkár aláírásával II. János Pál pápa részvétét fejezte ki Basil Hume westminsteri bíborosnak, Lady Diana walesi hercegnő tragikus halála miatt. A pápa imádkozik az elhunyt lelkiüdvéért és a Mennyei Atya örök szeretetébe ajánlotta őt, továbbá arra kéri a bíborost, hogy fejezze ki részvétét II. Erzsébet angol királynőnek, közölve vele, hogy osztozik a brit nép gyászában és isteni vigaszért fohászkodik mindazok számára, akik az elhunyt hercegnőt siratják. VR/MK
Új katolikus iskola Rákosszentmihályon
Másfél millió diáknak szólalt meg szeptember elsején a tanév kezdetét jelző csengő. Az utóbbi időben az ésszerű takarítás jelszavával sok iskolát összevontak, másokat megszüntettek. A sajtó csak ritkán számolhat be új oktatási intézmény születéséről. Mindezeket figyelembe véve különösen örvendetes, hogy Budapest egyik külvárosában, a 25 ezres lélekszámú Rákosszentmihályon a Béla utca 23. szám alatt az idei tanévben új, Néri Szent Fülöpről elnevezett katolikus iskola indul. Az új katolikus iskolában jelenleg 160 a gyermekek létszáma, a tantestület 20 főből áll. Két első osztályt indítottak, és további egyet-egyet a 2., a 3., a 4. és a 6. osztályokban. Utóbbi osztályokba elfogadnak még jelentkezést. Érdeklődni lehet: 1161 Bp. Templom tér 3. Tel: 405-5869 A Magyar Kurír munkatársa az iskola felavatásának napján, augusztus 31-én a helyszínen járt, és Fülöp Dezső plébánossal beszélgetett arról, hogyan jött létre az iskola.
Fülöp Dezső kérdésünkre felidézi, hogy bátyja, Fülöp Béla plébános már 1991-ben felvetette: katolikus iskolát kellene létesíteni a környéken. A régi állami oktatási intézmény ugyanis az összevonások következtében megszűnt. Fülöp Béla azonban hamarosan megbetegedett: teljesen váratlanul agyembóliát kapott, s a betegség három nap alatt végzett vele. Plébániáját öccse, Dezső atya örökölte, aki elhatározta: mindent megtesz azért, hogy elhunyt bátyja álmát megvalósítsa. A terv kivitelezése nehezen indult: az SZDSZ-es többségű önkormányzat megtorpedózta az elképzelést, de még az egyháztanácsban is akadtak aggályoskodók, akik nem értették, hogy miért van szükség Rákosszentmihályon katolikus iskolára. Az erős akaratú Fülöp Dezső válasza rövid volt, de lényeget kifejező: azért, mert ez a jövő. Szívós, kitartó munkával sikerült meggyőznie mindenkit arról, hogy ma, az erkölcsileg káoszba jutott országban különösen nagy szükség van a katolikus iskolák létére. Az atya két évvel ezelőtt közvélemény-kutatást is végzett arról, hogy mekkora az igény a katolikus iskola létrehozására. Nos, csaknem 2500 támogató aláírás gyűlt össze. Fülöp Dezső megalapította a Kovász Egyesületet, amely az iskola felépítésének szervezését végezte, koordinálta a feladatokat. Ők hatalmas munkát végeztek, élükön Petrovics Sándor elnökkel. A plébános utal az egész egyházközség, a hívek áldozatkészségére, ami nélkül nem jöhetett volna létre ez az iskola. Az 1994-es önkormányzati választásokat követően pedig a politikai akarat is megvolt: az új, MDF-Fidesz-KDNP-FKGP felállású önkormányzat a legmesszebbmenőkig támogatta az iskolaalapítás ötletét. A 28 tagú képviselőtestület 25 tagja szavazott igennel.
A névválasztásra vonatkozó kérdésünkre Dezső atya kifejti: Néri Szent Fülöp nagy pedagógus volt, az akkori Róma egyik legfőbb lelki gondozója. Munkássága magába foglalja a ferences szegénységet és szerénységet, a Szent Ignác-i fegyelmet és a domonkosok szellemi tisztaságát. Ugyancsak nagy munkát végzett a hitoktatás területén. Ők is ezek szellemében szeretnének tevékenykedni. Nem elit, hanem jó iskolát akarnak: a hangsúlyt elsősorban a gyermekek lelki fejlesztésére helyezik majd, mert annak arányában növekedhet a tudás is.
Vasárnap délután Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentmisét celebrált a Rákosszentmihályi Plébániatemplomban. A bíboros-prímás homíliájában Szent Jakabot idézve hangsúlyozta: "Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosság Atyjától száll alá, akinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka" (Jakab levele, 1.,17.). Így egy új iskola elindítása is Istentől eredő jó adomány, ajándék. Paskai László emlékeztetett rá: a Néri Szent Fülöpről elnevezett iskola rengeteg ember összefogásából, önként vállalt áldozatkészségéből született meg, az itt élők igent mondtak Isten ajándékára. A magyar katolikus egyházfő kifejtette: a katolikus iskolák mindazt tanítják, amit a többi iskola, a különbség a nevelésben van, hogy a leglényegesebb dolgokra is választ adnak, vagyis arra, hogy a földi célkitűzések elérése után mi lesz, hogyan juthatunk el az örök üdvösségre? Amint azt az evangéliumi ifjú kérdezi Jézustól: "Jó Mester, mit kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet?"
Végül Paskai László Isten áldását kérte az iskolára, hogy az új intézmény jó hagyományt teremtsen, minél több gyereket vonjon magához.
A szentmise után a bíboros-prímás felszentelte az új iskolát. A megnyitón Takács Istvánné igazgatónő megköszönte mindazok áldozatkészségét, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez az új intézmény létrejöhetett. Az igazgatónő külön köszönetét fejezte ki a Esztergom-budapesti főegyházmegyének, hogy jelentős anyagi támogatást nyújtott az iskolának. Név szerint is megemlítette Fejes Ferenc pedagógus nevét, aki éjt nappallá téve munkálkodott azért, hogy a megnyitó napjára minden rendben legyen. Az igazgató asszony is szólt arról, hogy bár természetesen rendkívül fontos az oktatás minősége, de legalább ennyire lényeges, hogy ma, az erkölcsi züllés korában egy katolikus iskola felmutassa a jézusi értékeket, amely reményt nyújthat arra, hogy egy igazabb és szolidárisabb világ valósuljon meg. Ők a kovász szerepét szeretnék itt betölteni. Emlékeztetett rá, hogy az iskola névadója, Néri Szent Fülöp az öröm, a vidámság és a jóság szentje volt. Az ő jelszavát "legyetek jók, ha tudtok", árnyalatnyit megváltoztatva fordult a gyerekekhez: "Legyetek jók, mert tudtok". Takács Istvánné arra is kitért, hogy tapasztalatai szerint azok a szülők, akik nem kaptak vallásos nevelést, vagy eltávolodtak Istentől, és ide íratták be gyermekeiket, most tele vannak szorongással. Őket igyekezett megnyugtatni: gondoljanak arra, hogy az evangélium szerint mekkora örömet szerez a gazdának, ha megtalálja egyetlen eltévedt bárányát a kilencvenkilenc meglévő mellett.
Az ünnepségen verseket szavalt és énekelt Sinkovits Imre és fia, Vitai András. MK
