HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN
SZEMLE
A Népszabadságban (A történelmi...augusztus 29., 6.o.) Seres Attila, a lap római tudósítója azt fejtegeti, hogy II. János Pál pápa immár nemcsak utazó pápa, hanem kiérdemli a mea culpa pápája címet is. A cikkíró úgy látja: Rómát bizonyos szempontból meglepte a Szentatya újabb mea culpája, hogy Párizsban bocsánatot kért a Szent Bertalan éjszakai vérengzésért. Idézi a pápát, aki vallja: "A régmúlt bűnök elismerése segít megerősíteni a hitet". Seres az egyik legnehezebben megoldható problémának tartja, hogy a Vatikán miként rendezze kapcsolatait "a Biblia szülőföldjével, s hogy mossa magát tisztára a holocaust elfogadásának vádja alól?" Ehhez hozzáfűzi: II. János Pál pápa ebben az ügyben is döntő lépésre szánta el magát: a közeli hónapokban először rendez a Vatikán kongresszust, amelynek témája az antiszemitizmus lesz. Seres szerint sokan azt várják, hogy a pápa ezt az alkalmat használja majd fel, hogy megkövesse a zsidóüldözés áldozatait. MK
A Magyar Nemzet (A bécsi érsek... augusztus 28., 2.o.) és más újságok is beszámolnak arról, hogy az orosz ortodox egyház és a Vatikán kapcsolatairól tárgyalt augusztus 27-én szerdán Moszkvában II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája Christoph Schönborn bécsi katolikus érsekkel, aki az ortodox egyházfő meghívására látogatott az orosz fővárosba, s később Szentpétervárt is felkeresi. A zárt ajtók mögött lezajlott megbeszélésekről az MTI szerint nem közölték, hogy II. Alekszij és Schönborn szót váltott-e a csúcsszintű katolikus-ortodox párbeszéd lehetőségéről. A pátriárka ismét nemtetszésének adott hangot, hogy a Vatikán kifogásolta az orosz egyháztörvény tervezetét mint ismeretes, azt Borisz Jelcin elnök nem írta alá , és azt hangsúlyozta, hogy "észak-amerikai felfogásokat" akarnak ráerőszakolni Oroszországra, noha figyelembe kell venni az ország sajátosságait. A bécsi érsek viszont kijelentette: a törvénynek valamennyi vallást egyenrangúnak kellene kezelnie. MK
A Népszabadság (Ausztriában ásták el... augusztus 29., 2.o.) idézi a 83 esztendős Ljudevit Konját, aki a második világháborúban a német kémszolgálat tagjaként összekötő volt a náci titkosszolgálat és az Ante Pavelic vezette horvát usztasa állam belügyminisztériuma között. Konja állítja: a horvát usztasa állam értékeit, közöttük a zsidóktól elrabolt aranyat nem a Vatikán rejtegette, hanem Ausztriában ásták el Hitler menekülő horvát szövetségesei. Mint ismeretes, a nemzetközi sajtóban a nyáron több olyan cikk is felbukkant, amelyek azzal vádolták a Szentszéket, hogy 200 millió svájci frankot őrzött meg az usztasák által összerabolt értékből. A Vatikán határozottan cáfolta a fenti vádat. MK
Amint arról már többször hírt adtunk, augusztus 1-jétől új igazgató áll a Kaposvári Nagyboldogasszony Katolikus Gimnázium élén: Garai László, aki a kommunista időszakban több évtizedig vezette a tanács oktatási hivatalát, majd a rendszerváltozás után immár a városi önkormányzat oktatási osztályát. Az ügyben most megszólalt Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, akinek a Vasárnapi Újság című rádióműsor számára adott interjúját az Új Magyarország (Én... augusztus 28., 2.o.) közli. Gyulay püspök kijelentette, hogy hisz a megtérésben. Azt is el tudja képzelni azonban, hogy ha bebizonyosodik az új igazgató alkalmatlansága, akkor fél vagy egy év után megköszönik neki az eddigi ténykedését. Az MKPK alelnöke nem ismeri Garai Lászlót, ismeri azonban Balás Béla kaposvári megyéspüspököt, aki megfontolt ember, tehát bizonyosan helyesen gondolta végig, ki az, aki most alkalmas az iskola vezetésére. A szülők egy részének véleményéről, akik szerint a katolikus egyház vezetése a Vatikán és a magyar állam közötti megállapodás pozitívumaiért most engedményeket tesz a baloldali kormánynak, Gyulay Endre kifejtette: "Róma kinevezett a tárgyalóküldöttség tagjává, így végigkísértem az egyezmény születését, még az aláírásnál is jelen voltam. Kijelenthetem: semmiféle ilyen jellegű kikötés nem volt a dokumentumban - sem titkos, sem nem titkos, sem egyéb. A megállapodás nem több, mint amit a magyar törvények már eddig is előírtak, azaz az egyházak finanszírozását, az ingatlanok visszaadását. A Szentszék a lelkek üdvét nézi, nem pedig azt, hogy melyik kormánynak hogy kedvezzen". A főpásztor rámutatott: a püspök Isten előtt kell vállalja döntéséért a felelősséget. Arra kéri a szülőket, higgyék el: Balás Béla püspök a látszattal ellentétben az ő érdekükben hozta meg döntését. MK
A Magyar Nemzet (Tulajdonátadás... szeptember 2., 9.o.) és más újságok is beszámolnak arról, hogy Budapesten a XI. kerületben visszakapta a Villányi úton lévő József Attila Gimnáziumot a ciszterci rend zirci kongregációja. Az átadásról szóló okiratot szeptember 1-jén, hétfőn írták alá. Az újságnak Szegedi Ferenc polgármester elmondta, hogy a tulajdonátadás zökkenőmentesen zajlott le. MK
Az Új Magyarország (Tanévkezdés... szeptember 2., 5.o.) tudósít arról, hogy új egyházi iskola nyitotta meg kapuit augusztus 31-én vasárnap a fővárosban. Az angolkisasszonyok Ward Mária Általános Iskolának tanévnyitó szentmiséje után az iskola két tantermében családias hangvételű tanévnyitót tartottak. A rendfőnök, Magdolna nővér a rend megalapítójáról, Ward Máriáról mesélt a gyerekeknek, megköszönte a pedagógusok és az iskola újjászervezésében közreműködők erőfeszítéseit, az egyház és az önkormányzat segítségét. Ötven éve volt az utolsó évnyitó, ezért a mostaniért sokaknak hálásak lehetünk, de elsősorban Istennek mondta Újházy Gézáné, az iskola igazgatója. Kiemelte: Mások vagyunk, mint egy állami iskola, mert ránk az Úristen vigyáz és van égi anyánk is. Ha hiszünk bennük, nem érhet baj bennünket". MK
Platthy Iván címzetes államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője a Népszabadságban (Válaszlevél... augusztus 29., 4.o.) elmondta: a kormány várhatóan szeptemberben fogadja el az egyház-finanszírozási törvénycsomagot, amely azután a vatikáni megállapodással együtt, a tervek szerint októberben kerül a parlament elé. A magyarországi egyházak túlnyomó többsége alapvetően támogatja az új finanszírozási törvényt és a hozzá kapcsolódó jogszabályi változásokat. MK
Szintén a Népszabadságban (12.o.) Bauer Tamás A koalíció kormányprogramja és a vatikáni szerződés címmel publikált. Az SZDSZ politikusa ismételten éles hangon támadja a magyar állam és a Szentszék megállapodását, azt állítva, hogy az ellentétet gerjeszt a különböző egyházak között. MK
Ugyancsak a Népszabadság (Egyházi iskolák... szeptember 1., 4.o.) közli, hogy 1998-tól várhatóan ugyanaz a központi normatív és kiegészítő támogatás illeti majd meg az egyházi iskolákat, mint az önkormányzati fenntartású oktatási intézményeket. Az erről szóló finanszírozási törvényjavaslat, amelynek előterjesztője a Pénzügyminisztérium, ősszel kerül a kormány elé. A javaslat kidolgozója a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Titkársága. Torba Nándor főosztályvezető elmondta: noha a lakossági igények miatt közcélú feladatokat látnak el az egyházi iskolák, nem kívánják átvenni az önkormányzati "tömegoktatás" szerepét. Az intézmények többnyire felmenő rendszerben kezdték el működésüket, ezért továbbra is várható a tanulólétszám növekedése. Jelenleg csaknem egymillió diákból 60-65 ezer tanul egyházi fenntartású iskolában. Az intézmények 4-5 százaléka tartozik egy-egy felekezethez, de ez az arány 2011-ig amíg az egyházak visszaigényelhetik az államosításkor elvett épületeiket 8-9 százalékra növekedhet véli Torba Nándor. A lap azt is megjegyzi: a közoktatási törvény, illetve a központi költségvetés garantálja az egyházi iskolák normatív állami támogatását, amely azonban egyetlen fenntartó esetében sem éri el a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi források egészét. Az egyházi iskolák az önkormányzatokkal vagy a művelődési tárcával kötött közoktatási megállapodás alapján eltérő mértékű - tanulólétszámarányos - kiegészítő támogatásban részesülhetnek. Akadtak azonban olyan intézmények, amelyeknek nem sikerült megállapodniuk egyik féllel sem, így feladataikat csak jelentős szülői, illetve saját hozzájárulással tudják ellátni. Ezek száma jelentősen növekszik, mivel egyre több egyházi iskola alakul, illetve a helyi önkormányzatok anyagi okok miatt felmondják a korábban kötött megállapodásokat. Torba Nándor utalt rá: az elképzelés, miszerint a jövő évtől ugyanaz a központi normatíva és kiegészítő támogatás illesse meg az egyházi iskolákat, mint az önkormányzatiakat, nem új, hiszen az 1991-es közoktatási törvény kimondja: a helyi önkrmányzat köteles tiszteletben tartani a szülők azon jogát, hogy gyermekeik vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesüljenek. Ugyanezt erősítette meg áprilisban egy alkotmánybírósági döntés is. A főosztályvezető hozzáfűzte: a megállapodás az Apostoli Szentszékkel, amely szerint az egyházi oktatásnak ingyenesnek kell lenni, nem hozott újat a törvényjavaslat kidologzóinak.
Az Új Magyarországnak (Új szerzetesi közösséget... szeptember 1., 6.o.) Huszti Zoltán Ferenc, Zalaszántó polgármestere örömmel számolt be arról, hogy megtartotta első ülését a Betlehemi Nővérek Magyarországi Rendháza Alapítvány kuratóriuma, amelyet a Betlehemről és a Szűzanya mennybemeneteléről elnevezett közösség első magyarországi itteni rendháza felépítésére hoztak létre. Mint mondta, 1990-től próbálkoztak szerzetesrendet telepíteni Zalaszentgrótra. Vidékükön hajdanán pálos rend működött, amelynek jótékony szellemi és gazdasági hatása sokáig érvényesült. Huszti Zoltán magánemberként telket vásárolt az önkormányzattól és azt a kisnővéreknek adományozta. A község jóindulata mellett Szendi József, a napokban nyugdíjba vonult veszprémi érsek fáradságos közbenjárására is szükség volt. Ez év pünkösdjén hozták létre az építkezés anyagi bázisának előteremtésére alapítványukat, amely a kolostor felépítésén túl a szerzetesi élet fenntartási és működési feltételeit, valamint egyéb hitéleti célokat hivatott szolgálni. Az alapítvány védnökei között található Puskely Mária iskolanővér, a Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációjának tagja is. A rendház tervezője Makovecz Imre. MK
