SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN
(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)
Beszámolnak a lapok Teréz anya temetéséről. (Magyar Nemzet: Tízezrek... szeptember 15., 1.,2., Magyar Hírlap: Eltemették... 2.o.). A Magyar Nemzetben (szeptember 12.o.) Antalóczy Zoltán Teréz anya üzenete címmel emlékszik a "szegények angyalára", megállapítva: Teréz anya az őskeresztények elemi erejével hatott Indiára és az egész világra. Amikor a mindenkinek megbocsátó szeretetet hirdette és "minden emberi lény szolgálója lett, akkor az őskeresztények elemi erejével győzedelmeskedett az igazságtalanságon, a békétlenségen és a szeretetlenségen átrobogó világunkban. Személy szerint ő is tiszta volt, mint a hegyikristály, és legyőzhetetlen, és feltartóztathatatlan, mint a lavina". A Magyar Hírlapban (szeptember 13., 8.o.) Fazekas Erzsébet A kézcsók elmaradt című cikkében kifejti: "Vannak politikusnők, mártírok feleségei, de nem ismerek még egy ilyen hajlott hátú, ráncos arcú öregasszonyt, akit ország, nyelv, kultúra, vallás és a politika határainak korlátain innen és túl egyformán tisztelnek és követnek". MK
A Magyar Nemzet (Teréz anya... szeptember 1., 16.o.) röviden bemutatja a Szeretet Misszionáriusainak magyarországi működését. A cikk kiemeli, hogy Teréz anya először 1986-os itt tartózkodása során szerette volna elérni, hogy nővérei letelepedési engedélyt kapjanak hazánkban. Kérését akkor az ÁEH megtagadta. Amikor 1989 tavaszán a szerzetesrendek 1950. évi betiltásuk után ismét működési engedélyt kaptak Magyarországon, Teréz anya telefonon kereste meg Lukács László piarista atyát, 1986. évi látogatásának hazai kísérőjét. Elmondta, hogy szeretne nálunk rendházat nyitni, s kérte, keressenek hozzá megfelelő épületet. Ez hamarosan sikerült, s 1989 nyarán Teréz anya négy nővérével meg is érkezett. Ma már a Tömő utcában és Érden is működnek a Szeretet Misszionáriusai, összesen 12-en. A nővérek fele indiai származású, a többiek európaiak. Magyarok is csatlakoztak már hozzájuk, őket Rómában és Varsóban képezték ki. Nem fogadnak el állami vagy egyházi támogatást, kizárólag az emberek személyes pénz-, illetve természetbeni adományaiból tartják fenn magukat. Önkéntesek is segítik őket, például orvosok, ápolónők, s vannak, akik a konyhájukon dolgoznak hetente néhány órát. MK
Szintén a Magyar Nemzetben (szeptember 11., 7.o.) Kormos Valéria Nem engedték elűzni őket címmel a premontrei rend nővéreinek tevékenységét mutatja be, akik hetven évvel ezelőtt érkeztek a veszprémi faluba, Külsővatra. A nővérek tanítottak, gyógyítottak, lelki és fizikai támaszt adtak a hozzájuk fordulóknak. Így nem véletlen, hogy amint a törvény lehetővé tette, a helybéli lakosság visszahívta őket. Azóta pedig tovább folytatják áldásos tevékenységüket. MK
A Magyar Hírlap (Állnak a szobrok...szeptember 17., 5.o.) beszámol arról, hogy Paskai László bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek megszentelte és ezáltal visszaadta a híveknek a helyreállított máriaremetei kegyhelyet. Mint már hírt adtunk róla, a hét domborműves stációt a május 18-ára pünkösdvasárnapra virradó éjszakán döntötték le vandál rongálók. A lap idézi Paskai bíborost, aki a helyszínen pünkösdhétfőn tartott szentmiséjén a majális résztvevőinek figyelmét felhívta arra, hogy jogos felháborodásukon legyenek úrrá, mert a szeretet civilizációja erősebbnek bizonyul majd a halál kultúrájánál. A mostani ünnepségen amelynek Magyar Bálint művelődési miniszter is vendége volt Demszky Gábor úgy fogalmazott: a vandálok tette visszájára fordult, pusztításuk ugyanis összefogást és barátságot teremtett az emberek között. A restaurációs munkálatokat a Zsigmond Attila országgyűlési képviselő vezette Budapest Galéria vállalta. A helyreállítást a Főpolgármesteri Hivatal és a kultuszminisztérium egy-egymillió forinttal, a II. kerületi önkormányzat pedig 250 ezer forinttal támogatta. A munkálatok befejezése után megmaradt 540 ezer forintot a Szent István-szoborcsoport és- kút restaurálására szánják. Így a rongálás nyomai még az idén teljesen eltűnhetnek. MK
Tudósítanak a lapok (Új Magyarország: Krisztus mögé... szeptember 15., 1.,4., Népszava: Jubileumi zarándoklat... 2.o.) arról, hogy szeptember 13-án szombaton mintegy 25 ezer hívő zarándokolt a Városmajorból Máriaremetére. Ez a zarándoklat a közelgő 2000. év kapcsán Jézus Krisztusnak szentelt egyházi év egyik eseménye volt, egyben pedig megemlékezés a pontosan 50 évvel ezelőtti, Mindszenty József bíboros által meghirdetett Nagyboldogasszony évére, amikor az ország több pontján százezres zarándoklatokat tartottak, egyiket éppen a mostani útvonalon. A zarándoklat vezetője, Bíró László püspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora, elmondta: a zarándoklat soha nem öncél, hanem tanúságtétel a közösségben, a közösségért. Öröm volt együtt lenni a Krisztus mögé felsorakozott emberekkel. Ez a tömeg nem nosztalgiázott vagy demonstrált: egyszerűen csak együtt volt a többiekkel és Krisztussal. Az útközben tartott elmélkedések arról szóltak, hogy a katolikusok Jézus évében anyja, Mária közbenjárását kérik a családért, az ifjúságért, a nemzetért és az egyházért. Együttlétük bizonyítja, hogy az ember nem a semmiből a semmibe tart, hanem Istentől Istenhez tart - mondotta Bíró püspök. MK
A Magyar Hírlap (Egyházi kollégium... szeptember 16., 4.o.) beszámol arról, hogy Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke szentmisén avatta fel 15-én hétfőn a hevesi megyeszékhelyen az olaszországi központú Don Bosco női tanító rend Segítő Szűz Máriáról elnevezett főiskolai leánykollégiumát. Lukács Tamásné, az intézmény világi igazgatója elmondta: a 96 férőhelyes kollégiumban az egri Eszterházi Károly Tanárképző Főiskola leányhallgatóit helyezik el, felekezetre való tekintet nélkül. A jelentkezőknek csupán azt kell vállalniuk, hogy betartják az intézmény házirendjét, illetve nem zavarják hitük gyakorlásában a diákotthon vallásos lakóit. MK
Szeptember 11-én Magyar Pietát szentelt fel a Zoborhegy téri Regnum Marianum-templomban Gyulay Endre püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar alelnöke. Az Új Magyarországban (Ma csak a művészet... 7.o.) V. Majzik Mária keramikusművész, a Magyar Pieta alkotója nyilatkozik. Elmondta: Michelangelóval Pietájával szemben ő nem a keresztről levett Krisztust mintázta meg, hanem magát az olasz pieta szót, amely azt jelenti: szánalom, könyörület, sajnálat. A domborművön látható két figura közül az egyik angyal, a keze helyén szárnyak láthatók. Az arca nagyon fájdalmas, szeme csukva. Egyik kezével átölel egy testet, amely lehet Jézus teste is, a másikkal, amely törött szárny, érezni lehet, iszonyatos erővel húzná felfelé, de nem tudja felemelni. A test Magyarország: "csupa repedés, csupa seb, s ordító férfifejben végződik". A keramikusnő állítja: ma csak a művészet nyelvén lehet beszélni angyalokról. Ugyanitt Hajnal György, az új Regnum Marianum plébánosa rámutatott: azért a Magyar Pieta felszentelése nem pusztán egyházi esemény. Az újságíró, Varga Klára megjegyezte: a könyörület sem csupán a hívőknek van fenntartva, s kérdés, ki meddig fordíthatja el a fejét. MK
A Magyar Nemzetben (A bölcsészettudományok... szeptember 13., 19.o.) Maróth Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja nyilatkozik, tényként szögezve le: az egyetem lehetetlen helyzetben van. További nehézséget okoz az akkreditációs eljárás lassúsága és bonyolultsága. A formai követelmények és szabályok rendszeresen változnak. Az új szakok indításának engedélyezése nemegyszer három évig tart. Minden újonnan indult felsőoktatási intézményt sújt ez, mivel a nem akkreditált szakok után januártól nem jár költségvetési támogatás. A dékán kifejtette: mivel egyetemük közfeladatot lát el, az országnak középiskolai tanárokat képez, joggal várják el az állami egyetemeket megillető támogatást. A valóság azonban az, hogy az idén diplomázó hallgatóikat 400 ezer forint oktatási normatívából készítették fel. Január elsejétől már majdnem annyi pénzt kapnak egy hallgató után, amennyi évek óta törvényesen járna. Az egyetemek hallgatóik után képzési normatívát és magasabb összegű fenntartási normatívát kapnak. Jövő évtől megkapják a 140 ezer forintos képzési normatívát, a fenntartási támogatást azonban továbbra sem, ehelyett lényegesen alacsonyabb összeggel kell megelégedniük. Maróth professzor az elmúlt öt esztendő legnagyobb eredményének tartja, hogy a egyetem valamennyi évfolyamán kiépült a tanrend. Eddig az egyetemszervezés kötötte le energiáik nagy részét, a következő években az egyetem kutatóarculatát kell kialakítani. Már megindult a saját jegyzetkiadásuk. A Pázmány részt szeretne venni a bölcsészettudományok utóbbi évtizedekben tapasztalt rangjának helyreállításában. Ehhez az is kell, hogy az egyetemisták ne csupán a diplomabizonyítványért járjanak egyetemre, hanem tudományos érdeklődésüktől hajtva. Az igénytelenség csábításának továbbra sem akarnak engedni. A jövőben is ragaszkodnak a kétszakos képzéshez, és a diploma megszerzéséhez két középfokú nyelvvizsgát írnak elő. A dékán arról is szólt, hogy az olasz és a héber szakot a közelmúltban akkreditálták, a következő lépés a művészettörténet és a francia szak elismertetése lesz. MK
KATOLIKUS-ORTODOX TEOLÓGIAI SZIMPÓZIUM ASSISIBEN
Assisi: Négynapos katolikus-ortodox nemzetközi teológiai szimpóziumot tartottak a múlt héten Assisiben, Szent Ferenc városában. A találkozót a római Pápai Antonianum Egyeteme Lelkiségi Intézete és a szaloniki ortodox Arisztotelész Egyetem közösen szervezte. A tudományos értekezlet jellegzetessége az volt, hogy kizárólag lelkiségi témákkal foglalkoztak a vezérgondolat alapján: A szentség, mint a lélek szerinti élet a keleti és a nyugati egyházi hagyományban. E találkozóknak immár hagyományuk van, az előző években négy alkalommal gyűltek össze az olasz római katolikus és a görög ortodox egyház teológusai és keresztény kultúrával foglalkozó szakértői. Az értekezletet felváltva Görögországban és Olaszországban tartják.
Achille Silvestrini bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva elmondta: az említett találkozóknak nincs hivatalos jellegük, egyetemi tanárok spontán kezdeményezéséből születtek, mindazonáltal nagy jelentőséggel bírnak ökumenikus szempontból. Az egységkeresésnek talán éppen a lelkiségi hagyományokból kell kiindulnia, amelyek ugyan rendkívül eltérő módon fejeződnek ki a keleti és nyugati egyházban, valójában nem ismerik a megosztottságot. A szaloniki egyetem teológia-professzora szintén a Vatikáni Rádióban személyes véleményét hangoztatva kifejtette: a katolikus-ortodox kapcsolatok jelenlegi nehézségei képletesen csak átmeneti felhőzetet jelentenek és mielőbb visszatér a szép idő. "Bizakodóknak kell lennünk mondotta a görög ortodox teológus. Helyezzük reményeinket Istenbe, hogy a következő évezredben nagyobb lépésekkel haladhassunk előre az ökumenizmus útján. VR/MK
