SZEMLE

HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (Dylan énekel... szeptember 27., 2.o.) röviden ír a Bolognában néhány nappal ezelőtt lezajlott eucharisztikus kongresszusról, kiemelve: annak fő üzenete a bűnbánat és a bocsánatkérés volt. Az MH rámutat: "az alaptónust" nem kisebb személyiség, mint Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa adta meg, aki a katolikus egyház nevében bocsánatot kért az "Úrtól" a múltban elkövetett bűnökért, mindenekelőtt az inkvizíció sok emberáldozatot követelő tevékenységéért. MK

A Népszabadság (Távirati... október 1., 2.o.) néhány sorban beszámol arról, hogy a Francia Püspöki Kar "bűnbánati nyilatkozatban" kért bocsánatot a zsidóságtól a katolikus egyháznak a második világháború alatt tanúsított magatartásáért. A nyilvános bocsánatkérésre a kollaboráns Vichy-kormány első zsidóellenes rendelkezéseinek évfordulója adott alkalmat. MK

A közelmúltban részletesen ismertettük Jean-Marie Lustiger bíboros, párizsi érsek Emberhez méltóan című könyvét, amely a Vigilia Kiadónál jelent meg. Lustiger bíboros ezúttal interjút adott a Magyar Nemzetben (Emberhez... szeptember 26., 11.o.), amelyben kötete főbb gondolatait fogalmazza meg. Egyúttal rámutat arra, hogy szemben a totalitarizmussal, illetve a ma mindent uniformizálni akaró kalmárcivilizációval, a katolicizmus a valódi egyetemességet hirdeti, azt, amely teret ad a kultúrák különbözőségének is, de amely közös alapra, Jézus szavával nem homokra, hanem sziklára épít. "Európa csakis a zsidóknak adományozott és tőlük továbbadott Biblia által létezik. Az egyház, Krisztus evangéliumának meghirdetésével biztosította azon népek egységét, amelyek kultúrája túlélte a birodalmak felbomlását. A kereszténység a nemzetek közt olyan egységet teremtett, amely a különbözőséget is tiszteletben tartja. Jó példa erre a nyelvében elszigetelt magyarság kultúrája, amely a Biblia hagyományba ágyazottságának köszönhetően ezer év óta nyitott az egyetemesre. Az Ó- és Újszövetség befogadása adta azt a sziklát, amelyre Európa épülhetett" mondotta Párizs bíboros-érseke. A francia főpap a liberalizmusról is kifejti véleményét, amelyen szerinte elsősorban szabadságot kell érteni: "a szabadság pedig minden dolgok legjobbika és legrosszabbika. A liberalizmus, mint az elnyomó korlátozások ellenfele, mint számos negatívum tagadása, sokszor üdvös szerepet játszik. A gyakorlati liberalizmus azonban többször szembekerül a társadalmi igazságossággal, mert pusztán a gazdaság, a haszon primátusában nyilvánul meg. A hamis alternatívákat, mint a "vagy szabadság, vagy igazságosság", meg kell haladnunk". Lustiger bíboros figyelmeztet: a szabadság iránti rajongásunk nem jelentheti azt, hogy lemondunk a szolidaritásról. Az egyház zsinati tanítása a társadalmi igazságosságról, az emberi személy méltóságáról, a vallásszabadságról világítja meg számunkra az igazi szabadság útját, ahogy azt János Evangéliumában olvashatjuk: "Megismerhetjük az igazságot, és az igazság szabaddá tesz bennünket". MK

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Olyannak fogad el az egyház...szeptember 25., 4.o.) Bulányi György piarista szerzetessel készített interjút, aki állítja: a Bokor semmit nem adott fel az elveiből. Szerinte azt, hogy rehabilitációjának ki a győztese és ki a vesztese, a "hierarchia jövőbeni magatartása fogja megmutatni. Ha ez a mostani lépés a Bokor és az általam képviselt jézusi örökség befogadásának kezdete, akkor a nyertes az Isten, a magyar katolikus kereszténység, a magyar társadalom. Az eltelt ötven esztendő azonban nem múlt el nyomtalanul - idáig könnyű volt bennünket elutasítani, most talán majd fórumot kapunk". Bulányi atya kiemeli: a Bokor nem ismeri az uralkodást, a gazdagságot, és elutasítja az erőszak minden formáját. A Bokorban polgárok nevelődnek. Véleménye, hogy a "Jóisten" azt akarja: "ne hazudjunk; őt kizárólag az érdekli, hogy az illető megértette-e a Bokorban azt, hogy kicsinek, szegénynek és szelídnek kell lenni. Én azért teszem le a katolikus hitvallást, mert azt tartom, hogy egy másik konfessziónak ugyanúgy nincsen bizonyossága arról, hogy "mi fán terem" a Jóisten. Nem gondolom, hogy a világon bármit is változtatna az, ha sikerülne elhatározni, hogy holnaptól mindenki a 3465-ös brosúrát fogja hirdetni. A világ sorsán ugyanis csak az tud változtatni, hogy megmosom-e a lábadat, és hogy osztozom-e veled a konfliktusaidban". A piarista szerzetes arról is szólt, hogy ha valaki megmondja, kit és mivel bántott meg, azonnal bocsánatot kér. Ezt Ratzinger bíborosnak is megírta. MK

Közlik a lapok (Népszava: Újabb százalékot kaphat... szeptember 26., 2.o.), hogy a kormány elfogadta az egyházak finanszírozását rendező törvényjavaslatot. Jövőre az adózók személyi jövedelemadójukból további egy százalékot ajánlhatnak fel az egyházaknak. Kiss Elemér szóvivő elmondta: az állam és az egyházak viszonyát rendezné az a hat törvénymódosítás, melyet hamarosan a parlament elé terjeszt a kormány. A javaslatokkal a jövőben a politikai alkuk helyett törvények biztosítják az egyházak finanszírozását. Ha a parlament is elfogadja, úgy először 1998-ban az állampolgárok a személyi jövedelemadó további egy százalékát ajánlhatják közvetlenül csak az egyházaknak. Ha a felajánlott összeg nem éri el az összes szja-bevétel fél százalékát, akkor a költségvetésből a különbözetet a fél százalék mértékéig pótolják. Az egyházak által végzett oktatási, egészségügyi és szociális feladatok ellátásához ugyanazt a normatív támogatást adják, mint a hasonló állami és önkormányzati intézményeknek. De az egyházak tulajdonában lévő könyvtárak, múzeumok, levéltárak működtetéséhez is kapnak költségvetési hozzájárulást. A szóvivő arra is kitért, hogy az egyházi ingatlanok visszaadásának határideje 2011-re módosult. A törvénymódosítással lehetőség lesz arra is, hogy ingatlan helyett az egyházak járadékot kapjanak, melyet szabadon felhasználhatnak. Kérdésre válaszolva Kiss Elemér elmondta: a szabad demokrata miniszterek vita nélkül fogadták el az egyházak finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. MK

Közlik a lapok (Magyar Nemzet: Ha egy iskola van... szeptember 25., 4.o., Magyar Hírlap: Szabad demokraták különvéleménye... 4.o.), hogy az SZDSZ kidolgozott és benyújtott a parlamenthez egy törvényjavaslatot, amely az egyházak finanszírozásának lehetőségeit a vatikáni megállapodásban foglaltaknál szorosabban kötné az állampolgárok akaratához. A kisebbik koalíciós párt sajtótájékoztatóján Bauer Tamás és Fodor Gábor elmondták: a vatikáni megállapodás szerinti finanszírozás több milliárd forinttal növelné az egyházak forrásait az állampolgárok támogatásától függetlenül. Az SZDSZ javaslata szerint azonban az egyházak rendelkezésre álló forrásai csak a hívők erőteljes támogatása esetén növekedhetnének. Rámutattak: a jogszabálytervezet automatikussá tenné az általános költségvetési támogatást. Ehhez az idei költségvetési előirányzatot vennék alapul, aminek nominálértékét a megelőző évi infláció 50 százalékával évről évre növelnék. Az SZDSZ elutasítja a vatikáni megállapodásban szereplő, a vissza nem adott ingatlanok utáni járulékfizetést. Az egy százalékról szóló törvényt úgy módosítanák, hogy bevezetnének egy második, szintén egy száza- lékról rendelkező kategóriát. Ez azonban nem kizárólag egyházi százalék lenne, ebből lehetne még finanszírozni egyebek között az országos tudományos és kulturális intézményeket, valamint a közalapítványokat. Az SZDSZ javasolja továbbá: ha egy településen egyetlen iskola van, azt ne lehessen átadni az egyháznak. Fodor Gábor megismételte az SZDSZ sokszor hangoztatott álláspontját: a vatikáni megállapodással a kabinet eltért a kormányprogramtól. Fodor szerint az SZDSZ törvénycsomagja azért fontos, mert a nyugati országokhoz hasonlóan az állam és az egyház elválasztása a demokrácia alappillére. MK

Az Új Magyarország (Plébániatemplom... szeptember 26., 10.o.) és más lapok is közlik, hogy Magyarország legjelentősebb neogótikus szakrális épületének, az Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplomnak egyik tornyára visszahelyezték a csúcskeresztet. Tavaly vált ismertté, hogy a fővárosi, VII. kerületi Rózsák terén álló templom csúcskeresztje alatt veszélyes kőrepedés van, amelynek következtében 76 méter magasból a kőtömb lezuhanhat, és az egész torony stabilitása is megrendülhet. Ekkor kezdődtek meg az építési munkálatok. Az északi torony rekonstrukciója 120 millió forintba került. MK

A Népszabadság (Romlik és újul... szeptember 29., Budapest melléklet 3.o.) beszámolva a fentiekről, megjegyzi: azt, hogy ezután mi lesz a Rózsák terén, nem lehet tudni, hiszen a templom teljes felújításához még több százmillió forint hiányzik. MK

A Magyar Hírlap (Lerombolták... szeptember 25., 23.o.) tudósít arról, hogy épülő templomot romboltak le hétfőre virradóra ismeretlen tettesek a Szolnok megyei Rákócziújfaluban. Az elkövetők ledöntötték a készülő épület friss lábazatát, amelyet az előző hétvégén húztak fel a kivitelezők. Az 1900 lelket számláló faluban nagy megdöbbenést váltott ki az eset. Az ott élők már régóta szeretnének egy ökumenikus templomot. Kezdeményezésüket felkarolta a katolikus és a református egyház, több ottani és környékbeli cégtől kaptak támogatást, közadakozást szerveztek, a helyi képviselők pedig lemondtak tiszteletdíjukról a templom javára. MK

KÖNYVEKRŐL

Mindszenty-leveleskönyv.

A köztudatban talán kevéssé közismert, hogy Mindszenty József bíboros rengeteget levelet írt élete során, a legkülönbözőbb témákban, a legkülönfélébb címekre. Ezekből adott most közre egy válogatást az Eötvös Kiadó.

Kár, hogy a pontos forrással megjelölt levelekből csak részleteket olvashatunk, de ezekből is kiderül: Mindszenty bíboros egész életében kereste a kapcsolatot az emberekkel, meg akarta ismerni gondjaikat, örömeiket. Ehhez a kommunikáció minden lehetséges formáját igénybe vette, a szószéket, a közvetlen beszélgetést a hívekkel, a sajtót, a rádiót. Az emberek pedig minden rangúak és rendűek szívesen keresték vele a kapcsolatot, a legkülönbözőbb ügyekben keresték fel, megérezve benne a híveiért élő, gondos lelkipásztort. A hozzá írott levelek is tanúsítják, hogy Mindszentyben nem csupán a magyar katolikus egyház egyik kiemelkedő vezetőjét látták, hanem nagyrabecsülték, mint a vallásszabadság rendíthetetlen védelmezőjét, s tisztelték benne, hogy ugyanígy kiállt minden ember alapvető szabadságjogának tiszteletben tartása mellett. S a levelekből az is kisugárzik, amivel eddig a bíborosról szóló könyvek, tanulmányok nem nagyon foglalkoztak: a sziklaszilárdságú, szigorú tekintetű Mindszenty József igen melegszívű, maga körül szeretetet árasztó ember volt, aki semmiféle áldozattól nem riadt vissza, hogy segítsen a hozzáfordulókon. Sok emberen segített anyagiakkal is, miközben ő maga a legpuritánabb, legszerényebb körülmények között élt. Így a kötet segíthet a jövő történészeinek abban, hogy egy teljesebb Mindszenty-képpel ismertessenek meg bennünket.

A leveleket az ismert neveléstörténész, Mészáros István állította össze, aki a Mindszenty-életmű egyik legszakavatottabb ismerője. MK