Vatikán: "Szolidaritás az élettel" címmel háromnapos értekezletet tartottak a Vatikánban, a régi szinódusi aulában, a világ 50 országának drogszakértői és tanácsadói, azzal a céllal, hogy megvitassák az egyház e témával kapcsolatos álláspontját, a kábítószer rabjai érdekében végzett szolgálatát, s hogy hatékony drogpasztorációs stratégiákat és irányelveket dolgozzanak ki a megelőzésre és a drogfüggők megsegítésére. Ez volt az első alkalom, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar is képviseltette magát a drogkonferencián: Khály-Kullai Károly, a Magyar Karitász Szenvedélysegítő Szolgálatának munkatársa és Antalóczy Márton domonkos atya személyében. Az értekezletet az Egészségügy Pápai Tanács hívta össze a Szentatya megbízásából.
Angelo Sodano bíboros-államtitkár a konferenciát megnyitó beszédében kifejtette: az a cél, hogy az egyház elkötelezettsége új lendületet kapjon a drogjelenség megfékezését illetően, és hirdesse: van remény, lehetséges a drogfüggők testi-lelki harmóniájának újjáépítése. Az egyház nem naiv, tisztában van azzal, hogy az út tele van akadályokkal, de tanításával sok értékes szempontot tud nyújtani a közös megfontolásokhoz. Mindenekelőtt rendkívül súlyos megítélésben részesíti a drog terjesztőit, akik a pápa szavaival: "gyalázatos kereskedelmükkel a halál árusai". A bíboros hangsúlyozta: az egyház figyelemmel kíséri a több országban zajló vitát a kábítószer legalizálása ellen és mellett állást foglaló két tábor között. Az egyház álláspontja e téren világos: nem tagadja, hogy a probléma rendkívül összetett és nem is vonja kétségbe azok jóhiszeműségét, akik a megoldást a drog szabad forgalmazásában látják. Meggyőződése azonban, hogy a legalizálás ellentmondana a nevelői szándéknak. A kábítószer rossz és a rossznak nem lehet engedményeket tenni - idézte Sodano bíboros II. János Pál pápa szavait, amelyeket a drogterápiás közösségek képviselőinek mondott 1984-ben. A puszta tiltás azonban nem hozhat eredményt jelentette ki a bíboros. A társadalom minden egyes részlegének közös felelősségvállalása szükséges, mindenekelőtt annak megértésére, hogy miért öltött ekkora méreteket, főként a fiatalok körében az egzisztenciális üresség. Az okokat megszüntető, illetve korlátozó stratégiák kidolgozására is szükség van. Alaposan meg kell vizsgálni, mik az okai annak, hogy a fiatalok a drogban keresik a teljesség illúzióját, az életük értelmére vonatkozó kérdések megoldását. A legfontosabb és első lépés a megelőzés, amikor pedig ezzel már elkéstek, a kezelés, de nem, mint egyszerű orvosi beavatkozás, hanem a személy testi-lelki egyensúlyát visszaállító célirányos munka. Ahhoz, hogy ezek az erőfeszítések eredménnyel járjanak, alapvetően fontos a család és a drogterápiás közösségek együttes elkötelezettsége, szolgálata. A kábítószer elleni küzdelmet az egyház is kihívásként éli meg, mert amellett, hogy hirdeti az evangéliumot, azt tartja magáról, hogy "tapasztalata van az emberiességben". Ezért tehát a kábítószer rabja mellé áll, és segíteni akarja, hogy felfedezze, vagy újrafelfedezze Isten gyermeki identitását, méltóságát mondotta végül Angelo Sodano bíboros.
A háromnapos nemzetközi értekezleten rendkívül sok téma került megvitatásra, így a személyiség egyensúlyát, illetve annak hiányát feszegető antropológiai kérdések, a kábítószer-fogyasztás és test kapcsolata, a nevelés, az élet szeretete és a személy értéke összefüggésben. Foglalkoznak a szenvedélybetegség biológiai eredetével, a kábítózás és a drog elleni küzdelemmel, a nemzetközi jogszabályozással, a szenvedélybetegek lelki gondozásával, a drogfüggők pasztorációjával.
Az Egészségügyi Pápai Tanácshoz beérkezett információk szerint a korábban főként a fejlett ipari országokra jellemző drogfogyasztás terjedőben van a harmadik világban is, amely eddig a drogkereskedelem peremén maradt. Afrikában növekedett a kábítószer nyersanyagának, a cannabisnak (vadkender) termelése, Pakisztánban már több mint hárommillió a drogfüggő. Olaszországban 300 ezer heroinfüggőt tartanak nyilván.
A konferencia résztvevői a pápánál Szombaton délben II. János Pál pápa kihallgatáson fogadta a drogkonferencia résztvevőit. Hozzájuk intézett beszédében a Szentatya emlékeztetett rá: a Szentszék már évek óta több ízben is hallatta hangját a témával kapcsolatban. Sajnálattal állapította meg, hogy ma a kábítószer-fogyasztás jelensége a világ minden részére, minden társadalmi rétegre kiterjedt, egyre több gyermek és kamasz válik a kábítószer rabjává. Az egész világon megszerveződött a kábítószer-kereskedelem széles körű bűnszövetkezete, amely óriási anyagi haszonra tesz szert. Nem csodálható tehát, hogy a társadalom tehetetlennek érzi magát a jelenséggel szemben. A pápa emlékeztetett rá: egyes irányzatok képviselői bizonyos drogok előállításának és fogyasztásának legalizálását javasolják. A minimálisra teszik egyes kábítószerfajták veszélyességét, különbséget téve az ún. könnyű és nehéz drogok között. Ez a megkülönböztetés elhanyagolja azokat a veszélyeket, amelyeket a bármiféle toxikus anyagtól való függőség jelent, amely az akarat, a személyi szabadság gyengüléséhez vezet. A katolikus egyházfő határozottan leszögezte: a kábítószer minden esetben súlyos rossz, a drogfogyasztás és - kereskedelem növekedése pedig annak megnyilvánulása, hogy napjaink társadalmából hiányoznak az életerős emberi és lelki értékek, a remény. A tömegtájékoztatási eszközök gyakran erkölcsileg elfogadhatatlan nézeteket terjesztenek, szétzúzzák a családdal és a házassággal kapcsolatos értékeket, az erőszakot és a kábítószert a személyi szabadság jeleként mutatják be.
A fiatalok drogfogyasztásának okai között a pápa rámutatott a munkanélküliség nagy méreteire is. A fiatalok önpusztító magatartása lényegében segélykiáltás a felnőttek felé. A kábítószer csapása elleni küzdelem minden ember kötelessége - jelentette ki a pápa, arra buzdítva a házaspárokat, hogy az egyetlen, tartós és hűséges szerelemre épülő szilárd családi környezet biztosítása révén teremtsék meg gyermekeik számára a megfelelő feltételeket lelki és pszichológiai fejlődésükhöz. II. János Pál arra szólította fel a polgári hatóságokat, a gazdasági és társadalmi élet felelőseit, hogy a törvényhozás minden szintjén küzdjenek a kábítószer-fogyasztás- termelés- és kereskedelem ellen, amelyből sokan botrányos módon meggazdagodnak, kihasználva védtelen emberek törékenységét.
A pápa felhívta a drogszakértők figyelmét a megelőzés fontosságára, végül
pedig azokhoz szólt, akik a függőségben szenvedők körében végeznek
lelkipásztori tevékenységet. Az egyház küldetéséhez híven adják át az
evangéliumi üzenetet és vezessenek el mindenkit Istenhez.
VR/MK
Az egység szó a remény jele
Katekétikai kongresszus a Vatikánban
Vatikán: Október 14-én délelőtt a szinódusi aulában megnyílt az a Nemzetközi Katekétikai Kongresszus, amelyet a Hittani és a Papi Kongregációk közösen szerveztek. A 17-éig tartó megbeszéléseken a világ minden részéről érkezett szakértők a katolikus egyház katekizmusának alapszövegét vitatják meg. A közelmúltban megjelent latin nyelvű editio typica vonatkozási pontot jelent az egyes nemzeti katekizmusok kidolgozásához. Magyarországot Udvardy György képviseli.
Joseph Ratzinger bíboros a kongresszust megnyitó beszédében hangsúlyozta: az editio typica az igazságban megvalósuló egység eszköze. Konfliktusokkal és feszültségekkel teli világunkban az egység szó a remény jele, amely ugyanakkor erkölcsi elkötelezettséget jelent. Törekednünk kell a keresztények egységének megvalósítására, keressük a különböző vallások közötti egységet, Észak és Dél egységét, általában az emberiség egységét a veszélyekkel és kihívásokkal szemben. Az egységet azonban csak az igazságban lehet megvalósítani, a hamis uniformizálás elkerülésével. Ratzinger bíboros emlékeztetett rá, hogy a katolikus Egyház új Katekizmusának igénye az 1985-ös rendkívüli püspöki szinóduson merült fel. A szinódusi atyák nagy többsége igényelte, hogy állítsák össze a katolikus tanítás egészét tartalmazó katekizmust a hit és az erkölcs kérdéseiről, bibliai és liturgikus szempontok szerint, a keresztények jelenlegi életére alkalmazva. A katekizmus kidolgozására felállított bizottság bíboros- és püspöktagjai, illetve a szerkesztőbizottságot alkotó egyházmegyés püspökök különféle nyelvi területeket képviseltek, továbbá a szöveg kidolgozásában különféle kulturális háttérrel rendelkező szakértők, teológusok is részt vettek. A Bizottság első összejövetelén mondott beszédében a pápa hangsúlyozta: a Katolikus Egyház Katekizmusa nem az uniformitás eszköze, hanem fontos segítség a hitbeli egység biztosításához, amely az egyház egységének alapvető dimenziója. Ez az egység pedig az Atya, a Fiú és a Szentlélek egységéből fakad. A katekizmus szerkesztői mindenekelőtt a Bibliából indultak ki, figyelembe véve a modern szentíráskutatás biztos eredményeit. Nagy helyet szenteltek a szent hagyományokra, ügyelve rá, hogy megfelelő érvényre juttassák mind a nyugati, mind a keleti egyházak gondolatáramlatait. Példa erre az apostoli hitvallás, a Szimbólum, amely bizonyítja az egyház egymással kapcsolatban álló "két tüdejének" ősi és mindig új szeretetközösségét.
A katekizmust ért bírálatokra válaszolva Ratzinger bíboros feltette a kérdést: lehet-e a hitet egyfajta, 2865 paragrafust tartalmazó törvénykönyvvé lefokozni? Utalt a Nemzetközi Teológiai Bizottság megállapítására, miszerint a hit "nem azt jelenti, hogy egyetértünk egy bizonyos gondolatrendszerrel, hanem azt, hogy részt veszünk egy előrehaladó zarándokúton". A Katekizmus ehhez a zarándoklathoz nyújt segítséget, elkíséri és vezeti a hívők közösségét. Voltak olyan bírálatok is, amelyek megkérdőjelezték a latin nyelvű editio typica létjogosultságát, mivel úgymond egy holt nyelvről van szó. A katekizmus hivatalos szövege nem egy nemzeti nyelven íródott, pontosan azért, mert az egyházban nincs olyan kultúra, amelyhez a többieknek alá kellene rendelniük magukat. A latin nyelv, amely ma is az egyház hivatalos nyelve, ilyen értelemben jelképes szerepet tölt be: a nemzeteken kívül áll. A hit nem egy emberi kultúrából született, ezért érezheti magát mindenki otthon az egyházban. VR/MK
Új vezető a német nyelvi szekció élén
Vatikán: A 37 éves augsburgi pap, Bertram Meier lett a vatikáni államtitkárság német nyelvi szekciójának vezetője és így utóda Hans Schwemmernek, akit a pápa nemrég Pápua Új-Guinea és a Salamon-szigetek apostoli nunciusává nevezett ki.
Bertram Meier a római Német-Magyar Kollégium diákjaként a Gergely
Egyetemen végezte teológiai tanulmányait és ugyanott szerzett egyházjogból
doktori fokozatot. Augsburgi egyházmegyei szolgálatát követően 1996
novembere óta dolgozik az államtitkárságon, ahol két munkatársával együtt
feladata a Szentszék és a német nyelvterület, továbbá Magyarország
püspökkari konferenciái és nunciatúrái közötti kapcsolat fenntartása.
VR/MK
Budapest: Az Esztergom-Budapesti Érseki Főhatóság tudatja, hogy Andrásfay Ödön Imre tb. kanonok, ny. plébános életének 81., áldozópapságának 57. évében október 6-án elhunyt. Temetése október 14-én volt az Esztergom-Szentgyörgymezei temetőben. MK
