SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN
(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség
álláspontját)
Külföldi hírek
Röviden beszámolnak a lapok (Magyar Hírlap: A pápa fogadta... október 9.,
2.o., Népszabadság: Távirati... 2.o.) arról, hogy II. János Pál pápa az
október 8-ai általános kihallgatás keretében fogadta a Vatikánban Paskai
László bíborost, esztergom-budapesti érseket. A magyar katolikus egyházfő
a Szent Adalbert jubileumi év záróeseményeként vezetett zarándoklatot a
Vatikánba. Az 1100 évvel ezelőtt elhunyt Szent Adalbert, Prága érseke
jelentős szerepet játszott a magyarok keresztény hitre térítésében, s ő
Esztergom-Budapest egyházmegye védőszentje.
A Magyar Nemzet (Külpolitikai... október 13., 2.o.) idézi Tadeusz Pieroneket, a lengyel püspöki kar főtitkárát, aki a Gazeta Wyborczának úgy nyilatkozott, hogy a lengyel katolikus egyháznak nem szabad félnie az egyesülő Európától, mert az olyan, vissza nem térő lehetőség és kihívás, amely igen nagy feladatokat állít az egyház elé. A lengyel főpap szerint Európa nem Isten-ellenes, a keresztény irányzat nagyon is élő dolog a kontinens országaiban, az embereknek nemcsak közös mezőgazdasági politikára, közös pénzre és közös hadseregre van szükségük, hanem lelki közösségre is.
A napilapok (Népszabadság: Pusztába kiáltott... október 9., 4.o., Magyar Hírlap: Egyházfinanszírozás... 4.o.) tudósítanak Platthy Ivánnak, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkárának sajtótájékoztatójáról, amelyen elhangzott: a kormány egyházakkal kapcsolatos törvénycsomagja négy alapelvre épül: a szektorsemleges finanszírozásra, ezzel összefüggésben egy önálló egyházfinanszírozási törvényre, az ingatlanrendezés lezárására, végezetül pedig arra, hogy a parlament címzett támogatások formájában a jövőben is segíti az egyházak értékteremtő és értékmegőrző tevékenységét. Platthy Iván azt is elmondta: a vatikáni megállapodás jóváhagyásán kívül a parlamentnek hat törvényt kell módosítania. Hangsúlyozta: minden érdekelt egyetért a törvényalkotásnak azzal az alapelvével, mely szerint az egyházi közszolgálat szektorsemleges finanszírozásához kell igazítani a jogszabályokat. Egészében az egyházak is pozitívumként könyvelik el, hogy pont kerül az ingatlanok tulajdonrendezésének a végére. A részleteket illetően azonban felmerültek kifogások. Kérdésre válaszolva az államtitkár leszögezte: a katolikus egyház több mint 800 visszaigényelt ingatlanját tartalmazó listán azért jelenik meg néhány megkérdőjelezhető tétel, mert ezeknek a tulajdoni helyzete körül is rendet kell teremteni. Az épületek felsorolása csak igénybejelentés, a kabinet elé csupán azok az ügyek kerülnek majd, amelyeket előzőleg a kormányzati-egyházi vegyes bizottság minden tekintetben jogosnak tart. A törvénymódosítás utáni időszakban a többi egyháznak is be kell terjesztenie végleges ingatlanigényeit a 2011-ig lezáruló kárpótlás érdekében.
Az Új Magyarországban (Varsói gyors... október 10., 5.o.) Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a katolikus püspöki kar alelnöke nyilatkozik, aki a lengyelországi választások eredményét elemezve rámutatott: a csak materiális dolgokra, vagy a vélt szabadságra építőknek előbb-utóbb el kell bukniuk. A lengyeleknek a katolikus vallással kapcsolatos értékszemlélete a vérükben van. Lengyelnek lenni és kereszténynek lenni nagyjából mindig egyet jelentett, a társadalom ezért is egységes. Ez jó biztosíték volt arra, hogy bizonyos negatív dolgoknak lassan el kellett tűnni, és vissza kellett térniük arra az értékszeméletre, ami az országnak is jövőt biztosít. Gyulay püspök a hazai politikai élet lehetséges alakulásával kapcsolatban kifejtette: az biztos, hogy a jelenlegi koalíció legyőzése csak az ellenzék teljes egységével érhető el. Ha két-három, vagy még többfelé oszlanak, akkor ez teljesen reménytelen. "Az egység pillanatnyilag nem is dereng. Ha pedig nem tudnak egyfelé törekedni, akkor megosztottan teljesen kiszolgáltatottá válnak összetartó és fegyelmezett ellenfelük számára" figyelmeztetett a főpásztor, rámutatva, hogy ez természetes dolog, a világon mindenütt így van. A lengyeleknél ez az egység teljesen világos volt, nálunk erre pillanatnyilag nem sok esélyt lát. Ettől függetlenül még lehetnek felelősséggel teljes vezetők, "akik nem csak a saját orruk után mennek, saját érdekeiket tartva szem előtt, hanem akik képessé tehetik az ellenzéket az összefogásra - bár ehhez az idő egyre fogy". Az MKPK alelnöke kérdésre válaszolva azt is kijelentette: semmiképpen sem volna jó, ha a magyar földet külföldiek megvásárolhatnák. "Az egész szavazással kapcsolatos dolog nagyon furcsának hat. Erőnek erejével véghezvitték, annak ellenére, hogy a népszavazás kiírásához szükséges aláírások már megvannak, ha nincsenek is még hitelesítve. Azt hiszem, egy kicsit jobban el kellett volna gondolkodnia a kormánynak. Lehet, hogy döntése alkotmányossági szempontból nem kifogásolható, ezt nem tudom eldönteni, de mindenképpen meg kell hallgatni a másik felet is. Nem egészen értem, s azt is mondhatnám, nem is egészen helyeslem a végeredményt, de talán megfelelő súlyú érvük is van. Mindenesetre a döntés felelőssége is az övék" mondotta végül Gyulay Endre szeged-csanádi püspök.
A Népszabadság arról is hírt ad, hogy az egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, valamint a Tanszabadság Társaság. A két szervezet azt kifogásolja, hogy az egyházi oktatási intézmények a minden iskolának járó normatíván túl kiegészítő támogatást is kapnak, azaz működési költségeiket teljes egészében az állam fedezi. Így szerintük alkotmányellenes előnyhöz jutnak az önkormányzati, illetve az alapítványi és magániskolákkal szemben. A két szervezet szerint a megoldás az volna, ha a kiegészítő oktatási szolgáltatások költségeit valamennyi intézmény esetében a fenntartó fedezné, vagy minisztériumi és megyei pályázatok útján lehetne megszerezni.
A Népszabadság (Püspök... október 11., 4.o.) ismerteti Mayer Mihály pécsi megyéspüspök véleményét hazánk NATO-csatlakozásáról. A püspök hangsúlyozottan nem a katolikus egyház, hanem a saját nevében fogalmazta meg álláspontját. Kiemelte: Magyarország előtt megnyílott a földrészünkön kibontakozó integrációs folyamathoz való csatlakozás lehetősége. Mayer Mihály szerint a NATO fél évszázados története során bebizonyította: képes tagállamainak hatékony védelmet nyújtani, tevékenysége a nyugati civilizáció értékeire épül és összhangban van a nemzetközi közösség demokratikus alapelveivel. Leszögezte: nyilvánvaló, hogy minden megoldás szükségképpen anyagi terheket ró az ország lakosságára, fejlődésünk legfontosabb és nélkülözhetetlen feltétele azonban az ország külső és belső biztonsága. A püspök véleménye, hogy csatlakozásunk esetén hazánk szuverenitását megőrizve, egyenrangú partnerként vesz részt a kollektív és konszenzusos döntéshozatalban. Mayer Mihály "e napi politikát meghaladó kérdésben" honfitársait megfontolt, felelős mérlegelésre és szavazásra buzdítja a zsinat szavaival: "Minden állampolgárnak joga és egyben kötelessége a szabad szavazás lehetőségeivel élni."
A Magyar Hírlap (Tiltakozunk... október 14., 6.o.) közli a Bokor Bázisközösség nyilatkozatát. A Bulányi György piarista szerzetes által létrehívott mozgalom lelkiismereti kötelességének érzi, hogy tiltakozzon Magyarország NATO-tagsága ellen. A Bokor emlékeztet rá, hogy az evangéliumi erőszakmentesség talaján állva az elmúlt ötven esztendőben is elutasította a fegyveres megoldások minden formáját. A Bokor katonaságmegtagadói a Varsói Szerződés időszakában nem azért vállalták tettükért a börtönt, hogy most egy másik katonai tömbhöz tartozó országban éljenek. Az aláírók leszögezik: "A mi NATO-ellenességünk keresztény hitünkből ered. NATO-tagságellenességünket arról a Jézusról mintázzuk, aki a Messiás védelmére fegyvert fogó tanítványait lebeszélte arról, hogy országától idegen eszközöket alkalmazzanak. Keresztényként azt valljuk, hogy a NATO-tól távolmaradás, a teljes leszerelésre törekvés, a környező országokkal kialakítható jószomszédi kapcsolat, egy új típusú együttélés a cél, nem pedig a bizalmatlanságot, a gyanakvást, az ellenségkép újraélesztését jelentő és fegyverkezést gerjesztő NATO-tagság elérése. Isten és a felebarát teljes elméből és erőből történő szeretete kizárja a katonai szövetséghez tartozást."
A Magyar Hírlap (Ne azoktól féltsük az egyházat... október 14., 9.o.) Bulányi Györggyel készített interjút, aki szerint a maradéktalan erőszakmentesség hirdetésével egy lépést az egyháznak meg kell tennie az igazi krisztusi örökség felé vezető úton. A Bokor vezetője világosan látja, miként válhatott az egyházi hierarchia kedvelt gyermekéből a nyilvános működés jogától megfosztott pappá. Arra viszont nem talál magyarázatot, miért kellett kitaszítottnak maradnia még jóval a rendszerváltozás után is. Bulányi atya arról is szólt: ahhoz, hogy küldetését teljesítse, lehetne másvallású is, de neveltetése miatt éppúgy sajátjának érzi katolikus egyházát, mint magyar anyanyelvét.
A Népszabadság (Hírek október 15., 23.o.) és más újságok is közlik: elhunyt Szemes József balatonkeresztúri apátplébános, akit mint arról már beszámoltunk egy héttel ezelőt a parókián súlyosan bántalmazott két férfi. A 84 éves papot hiedelmük szerinti többmillió forintos vagyonáért Orsós Tibor 18 éves szabadhídvégi és Fülöp István 25 éves többszörösen büntetett dunaföldvári lakos az ajtónyitás után azonnal ütlegelni, rugdosni kezdte, a fejére tapostak. A tetteseket a szomszédos iskolából hazafelé igyekvő gyerekek zavarták meg, hallva a plébános segélykiáltásait.
Az Új Magyarország (Egyházának leghűbb szolgálója... október 9., 8.o.) tudósít arról, hogy születésének 115. évfordulóján Ravasz László, a Dunamelléki Református Egyházkerület egykori püspökének alakját idézték fel késői tisztelői a sírjánál, a Farkasréti temetőben. A Budapesti Református Öregdiákok Török Pál Egyesülete hívta egybe az emlékezőket. Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében kifejtette: Ravasz László egyházának leghűbb szolgálója volt abban a korban, amikor emberfeletti volt a történelmi kihívás, amikor a vezérlő egyéniségek sora nem volt érett a gondok megoldására. E vészterhes kor embere már nem Istent kereste, hanem az irgalmas felebarátot. Ekkor Ravasz László, mint igehirdető, az elesettek vezéréül szegődött. Útmutatása, felekezeti hovatartozástól függetlenül, sokak számára iránytűvé vált. MK
Megjelent a Zászlónk katolikus diáklap októberi száma
Budapest: Az egyetlen országos terjesztésű katolikus diáklapból megtudhatod, hogy miért nem lehet Indiáról írni; megtanulhatsz bábot készíteni (szabásmintát is közlünk); beszállhatsz a Végtelen Történet folytatásába; elolvashatod, hogy mit válaszolt Samu bácsi Gabinak; és meglepetésként még egy Mellékletet is találsz benne!
Persze azért sok minden másért is érdemes megvenned (például, ha nem tudod, mit kérdezett Gabi...)! Kérésre mintapéldányt küldünk: Zászlónk, Budapest, Kórház u. 37. 1035. Tel.: 3-886-183. Drótposta: zaszlonk@podolin.piar.hu. MK
