SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

Az Új Magyarország (Jankowski atya... október 28., 2.o.) hírül adja, hogy a gdanski Szent Brigitta-székesegyház plébánosa, Henryk Jankowski "újabb antiszemita kirohanásra ragadtatta magát". Lech Walesa volt államfő gyóntatója a vasárnapi szentmisén elfogadhatatlannak nevezte, hogy a lengyel kormányban a zsidó kisebbség is képviseltesse magát, mert mint mondta, "a nép fél a zsidóktól". Tadeusz Goclowski gdanski érsek nyilatkozatban határolta el magát az atya kijelentéseitől. Az érsek komoly eredménynek nevezte, hogy a katolikus egyháznak a választási kampány során sikerült semlegesnek maradnia, s távol tudta tartani magát a politikai csatározásoktól. "Jankowski atya ezzel szemben újra visszaélt plébánosi hivatásával, s ezt megengedhetetlen módon politikai céloknak rendelte alá" mondta Goclowski. Szerinte Jankowski kijelentésével kompromittálja a lengyel katolikus egyházat, mert semmibe veszi a keresztény tanokat, s a lelkipásztori esküt.

Hazai hírek

Megkezdődött a parlamentben az egyházak finanszírozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A napilapok (Magyar Hírlap: Koalíciós belháború... október 24., 4.o., Magyar Nemzet: Vita... 4.o.) tudósításaiból az derül ki, hogy míg a szocialista képviselők fenntartás nélkül támogatták a kormány javaslatait, az SZDSZ honatyái csaknem a teljes törvénycsomagot elhibázottnak ítélték. Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár a törvényjavaslat főbb céljairól kifejtette: az állam, a társadalom és az egyházak közös érdeke, hogy az egyházak anyagi helyze-tének az esetleges politikai szándékoktól való befolyásolási lehetősége megszűnjék. Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: a törvényjavaslatok az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodásból következnek. Fontosnak nevezte, hogy az állampolgárok személyi jövedelemadójuk újabb egy százalékát az általuk megjelölt egyház javára rendelhetik. Szabó Zoltán, a művelődési tárca államtitkára a közoktatási törvény néhány rendelkezésének módosítása kapcsán hangsúlyozta: tévhit, hogy az egyházi iskolákat ezentúl erőteljesebben finanszírozza az állam, mint az önkormányzati intézményeket. A finanszírozás a fenntartó feladata, ehhez az állam normatív költségvetési hozzájárulást nyújt, amelyet az egyházak esetében kiegészít. A módosított felsőoktatási törvény biztosítja a versenyegyenlőséget, valamint a hitéleti és a világi képzés egymástól való elválasztását. Kovács László külügyminiszter hazánk és a Szentszék megállapodásáról elmondta: az megteremti a mindenkori kormány és az egyházak modellértékű viszonyának kereteit. Gellért Kis Gábor (MSZP) úgy fogalmazott: a törvénycsomag összefüggő rendszer, amelynek egyes részei aggályokat ébreszthetnek ugyan, de a javaslatok egésze történelmi előrelépés az állam és az egyház szétválasztásának útján. A szintén szocialista Orosz István aláhúzta: az egyházi oktatási intézményeket a kormányjavaslat kiemeli a többi nem állami iskola közül, elismerve így különleges szerepüket az oktatásban. Az SZDSZ-frakció egyik fő kifogása, hogy szerintük a javaslat a többi iskolát hátrányos helyzetbe hozza az egyházi intézményekkel szemben. Fodor Gábor kijelentette: ez az egyház-finanszírozási modell múltba néző és diszkriminatív, mert arra kényszeríti az állampolgárokat, hogy számukra idegen ideológiákat támogassanak. Bauer Tamás leszögezte: megengedhetetlen a Vatikánnal kötött egyezmény parlamenti elfogadása, legfeljebb "jóindulatú szándéknyilatkozatnak" kell tekinteni. Többek között azért, mert tárgyát magyarországi belső viszonyok képezik. Az ellenzék üdvözölte a Szentszékkel kötött megállapodást, de több kifogást emelt a törvénycsomaggal kapcsolatban. István József (FKGP) a hitoktatás támogatásának önálló költségvetési tételként való felszámolását tartotta megengedhetetlennek. Az FKGP javaslata: vonják vissza a kormány-előterjesztéseket, és az egyházakkal történő újabb konzultációk után nyújtsák be ismét. A Fidesz, az MDF és az MDNP szónokai attól tették függővé jóváhagyó szavazatukat, hogy miként reagál az Országgyűlés módosító javaslataikra. Sasvári Szilárd (Fidesz) kifejtette: a módosított "egyszázalékos" törvény sem veszi figyelembe, milyen sok nem adózó hívük van az egyházaknak.

A Magyar Nemzetben (10.o.) Kálmán Attila, a magyarországi református egyház zsinatának világi elnöke publikált, Mit akarnak az egyházak? címmel. A szerző tényekkel igyekszik bizonyítani, hogy a kormány tervezete nem mindenki számára elfogadható, hosszú távon különösen nem. Így például a javaslat már kivívott jogokat kíván korlátozni, az egyházak bevételi forrásait, támogatásait szűkíteni. Adminisztratív eszközökkel szinte lehetetlenné kívánják tenni, hogy egy önkormányzati iskolát átadjanak vagy visszaadjanak az egyháznak. Az egyházi intézményeket ki akarják szolgáltatni az esetenként velük ellenérdekelt önkormányzatok jegyzőinek. Ugyanígy visszalépés lenne, hogy a tervezet törölni akarja azt, hogy a hitoktatói óradíjak a költségvetésben külön címként szerepeljenek. Ezért Kálmán Attila bízik abban, hogy a képviselők lelkiismeretükre fognak hallgatni, s kijavítják a törvényjavaslat hibáját. Ez esetben olyan törvény fog születni, amely tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját, s megszünteti azokat a hátrányokat, amelyek eddig az egyházi intézményeket sújtották. Nem igazak ugyanis az egyházak gazdagságáról szóló tudósítások. Az egyházak vagyona, ami lehetővé tette kórházak, szeretetotthonok, iskolák működtetését, a háborúkban és az államosítás következtében részben semmivé lett, részben pedig alapját képezte az államosított intézmények működésének.

Amint arról már beszámoltunk, október 25-én szombaton a Lakiteleki Népfőiskola Apor Vilmos-emléknapot tartott. A Népszavában (Erzsébet és társai... október 27., 6.o.) a 71 esztendős Koczka Lászlóné Luzsénszky Erzsébet nyilatkozik, aki távoli rokona a vértanúhalált halt győri püspöknek, és a nehéz időkben a Püspökvár vendégszeretetét élvezte, sok üldözöttel együtt. Koczka Lászlóné a közelgő boldoggá avatással kapcsolatban elmondta: későn érkezett el ez az idő. Csodákat pedig nem kell keresgélni, a csoda az, ahogy Apor Vilmos azokban a nehéz időkben viselkedett.

Beszámolnak az újságok az október 23-ai megemlékezésekről. A Magyar Hírlap (Emlékmű... október 24., 5.o.) és a Magyar Nemzet (Felszentelték... 5.o.) tudósít arról, hogy ökumenikus istentiszteletet tartottak október 23-án Budapesten a Szent István-bazilikában. Ezt követően a Tabánban ökumenikus szertartás keretében felszentelték és megkoszorúzták a tavaly felállított '56-os emlékművet. A megemlékezéseket az '56-os Emlékmű és Kegyeleti Alapítvány kuratóriuma és az '56-os Rabparlament szervezte. Az ökumenikus istentiszteleten Szabó Géza kanonok, a Szent István-bazilika plébánosa, Tőkés László Király-hágó melléki református püspök, Bartos Ágoston premontrei kanonok és Bence Márton unitárius püspök emlékezett a forradalomra. Szabó Géza beszédében példaként állította a hallgatóság elé '56 hőseit. Tőkés László a Példabeszédek könyvéből idézett: "Az igazság felmagasztalja a nemzetet, a bűn pedig gyalázatára van a népeknek". A püspök figyelmeztetett: akadnak olyanok is a koszorúzók között, akik egykor üldözték 1956 hőseit. Az élet elleni bűnök igazságtételt követelnek, semmiféle elévülés, hamis emberiesség vagy politikai beállítottság nem odázhatja el az igazságot mondotta Tőkés László.

A Népszava (október 25., 7.o.) Jézusnak nem volt trónusa, csak keresztje címmel közli azt a szentbeszédet, amit Bulányi György piarista szerzetes mondott el október 19-én a piaristák kápolnájában, abból az alkalomból, hogy másfél évtized után ismét nyilvánosan folytathatja papi hivatását.

A Magyar Nemzet (Jótékonysági hangverseny... október 24., 15.o.) röviden tudósít arról, hogy jótékonysági estet rendezett Vácott, a Konstantin téri székesegyházban az Új Pest Megyei Hírlap. A bevételt a Siketek Országos Intézete Általános Iskolájában, a váci Hallássérültek Kisegítő Iskolájában tanuló gyermekek javára ajánlják fel. A jótékonysági est egyik fővédnöke Keszthelyi Ferenc, váci megyéspüspök és Schmidt Géza, Pest Megye Közgyűlésének elnöke voltak.

A Magyar Nemzet (Kitüntetések... Új... október 24., 4.,11.o.) és más újságok is közlik: az 1956-os forradalom és szabadságharc 41., a Magyar Köztársaság kikiáltásának 8. évfordulója alkalmából a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Rónay Lászlónak, az Új Ember főszerkesztőjének, József Attila-díjas irodalomtörténésznek, az irodalomtudományok doktorának és Parancs János költőnek, műfordítónak, az Új Ember főmunkatársának. Rónay Lászlót az Írószövetség Arany János-díjával is kitüntették. MK

KIÚJULÓ ELLENTÉT CLINTON ÉS A PARLAMENT KÖZÖTT

Washington: Kiújult az ellentét Clinton elnök és az Egyesült Államok parlamentje között, miután az államfő ismételten megvétózta az előrehaladott terhesség esetén végzett abortusz elleni törvényt. A parlament a múlt évben jóváhagyta a törvényjavaslatot, amely megtiltotta a huszadik hét után végzett abortuszt. Clinton elnök megakadályozta a javaslat törvénybe lépését, mivel azt akarta, hogy az abortuszt ne csak életveszély esetén, hanem akkor is engedélyezzék, ha az anya egészségére nézve káros lenne a terhesség. A törvényjavaslat szerzői azonban úgy döntöttek, hogy idén újból benyújtják a szöveget, amelyet a szenátus után a napokban a képviselőház is jóváhagyott. De az elnök vétója miatt most visszakerül a parlament elé, ahol hamarosan újra megvitatják. Az eljárás szerint ugyanis, ha az államfő megakadályozza egy rendelkezés törvénybe lépését, az új vita után a Parlament kétharmadának kell elfogadnia. A képviselőházban megvan ez a szükséges többség, azonban a Szenátusban három szavazat hiányzik. A Fehér Ház közölte: biztos abban, hogy vétóját érvényesítheti. Az előrehaladott terhesség esetén végzett abortusz elleni törvényjavaslat szerzői kampányt indítanak, hogy megakadályozzák az elnök vétóját. VR/MK