SZEMLE
Hírek, vélemények az egyházról a magyar sajtóban

Külföldi hírek

Amint arról már beszámoltunk, az elmúlt napokban szimpóziumot tartottak a Vatikánban az antijudaiz-musról. A Magyar Hírlapban (Történelmi mea culpa... október 30., 7.o.) Petőcz György, a lap firenzei tudósítója még a tanácskozás előtt írt cikkében kifejti: valószínű, hogy nem lesz mindenki teljesen elégedett a konferencia eredményeivel. "Valószínűleg csalódni fognak azok, akik a történelmi zsidóellenesség, a keresztes háborúk és protestánsüldözések miatti bocsánatkérések után a Szentszék második világháborús szerepének őszinte feltárását és a náci népirtást kísérő hallgatás miatti bocsánatkérést is elvárják." írja Petőcz György. A cikkíró azt is megemlíti: sokan zokon vették, hogy a pápa a legutóbbi brazíliai útján "különböző holocaustokról" beszélt. A Le Monde október eleji cikkében emlékeztet arra, amikor II. János Pál Auschwitzot a "modern világ Golgotájaként" emlegette. Petőcz szerint "a pápa mintha tagadná a holocaust egyediségét! Mintha a Soah-t is Krisztus keresztre feszítéséhez hasonlítaná, a kereszt misztériumának beteljesüléséhez sorolná, és az emberiség megváltását megelőző tragikus fázis egy mozzanatának tekintené!" A szerző ugyanakkor rámutat: a mea culpa is sokakban ellenérzést támaszt majd, így volt ez már 1965-ben, a II. Vatikáni zsinat antiszemitizmust elítélő határozata után is. 31 katolikus szervezet dokumentumot adott ki, amelyben azt állították: a "zsidók a világ előtti önostorozásra és álláspont-módosításra akarják kényszeríteni az egyházat. Ilyen nyilatkozatokat nyilvánvalóan csak egy antipápa és az ördög által vezetett testület bocsáthat ki". Petőcz viszont úgy látja: a katolicizmus tekintélyét őszintén féltők is átgondolhatják, hogy a protestánsoktól való őszinte bocsánatkérések nem gyengítették, hanem erősítették az egyházat.

Az Új Magyarország (Vatikán... október 31., 2.o.) idézi Shimon Samuelst, a Wiesenthal-központ nemzetközi osztályának vezetőjét, aki a tanácskozás előestéjén az Il Manifesto című olasz lapnak adott interjújában leszögezte: a mea culpát igazzá tévő konkrét lépés csak az lehet, ha a Vatikán nyilvánosságra hozza XII. Piusz pápaságának dokumentumait, ha ezeket a dokumentumokat egy független történészekből álló nemzetközi tudósbizottság dolgozhatja fel.

A Népszabadság (A pápa elítéli... november 3., 2.o.) tudósítója kiemeli: a konferencia záróközleménye megállapítja: a zsidóellenességet elfogadó keresztények sértik Istent és magát az egyházat. "Ahol nem feleltünk meg az isteni tervnek, megtérésre van szükség. A múlt tévedései és mulasztásai nem ismétlődhetnek meg a jövőben" olvasható a dokumentumban.

Az orgánum a cikkben idézi Helmut Kohl német kancellárt, aki az evangélikus egyház szinódusához intézett üdvözletében felhívta a figyelmet: nagymértékben az egyházakon múlik, miként tud megbirkózni Németország a jövő nagy kihívásaival. A kancellár több mint másfél évtizedes kormányzása óta most szólalt fel első ízben az evangélikus egyház szinódusa előtt. Beszédében kiemelte a hit erejét. "A társadalom egyenesen szomjazza a biztonságot és az orientációt, s ennek kielégítésében az egyháznak nagy szerepe van" fogalmazott a Kohl, hozzáfűzve: azt szeretné, ha az emberek egyházukat olyan erőként élnék meg, amely a nagy változások idején utat mutat és bátorságot ad. A német kancellár ezúttal is határozottan kiállt az iskolai vallásoktatás fenntartásáért.

Az Erdélyi Magyarság (Egy szemtanú vallomásai... 7-9.o.) és a Magyar Nemzet (Az NKVD gyilkolt... november 1., 32.o.) megemlékezik arról, hogy 50 évvel ezelőtt, 1947. november 1-jén éjjel egy órakor merénylet áldozata lett Kárpátalján, a munkácsi kórházban Romzsa Teodor kárpátaljai görög katolikus püspök. A főpásztort 1944. szeptember 24-én szentelték püspökké, három nappal azelőtt, hogy a szovjet hadsereg betört a Tatár-hágón, és Kárpátaljára zúdult. Romzsa kezdettől fogva igyekezett védeni a vidéken élő 400 ezer hívője érdekeit, ellenállt a megszálló hatóságok nyomásának. Az állam megvonta a görög katolikus egyház anyagi támogatását, ugyanakkor kivételezetten segítette a 150 ezer hívőt tömörítő munkácsi pravoszláv egyházat. A hatóságok különböző kedvezményekkel is szorgalmazták a görög katolikusok áttérését az ortodox vallásra. Romzsa püspök egy, a győztes csapatok üdvözlésére rendezett ünnepségen nem volt hajlandó köszöntőt mondani, s abban bejelenteni, hogy Kárpátalja népe, papsága a Csehszlovákiától való elszakadást kívánja. A katonai elhárítás 1945. január végén Romzsát a szlovákiai Nagymihályba hurcolta Petrov hadseregtábornoknak, a 4. ukrán front parancsnokának a főhadiszállására, ahol fenyegetések és dicséretek váltogatásával arra akarták rávenni, hogy tegyen nyilvános nyilatkozatot Kárpátalja Szovjetunióhoz való csatlakozása mellett. A püspök erre sem volt hajlandó. A szovjet hatóságok 1947-ben arra a meggyőződésre jutottak, hogy a munkácsi görög katolikus egyház ferlszámolásának fő akadálya Romzsa Teodor. Az NKVD ezért merényletet szervezett ellene, s egy álnővér ciánkálival megmérgezte. Ezt követően már nem volt akadálya a görög katolikus egyház felszámolásának, amely csak 1989-ben vált újra legálissá.

Hazai hírek

A Mai Nap (Boldog... október 31., 19.o.) arról ad hírt, hogy hamarosan befejeződik az 1945-ben, 23 évesen mártírhalált halt Bódi Magdi boldoggá avatási eljárásának első szakasza. Zimber Szilvia cikkíró emlékeztet rá, hogy a boldoggá avatást megelőző széles körű vizsgálat egyszer már megtörtént, 1950-ben azonban az iratok rejtélyes módon eltűntek. Páter Temesi József, Bódi Magdi utolsó lelki atyja, aki könyvet is írt róla, elmondta: Bódi Magdi egész élete és halála példát ad az ifjúságnak és mindannyiunknak. Mindvégig hite szerint szolgálta Istent és embertársait. Szüzességi fogadalmát 1945-ben is megtartotta, amikor Litéren szovjet katonák akarták elvenni tisztaságát. Egy kisollót tartott a zsebében, s amikor egy szovjet katona rátámadt, arcon szúrta, mire lelőtték.

Az Új Magyarország (Az SZDSZ... november 1., 4.o.) az MDF sajtótájékoztatójáról tudósít, amelyen az egyház-finanszírozásról volt szó. Csapody Miklós alelnök jelezte: az SZDSZ eddigi burkolt egyházellenessége mind nyíltabbá válik: egyre erőteljesebben támadják a Vatikánnal megkötött szerződést. Szerintük ez alkotmányellenes, mert akadályozza az egyházak és az állam szétválasztását. Csapody emlékeztetett arra, hogy a koalíciós program megfogalmazása értelmében biztosítani kell az egyházak anyagi hátterét, megteremtve pénzügyi függetlenségük feltételeit. A szerződés ily módon nem más, mint a négy évvel ezelőtti ígéret kései beváltása. A sokat hangoztatott érv, amely szerint az egyházak anyagilag több lábon állnának, és ezért fölösleges az állami támogatás, nem igaz. Az szja egy százalékának felajánlása és a pénz eljutása a címzetthez meglehetősen bizonytalan, ellenőrizhetetlen. Sok a nyugdíjas, s örvendetesen szaporodik a fiatal hívek száma. Az egyik réteg már, a másik még nem tud, jó szándéka ellenére sem pénzt felajánlani. A korábban elvett egyházi ingatlanok visszaadása a történelmi egyházak belátásának és megértésének hála lelassult, a folyamat 2011-ben fejeződik majd be, ez sem bevételi forrás tehát.

A Magyar Nemzetben (Fél évezrednyi távolodás után... november 1., 7.o.) Harmati Béla evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke nyilatkozik, aki állítja: soha nem volt még olyan jó az ökumenikus együttműködés hazánkban, mint napjainkban. Míg húsz évvel ezelőtt azt tanították, hogy a másik felekezet templomába sem szabad belépni, ma már van olyan templom, amelyet közösen használnak az egyházak.

Az Új Magyarország (Tagad... október 31., 15.o.) beszámol arról, hogy a bíróság előtt is tagad a győri műkincslopás vádlottja. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon Nagy Zoltán büntetőtanácsa megkezdte az ügy tárgyalását. Tavaly augusztusban a Győri Katolikus Egyházmegyei Könyvtárból és Kincstárból több százmillió forintos eszmei értékű kódex és ősnyomtatvány, köztük II. Rákóczi Ferenc francia nyelvű imakönyve tűnt el. A megyei főügyész nagy értékre elkövetett lopás bűntettével vádolja a kincstár és a papi otthon egyik portását, a 33 éves T. Tibort, az egyik tárlón ugyanis megtalálták az ujjlenyomatát. T. Tibor azt állítja, hogy ujjlenyomata más alkalommal került oda. MK

KÖNYVEKRŐL

Glóner Rózsa: Halál helyett az élet kultúrája

II. János Pál pápa 1995. márciusában kiadott Evangelium vitae (Az élet evangéliuma) kezdetű enciklikájában az abortuszt és az eutanáziát jelölte meg korunk két legsúlyosabb, életellenes megnyilvánulásának.

Glóner Rózsa könyve történeti és erkölcsi szempontból vizsgálja a témával kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Rámutat néhány különös ellentmondásra: eltöröltük a halálbüntetést, ragaszkodunk a személyiség elidegeníthetetlen jogaihoz, de az abortuszt nem tekintjük bűnnek, tagadjuk a magzat élethez való jogát. Az orvostudomány alkalmazza a mesterséges megtermékenyítést, hirdeti a "vendég anyákkal" való kihordatás jogosultságát, ám egyre ravaszabb eszközöket használ a már megfogant élet elutasítására, kioltására. Az eutanáziát pedig igyekszik emberséges megoldásként feltüntetni a gyógyíthatatlan betegek meggyilkolására. Glóner Rózsa határozott véleménye, hogy a magzatgyilkosságot igenlő és végrehajtó személy a Teremtés rendje, sőt a Teremtő életadó szándéka ellen vétkezik, megsértve ezzel a szeretet törvényét. Az egyház álláspontja egyértelmű: az abortusz életellenes bűn, magzatgyilkosság. A könyvben számadatok olvashatók, amelyek bizonyítják: az abortusz súlyos következményei lehetnek a koraszülés, a spontán vetélés, a meddőség.

A kötet részletesen elemzi az eutanázia fogalmát is, amelynek jelentése kegyes halál, de ez valójában elfedi a tényt, hogy a külső beavatkozások természetellenes módon történnek. Az orvos könnyű, fájdalommentes halálba "segíti" a gyógyíthatatlan, súlyosan szenvedő betegét. Ezzel az ember élete legkritikusabb szakaszában kiszolgáltatottja lesz az ún. jó szándékú segítőknek. Az író figyelmeztet a veszélyre, hogy ez a beavatkozás a megbomló erkölcsi rend következtében a társadalom számára nemkívánatos egyének vagy csoportok élete ellen irányulhat, céllá válhat, hogy az egyén és a társadalom megszabaduljon az elutasított gyerektől, a fogyatékos újszülöttől, a beteg vagy magatehetetlen öregektől, az általuk okozott anyagi vagy érzelmi terhektől. A katolikus egyház álláspontja ebben a kérdésben is egyértelmű: az eutanázia Isten törvényének súlyos megsértése, hiszen egy emberi személy szándékos megölése erkölcsileg elfogadhatatlan.

Glóner Rózsa könyve címéhez méltóan segíthet az új nemzedéknek abban, hogy igent mondjon az emberibb, "emberhez méltó" élet kultúrájára. (Korda Kiadó) MK