SZEMLE
Hírek, vélemények az egyházról a magyar sajtóban

Külföldi hírek

A Népszava (Holland bíboros... november 13., 24.o.) idézi Adrianus Simonis holland bíborost, aki azt állítja: XII. Pius pápa 1942-ben azért mondott le a holocaust már megfogalmazott elítéléséről, mert a Hollandiát megszállva tartó németek röviddel azt megelőzően deportálásokkal válaszoltak egy holland érsek tiltakozására. XII. Pius már megírta azt a levelet, amelyben élesen elítélte a nácizmust és mindazt, ami a zsidókkal történik. A levél elkészülte után a pápa arról értesült, hogy a németek 169 katolikus hitre tért zsidót letartóztattak Hollandiában és koncentrációs táborokba hurcolták őket. Ez volt ugyanis a válaszuk arra, hogy De Jong utrechti érsek nyilvánosan elítélte a zsidók üldözését. Simonis bíboros elmondta: a németek bosszúja olyan mértékben sokkolta a pápát, hogy eltépte tiltakozó levelét. A katolikus egyházfő házvezetőnője, Pasqualina nővér szerint XII. Pius azt mondta: "Óvatosnak kell lennem és diplomáciai úton kell megkísérelnem a zsidók megvédését, különben még többet meggyilkolnak közülük".

A Népszabadság (Távirati... november 14., 2.o.) néhány sorban beszámol arról, hogy II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta az ellene 1981-ben merényletet elkövető Ali Agca öccsét, Adnant. A lap értesülései szerint Adnan Agca arra kérte a pápát: járjon közbe az olasz államfőnél, hogy testvére kegyelemben részesüljön.

Szintén a Népszabadság (Kuba népe várja... november 17., 2.o.) arról ír, hogy II. János Pál pápa közelgő látogatásának jóvoltából valamelyest javultak a kubai katolikus egyház és az állam közötti kapcsolatok. Nemrégiben adott zöld utat a kubai kormány az egyház néhány a pápalátogatás előkészítésével kapcsolatos kérésének. Engedélyezik a sajtó jelenlétét az eseményeken, a rádió és televízió is közölhet néhány rövid összefoglalót, és az állam lehetővé teszi a kubaiak részvételét a miséken. A kubai kormány azt is megígérte, hogy a szükséges eszközökkel autóbuszokkal, kamionokkal, vasúttal megkönnyíti a hívők utazását a misék helyszínére, amennyire az ország lehetőségei megengedik. Engedélyezi egy, Floridából érkező és kubai emigránsokat szállító hajó beutazását is. A lap megjegyzi: ezek az engedmények, bár sokáig elképzelhetetlenek voltak az egyház számára, nem teljesen elegendőek. Jaimi Ortega havannai érsek a múlt vasárnap celebrált szentmisén nagyobb szabadságot kért a katolikus egyháznak szolgálata teljesítéséhez. Idézte az október végén megtartott kubai püspöki konferencia körlevelét, mely szerint az egyháznak nagyobb szerepet kell játszania a jövőben, hogy előmozdítsa a megbékélést a nemzet fiai között. A püspöki konferencia szóvá tette, hogy a kormány által engedélyezett minimális jelenlét a tömegkommunikációban korántsem elégíti ki az egyház igényeit.

Hazai hírek

Mint már beszámoltunk róla, Budapest XII. kerületében, az Apor Vilmos téren felavatták a boldoggá emelt püspök szobrát. A szobor alkotója, Marton László a Népszabadságban (A mártír püspök... november 14., Budapest melléklet, 2.o.) elmondta: elgondolása az volt, hogy a főpapot abban a pillanatban ábrázolja, amikor felemelt kézzel próbál megálljt parancsolni a mögéje búvó védenceire támadóknak. A művész rekordgyorsasággal, néhány hónap alatt készítette el szobrát.

Kétnapos látogatásra hazánkba érkezett Krzysztof Zanussi világhírű lengyel filmrendező, abból az alkalomból, hogy a Lengyel Intézetben egyelőre szűk körben bemutatták A mi Urunk testvére című filmjét, ami Karol Wojtyla negyvenes években írott drámája alapján készült. A darab ihletője, a híres lengyel festő, Adam Chmielowski, részt vett az 1863-as felkelésben, súlyosan megsebesült, elvesztette fél lábát. Később látva a szegények iszonyú nyomorát, lemondott a művészi pályáról, és 1888-ban Albert testvér néven kolduló rendet alapított a nyomorultak gyámolítására. II. János Pál pápa 1983-ban boldoggá, majd 1989-ben szentté avatta a hajdani festőt, az újkor Szent Ferencét. A Magyar Nemzet (A mi Urunk... november 18., 11.o.) tudósítása szerint a film Adam Chmielowski alakját középpontba állítva nyomorúságról, felelősségről, emberszeretetről fogalmaz meg ma is érvényes gondolatokat, hangsúlyozva, hogy az ész, az értelem önmagában nem tudja megoldani az emberiség problémáit. Mindenkinek meg kell járnia a maga kacskaringós útját, meg kell vívnia a maga harcát, "rövidített út" nincs. A rendező, aki mindezt a maga életében is megtapasztalta, rendkívül fontosnak tartja, hogy átmeneti korunkban segítsenek az embereknek abban, hogy végbemehessen a szellemi rendszerváltozás is, ami az iskolarendszer megújítása nélkül elképzelhetetlen. Az általa alapított iskola szeptember óta működik Varsóban.

A Magyar Nemzet (Jogsértő... november 18., 19.o.) és más lapok is közlik: jogsértőnek minősítette az RTL Klub reklámját a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet, amely II. János Pál pápa fényképével hirdette a műsort. A reklám óriásplakáton, hagyományos plakáton és újsághirdetésben jelent meg. A reklámtörvény értelmében ugyanis tilos közzétenni olyan reklámot, amely személyhez fűződő, kegyeleti, valamint személyes adatok védelméhez való jogokat sért. Az FVF kötelezte az érintetteket a jogsértő állapot megszüntetésére, és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását, valamint határozatával jelentős összegű bírságot szabott ki.

A Magyar Hírlapban (Ezredvég... november 17., 15.o.) arról olvashatunk, hogy a magyar államalapítás ezredik évfordulójának ünnepségei 2000-ben az esztergomi várhegyen Szent István király szülőhelyén lesznek, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal, több mint 50 éve zajlik a középkori vár felújítása. Az ezredfordulós ünnepségekre a szakemberek szerint csak akkor fejeződhet be a rekonstrukció, ha a kormány biztosítja azt a másfél milliárd forintot, amelyből eddig 800 millióra vállalt garanciát, de csupán 190-et utalt át a munkálatokra.

Végszavazás elé érkezett az egyház-finanszírozásról szóló törvénycsomag. Az Új Magyarországban (Az egyházak jövője... november 18., 8.o.) Sasvári Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője nyilatkozik, aki a mostaninál számos ponton jobb megoldást is el tudott volna képzelni. Így problémás az egyszázalékos törvény, a képviselő megfelelőbbnek tartaná az olasz modellt, ahol a nyilatkozók arányában osztják el az szja egy százalékát. A politikus a koalíciós pártok magatartásáról elmondta: az SZDSZ jakobinus alapvetésekből indul ki, és alapvetően egyházellenesség jellemzi, felfogásuk szerint az egyház ugyanolyan egylet, mint mondjuk a bélyeggyűjtők. Az MSZP pedig a számára igen látványos területen igyekszik bizonyítani pragmatizmusát, ha ez néha fogcsikorgatva is történik. A koalíció azonban valószínűleg közös abban, hogy ténylegesen egyik oldalon sem ismerik fel, hogy a vallásszabadság intézménye része a polgári társadalomnak. Az egyház ugyanis az ember teljes tevékenységét, életvitelét és életcélját fogja át, és így különbözik minden más szervezettől. A Fidesz képviselője nagy jelentőségűnek tartja a Vatikán és a magyar állam között megkötött szerződést. Szerinte ez már azért is fontos, mert a jelenlegi kormány nem szokta betartani az ígéretét. Hiába volt például a közoktatási megállapodás, a kultusztárca nem vette azt figyelembe, s kénye-kedve szerint adott pénzt. Sasvári rámutatott: néhány vonatkozásban a nemzetközileg vállalt kötelezettség és a törvénytervezet nem esik egybe. Például az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy ott kell létesíteni egyházi iskolát, ahol arra igény van, tehát az állampolgároknak joguk van ehhez. A mostani kormányjavaslat szerint viszont nem adható át intézmény addig, amíg az önkormányzatok veszélyeztetve látják a közfeladatok ellátását, ami elég tág mérlegelési lehetőség. Tehát a kormány máris igyekszik néhány korábbi ígéretet, vállalt kötelezettségeket felpuhítani. Gond az is, hogy a törvény nem biztosít pénzt a hitoktatásra, mondván, hogy az nem állami feladat. Sasvári arról is szólt, hogy akárcsak a társadalom, az egyház is változásban van, szerepvállalásuk egyre fontosabb. Ezt bizonyítja a püspöki kar szociális körlevele, vagy protestáns egyházak hasonló állásfoglalásai. Az utóbbi években rengeteg egyházi szociális, illetve oktatási intézmény született újjá. Nagyot tévednek tehát azok, akik azt gondolják, hogy az egyházak a múltat szimbolizálják.

A Vasárnapi Hírek (Egyház és társadalom... 1.,5.o.) és a Magyar Nemzet (Egyház... november 17., 4.o.) tudósít a Fidelitas (a Fidesz ifjúsági szervezete) szervezte, "Egyház és társadalom" című, Gárdonyban megtartott konferenciáról, amelyen főiskolások és egyetemisták vitatkoztak az egyház szerepéről. A rendezvényt a Konrad Adenauer Alapítvány támogatta. Az előadást tartó vendégeket az ökumenizmus jegyében hívták meg a szervezők, s így a katolikus, a református és az evangélikus egyház is képviseltethette magát. A nyitó előadást Varga László országgyűlési képviselő tartotta, aki a konferencia legfontosabb tanulságaként megfogalmazta: "A vallás a legszemélyesebb közügy". A felszólalók amellett érveltek, hogy az egyházak leválasztása az államról nem jelentheti a társadalomtól való elkülönülést, hiszen közhasznú tevékenységeikkel fontos állami funkciókat látnak el. E feladatokat említette meg többek között Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a zsinat elnöke, valamint Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök is, akik szerint a közfeladatok elvégzésére vállalkozó egyházakat ugyanúgy kellene finanszírozni, mint a hasonló funkciókat ellátó állami intézményeket, mert csak ez a megoldás felelhet meg az alkotmányosságnak. Az egyház politikai szerepvállalásáról Bölcskei Gusztáv elmondta: a Biblia igenis politizál, értékeket közvetít, s ez mércét jelent a politika számára is. Az elhangzott vélekedések többsége szerint az egyházaknak csak tagjaikon keresztül lehet politikai aktivitást kifejteni, intézményként viszont távol kell maradniuk a politikától. Hangsúlyozták a hozzászólók a keresztény értelmiség közéleti szerepvállalásának fontosságát. Elhangzott, hogy az egyházaknak egyik párt mellett sem szabad kiállniuk. Szóba került a konferencián az egyház és a média kapcsolata is. A résztvevők tényként állapították meg: az egyházaknak sem az írott, sem az elektronikus sajtóban nem sikerült szerephez jutniuk, s így csak a hívő értelmiséghez tudták eljuttatni hangjukat. A megoldást az jelenthetné, ha a helyi médiumokat is megcéloznák. A másik lehetőség a médiában dolgozó szakemberek képzésének színvonalasabbá tétele lenne például a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen működő médiaszakon.

A Magyar Nemzetben (november 15., 11.o.) Lőcsei Gabriella Ahol még Marxot is megrendelték... címmel készített riportot arról, hogy a ferences rendi szerzetesek (akiknek a határokon túli magyarok között végzett pasztorációs tevékenységét állami kitüntetéssel honorálják e napokban), hosszú hányattatás után végre visszakapták gyöngyösi könyvtárukat, az ország egyik legrégebbi és legjelentősebb gyűjteményét. A cikkíró kiemeli: a visszaadás szinte észrevétlenül ment végbe, a csönd mögött azonban több évtizedes pusztítás, nemtörődömség és sokévnyi tennivaló van: a tudatlanságból vagy gondatlanságból elkövetett hibák jóvátétele, a hiányok pótlása, a több évszázadon át szorgalmasan gyűjtött bibliotéka tudós rendszerezése. MK