SZEMLE
Hírek, vélemények az egyházról a magyar sajtóban

Külföldi hírek

A Népszabadság (Kubai engedmények... november 22., 2.o.) hírül adja, hogy Fidel Castro a kubai állam és az egyház kapcsolatának normalizálása érdekében 29 külföldi apáca és 28 szerzetes munkavállalását és letelepedését engedélyezte a szigetországban. A forradalom óta most először tették lehetővé, hogy külföldi apácák és papok ilyen nagy számban beutazhassanak Kubába. Megfigyelők szerint a liberalizálás szoros összefüggésben áll II. János Pál pápa januári kubai látogatásával. A katolikus egyház további kéréseit például december 25-e ünneppé nyilvánítását - egyelőre válasz nélkül hagyták.

Az Új Magyarország (Új eutanáziatörvény... november 20., 9.o.) beszámol arról, hogy az USA Oregon államában 1994-ben megszavazott, de azóta jogi úton megtorpedózott Méltóságos halál nevezetű törvényjavaslatot a novemberi helyi választásokon ismét szavazásra bocsátották. Kuliffay Hanna washingtoni tudósító kiemeli: az Amerikai Medikus Szövetség, az Antiabortusz Liga, valamint a mormon és a katolikus egyház több millió dolláros kampánya ellenére az eutanázia hívei másodszor is felülkerekedtek, sőt ezúttal még nagyobb, 60 százalékos fölénnyel. Barbara Combs Lee, diplomás ápolónő és ügyvéd, a Részvét a Halálban jogvédő iroda vezetője szerint az új törvény "országos viszonylatban is fordulópont az eutanáziamozgalom történetében. Mostantól fogva minden állam polgárai szabadon rendelkezhetnek az életük záró szakaszát illetően". Glent Gordon sebészorvos, az Oregoni Medikus Társaság volt elnöke szerint a terminális eseteknek csupán kis százaléka fog ténylegesen élni az aktív eutanázia lehetőségével, annál többen fognak önmaguk megnyugtatására előkészületeket tenni a legnehezebb idők eljövetelére.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Leszedték... november 20., 5.o.) és más újságok is közlik: leszedette az ásító II. János Pál pápát bemutató közterületi óriásposztereket Óbuda polgármestere. Tarlós István extra szélsőséges ötletnek tartja a katolikus egyház fejének, Vatikán Állam vezetőjének megcsúfolását. Az MN érdeklődésére a kerületben köztiszteletben álló, második hivatali ciklusát töltő polgármester megerősítette: nagyon sok éles bírálatot kapott a lakóktól a plakát, ezért döntött úgy, mint eddig még soha és ilyet a jövőben sem szándékozik tenni , hogy leszedeti a közízlést mélyen sértő posztert. Tolakodónak, ízléstelennek nevezte maga is a felvételt, amely egyes információk szerint mellesleg az egyházfő betegségéből eredő grimaszát örökítette meg. A polgármester elismerte: nem biztos, hogy erre a lépésre jogosítványa volna egy önkormányzati tisztségviselőnek. Megjegyezte viszont: amennyiben a plakátok eltávolítása sértené valamelyik reklámcég érdekeit, s netán anyagi kárt okozott volna számára, nyilvánvalóan feltehető a kérdés úgy is: vajon a pápának miért nem lehetnek személyiségi jogai? Éppen azért, ha esetleg hasonló, tömegek közízlését sértő felvétel jelenne meg például Horn Gyuláról, azt a posztert is eltávolíttatná a közterületről szögezte le a polgármester. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség egyébként több millió forintos bírságot rótt ki az RTL Klub televíziós társaságra, amelyik megrendelte az ominózus plakátokat. Ugyancsak megbírságolták a posztereket készítő reklámügynökséget és a hirdetést közlő egyik országos napilapot is.

A Népszavában (november 20.) Hegyi Gyula Jeuzsálemtől Rómáig (és vissza) című publicisztikájában azt fejtegeti, hogy az antijudaizmus vatikáni elítélése a II. Vatikáni zsinat történelmi jelentőségű állásfoglalását megismételve azt is jelenti, hogy a zsidó népet nem terheli kollektív felelősség Krisztus meggyilkolásáért. A cikkíró tényként szögezi le: "a kereszténység megszületése elválaszthatatlan a zsidó nép történelmétől, az Ószövetségtől és a Messiásba vetett hittől. Vagyis a zsidósággal szembeni faji előítéleteken túl a zsidó vallással szembeni teológiai előítéletek is ellentétesek a katolikus egyház tanításával. II. János Pál pápa ezzel az állásfoglalással ismét régi előítéleteket oszlatott el, bátran vállalva a gyarló elődök tévedéseinek elítélését". Hegyi szerint az antijudaizmus vatikáni kritikája, valamint a keresztények és zsidók közti megbékélés önmagában nem változtatja meg a világot, hiszen korunkban megannyi más forrása is van az előítéletnek, a gyűlöletnek, a népirtásnak. "De ha a legnagyobb keresztény felekezet II. János Pál pápa gesztusainak szellemében lép át a következő évezredbe, s a katolikus egyház kéznyújtását zsidó oldalról is szeretettel fogadják, akkor a jövő egy kicsit mégis békésebb lehet körülöttünk. Legalább ott, ahol keresztények és zsidók élnek egymása mellett" írja a cikkíró.

A Magyar Hírlap (Paskai... november 26., 4.o.) és más lapok is beszámolnak arról, hogy Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek meglátogatta az esztergomi Vaszary Kolos Kórházat. A bíboros kijelentette: az eddigieknél sokkal igazságosabban kell finanszírozni az egészségügyi intézményeket. Paskai László meggyőződését fejezte ki, hogy nem a helyi vezetők a fő felelősek azért, mert nehéz helyzetbe került az intézmény, hanem sokkal inkább azok, akik 1992-ben törvényt hoztak az új túlóradíjakról, de nem biztosították azok anyagi fedezetét. A fenntartók és a tulajdonosok képviselőivel, valamint a kórház vezetőivel történt megbeszélése után a magyar katolikus egyházfő elmondta: könnyű helyzetben volt két elődje, Simor János és Vaszary Kolos - az esztergomi kórház megépítését ugyanis e két érsek szorgalmazta, illetve támogatta -, a XIX. század végén, s a XX. elején a katolikus egyháznak e célra is volt pénze. Most viszont a fél évszázada történt államosítás következtében nincs, így csak jó szót és biztatást tudott hozni. Kökény Mihály népjóléti miniszter sajtóirodáján keresztül közölte: a tárca és az egészségbiztosító továbbra is keresi a lehetőséget, hogy valamilyen módon kisegítse a gazdasági krízisből az esztergomi kórházat, és decemberben minden dolgozó megkaphassa a fizetését.

A Magyar Nemzet (Keretes... november 22., 5.o.) idézi Dobos Krisztinát, az MDF alelnökét, aki bejelentette: pártja javasolja, hogy a kormány vonja vissza a közoktatási és a felsőoktatási törvény módosítására benyújtott előterjesztését. "A kormányjavaslat a közoktatási megállapodás egyoldalú felbontását tartalmazza, ami alkotmányos aggályokat vet fel" - figyelmeztetett a képviselőnő. Az MDF aggasztónak tartja az egyházi felsőoktatási intézmények helyzetét, amelyek csak a felét kapják meg az amúgy is rendkívül alacsony fenntartási normatívának. VR/MK

A Népszava (MSZP-Mazsihisz... november 21., 2.o.) röviden beszámol arról, hogy az MSZP és a Mazsihisz képviselői találkozót tartottak a párt országos elnökségének kezdeményezésére. A szövetség képviselői megnyugtatónak találták az egyházak működésével és finanszírozásával kapcsolatos kormánypolitikát. Kiemelték továbbá: fontosnak tartják, hogy az MSZP nézeteinek következetes hangoztatásával, politizálásával sokat tett mindenfajta kirekesztés ellen.

A Népszabadság (A panaszbizottság... november 25., 5.o.) arról ad hírt, hogy a kifogásolt tájékoztatóműsorok utólagos értékelésére hivatott panaszbizottság a múlt héten kivételt tett, és előre figyelmeztetette az RTL Klubot: fontolja meg, hogy levetíti-e Scorsese Krisztus utolsó megkísértése című filmjét. A több száz tiltakozó levél ugyanis vélhetően az általános magyar ízlést tükrözi. A bizottság elnöke, Kelecsényi József szerint ebben nem a beavatkozás szándéka vezette a grémiumot, hanem a tévétársaság iránti aggodalom, mert úgy látják, az RTL Klub nehezen találja helyét, márpedig nem volna jó, ha médiapiaci pozíciója meginogna. MK

Válogatás a Téli Könyvvásárra megjelent kiadványokból

A Szent István Társulat gondozásában látott napvilágot Molnár Tamás Az Egyház évszázadok zarándoka című kötete. Az Egyesült Államokban élő, világszerte elismert filozófus és politológus őszintén, de a keresztény értékek iránti szigorú elkötelezettséggel elemzi az ezredvég aggasztó tendenciáinak társadalmi és történelmi gyökereit. A szerző többek között arra keresi a választ, vajon mi az oka, hogy a liberális társadalomban az Egyház szerepe csaknem észrevehetetlenné vált; miért nem sikerült a II. Vatikáni zsinat rendelkezéseit maradéktalanul megvalósítani? Molnár Tamás nem szépíti a valóságot, mai világunkat lélektelennek tartja, amelyben mindent a matéra határoz meg, és a keresztény értékek devalválódtak, ám mindezek ellenére meggyőződéssel vallja: "A pokolba vezető út még visszakanyarodhat..."

Michel Quist Szeress! Dani naplója című ifjúsági regénye harminc évvel ezelőtt jelent meg először, s azóta számtalan országban kiadták, egyedül Franciaországban 280 ezer példányban. Most végre a magyar olvasókhoz is eljutott. A könyv egy serdülő fiú életének három esztendejét meséli el, azt a folyamatot, amelynek során egy gondtalanul élő kamasz az átélt élmények hatására néhány éven belül felelősen gondolkozó fiatalemberré válik.

Szentmihályi Szabó Péter lelkiismereti elmélkedéseit 1991 óta olvashatjuk az Új Magyarország hasábjain. A rövid, hatvansoros írások többségének ihlető forrása a Biblia, de a szerző személyes tapasztalatait is beleszövi a cikkekbe, valamint egy-egy kiváló filozófus, történész, író gondolatait is. A katolikus szerző ökumenikus szellemben megfogalmazott gondolatait A gyöngék ereje címmel jelentette meg a Szent István Társulat.

A Kairosz Kiadó igazi szenzációval szolgál a téli könyvvásárra: jóvoltából magyarul először jelent meg Julien Green Ferenc testvér című, Assisi Szent Ferencről írt életrajza, amelyet eddig 12 nyelvre fordítottak le. Green a Francia Akadémia tagja, sokan hasonlítják Francois Mauriachoz. Regényei közül több magyarul is megjelent. Isten szegénykéjéről írt munkájában hite erejével sikerül legyőznie eredendően tragikus életérzését. Hiteles korrajzot ad a korabeli, akkor is jelentős változásokat átélő Európáról, s képet kaphatunk arról a világméretű hatásról, amit Szent Ferenc gyakorolt korára és a mai korra is.

Malcolm Muggeridge Valami nagyon szépet Istenért című riportkönyvében a közelmúltban elhunyt Kalkuttai Teréz anya életét mutatja be. A könyv az angol BBC 1979-ben végzett forgatása alapján készült. A stáb riporterét, a kötet szerzőjét teljesen lenyűgözte Teréz anya egyénisége. Mint írja: Az én számomra Teréz anya lényegében a tevékeny szeretetet képviseli, és minden bizonnyal ez a kereszténység értelme".

Herbert Werner Rüssel Keresztény humanizmus című munkája 1940-ben Amszterdamban jelent meg először, magyarul 1944-ben adta ki a Pharos Kiadó. A mostani kötet gondozását az Ecclesia-Kairosz Kiadó közösen vállalta. A szerző a kereszténység teológiai-történeti áttekintését adja. Alapvető gondolata: "ha a keresztény humanizmus több akar lenni, mint egy irodalmi humanizmus, több mint kiválasztott szellemek finom tiltakozása egy szellemtelen kor ellen, akkor élő humanizmusnak kell lennie. Az emberhez kell fordulnia, korunk és életünk emberéhez". MK