KÜLFÖLDI HÍREK Új érsekség Liechtensteinben

Liechstentein: II. János Pál pápa Liechtensteinben Vaduz néven közvetlenül a Szentszék alá rendelt érsekséget állított fel. Az új érsekség élére a pápa a churi egyházmegye eddigi püspökét, Wolfgang Haas-t nevezte ki. VR/MK

Egyházi konferencia a filmről

Róma: "A filmművészet a lelkiség és a kultúra hordozója" címmel hétfőn háromnapos nemzetközi találkozó kezdődött Rómában a Kultúra Pápai Tanácsa, a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa és az olasz "Cinematografo" folyóirat közös rendezésében. December 1-jén délelőtt II. János Pál pápa a Konzisztórium-teremben fogadta a találkozó több mint száz képviselőjét, és beszédet intézett hozzájuk. A Szentatya kiemelte a filmművészet egyre növekvő jelentőségét: a film ugyanis képes arra, hogy gyarapítsa a személy növekedését, amennyiben az embert esztétikai és lelki emelkedettségre indítja. A százéves film felzárkózott a többi klasszikus művészeti ág mellé, és képes arra, hogy nemzedékek gondolkodásmódját és magatartását befolyásolja. Ezért nagyon fontos, hogy pozitív értékeket tudjon megjeleníteni és tisztelettel legyen az emberi személy méltósága iránt mondotta a pápa. VR/MK

Ottawában aláírják a taposóaknák tiltásáról szóló egyezményt

Ottawa: Száznál is több ország képviselői kedden Ottawában találkoztak, hogy aláírják a taposóaknák világméretű betiltására vonatkozó nemzetközi egyezményt. A Szentszék magas szintű küldöttséggel képviseli magát, élén Jean-Louis Tauran érsek, a Vatikáni államközi kapcsolatainak vezetőjével. VR/MK

Vlk bíboros a leköszönő Václav Klaus kormányáról

Prága érseke egy hétfőn tett nyilatkozatában elismerte a leköszönő Klaus kormányfő érdemeit a Cseh Köztársaságban az utóbbi években történt fejlődés miatt, de bírálta is a miniszterelnököt. Bírálata elsősorban Klaus egyházzal szembeni halogató taktikájára vonatkozott. Az egyház és állam közötti kapcsolat normalizálását szorgalmazó tárgyalásokat újból és újból megszakította a Klaus-kormány és az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdésében is végtelen kötélhúzásokat folytatott mondotta Vlk bíboros. KNA/VR/MK

HAZAI HÍREK Elfogadták az egyházi törvényeket

Budapest: December 2-án a parlament elfogadta az egyházak működéséről szóló törvénycsomagot. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy az állampolgárok 1998-tól a személyi jövedelemadójuk további egy százalékát egyházak számára ajánlhatják fel. A T. Ház ratifikálta a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék által idén június 20-án aláírt, a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint egyes vagyoni kérdésekről szóló megállapodást. MK

HÁTTÉR
Az Amerikával foglalkozó szinódus eddigi munkájának összefoglalása

Egy kontinens csillogása, szenvedése és reményei

Vatikán: Mint már arról hírt adtunk, november 28-án befejeződött az Amerikával foglalkozó szinódus első munkafázisa. A szinódus december 12-ig tart.

Először gyűltek össze az egész földrész főpásztorai

Amint Jan Schotte bíboros a szinódust megelőző napi sajtóértekezleten mondotta: ez a szinódus abszolút újdonság. Most történik első alkalommal, hogy az egész földrész, észak, közép és dél főpásztorai közös megbeszélésre gyűlnek össze. Az amerikai egyház fiatal és dinamikus, nem hiányoznak a nyelvi, kulturális, történelmi különbségek az egyes régiók között. Az újevangelizálás előtt álló kihívások azonban közösek, különösképpen azok irányában, akik felhagytak vallásuk gyakorlásával. A szinódus nem politikai nagygyűlés, nem is demokratikus parlament, hanem a zsinat által szorgalmazott kollegialitás egyik formája mondotta a bíboros. A 94-es afrikai után a földrészek számára tartott szinódusok sorában ez a második. 1998 tavaszán lesz az ázsiai, még az év őszén az ausztráliai és végül a szentévet megelőző évben, 1999-ben az európai földrész szinódusa..

Néhány órával a kezdés után a Szentszék Sajtóirodájában nagy érdeklődés mellett tartották meg az első sajtóértekezletet. A főpásztorok a szinódus fontosabb témáiról és a megbeszélések jellegéről számoltak be. Főként arra helyezték a hangsúlyt, hogy a szinódus egységként kezeli Amerikát, bármily nagyok is legyenek a különbségek Észak, Közép és Dél-Amerika között. A legnagyobb szükségünk arra van, hogy együtt, egymás mellett dolgozzunk, elsősorban is a képzést kell középpontba állítanunk mondotta Mahoney bíboros, Los Angeles érseke. A mexikói Sandoval Iniguez bíboros szerint az egység nem jelenthet egyformaságot, hiszen egyházi szempontból is lényeges, hogy tiszteletben tartsák a kulturális, etnikai, hagyománybeli különbözőségeket. Vannak olyan különbözőségek, amelyeket óvni kell, mások ellen fel kell venni a harcot. Ez utóbbiak között megemlítették a gazdasági különbséget a kontinens egyes részei között, az adós és a hitelező országok közötti szakadékot, valamint az egyes államok közötti eltérést, ami a demokráciát, a társadalmi igazságosságot, a korrupciót stb. illeti. Az egyházi különbözőségek is rendkívül nagyok Észak és Dél között. Pl. Latin-Amerikában a súlyos paphiány miatt a szertartások 80%-át világi hívek végzik, s a hithirdetés tekintetében az egyik legnagyobb kihívást a szekták mérhetetlen terjedése okozza.

Az első hét akadozó kezdeti beszélgetései után a második héten már lendületes tanácskozásokra került sor. Míg az első napokban az óvatosság dominált a megnyilatkozásokban, addig a későbbiekben egyre konkrétabbakká váltak a problémafelvetések. Nyíltan kimondták a gondokat és veszélyeket, néven nevezve a bajok okait, s elemezték az igazságtalan struktúrákat.

A Costa Rica-i San José érseke, Roman Arrieta Villalobos erőteljesen felemelte szavát a fegyverkereskedelem ellen: "A fegyverkereskedelem eredménye az, hogy a fejlődő országokban folytatódik az elnyomás és az öldöklés. Nekünk azonban nem fegyverekre van szükségünk, hanem iskolákra, kórházakra, társadalmi igazságosságra." A fegyverkereskedelem elítélése evangéliumi követelmény mondotta a főpásztor, aki felhívást intézett az Egyesült Államokhoz, hogy igazságos áron adja el az olyan árucikkeket, mint pl. a munkagépek, gyógyszerek, amelyekre Latin-Amerikának égető szüksége van- A szegénység ellen és az igazságosabb társadalmi rend érdekében emelte fel szavát a nicaraguai bíboros, Obando Bravo és egy kolumbiai érsek is. Amerika legszegényebb országa, Ecuador. Antonio Gonzales, quitói érsek számokkal szemléltette hazája nyomorát. Az eladósodás a kezdeti 500 millió dollárról 2800%-kal emelkedett és így semmi reális lehetőség nincs e kölcsön visszafizetésére. A törlesztés az ország költségvetésének 40%-át alkotja, miközben a lakosság 60-70%-a nyomorban tengődik. Az ecuadori főpásztor, több más latin-amerikai püspökkel együtt erőteljesen sürgette, hogy amint a pápa is javasolta, a 2000. év nagy jubileuma alkalmából csökkentsék vagy egyenesen engedjék el a súlyosan eladósodott országok tartozását. Ugyancsak központi helyen tárgyalták a "világban" ma oly divatos globalizáció fogalmát és vizsgálták veszélyeit, valamint az egyház beavatkozási lehetőségeit.

A drámai társadalmi helyzet bemutatása mellett azonban elhangzottak olyan hozzászólások is, amelyek a földrész egyházának életerejéről tanúskodnak. Főként a fiatalok között egyre többen vannak olyanok, akik elégedetlenek az anyagi jólétre törekvő jelenlegi társadalommal és őszintén keresik Istent. Ezért nagy szükség van a hitoktatás megújítására mondotta Donald Wüerl pittsburgi püspök. Olyan katekézisre lenne szükség, amely elkíséri a fiatalokat a Jézus Krisztushoz vezető úton és következésképpen kihat a társadalom életére is. Feire Falcao, Brasilia város érseke az urbanizáció problémáját érintve, annak a nézetének adott hangot, hogy a magától értetődő kereszténység helyett felajánlott kereszténységre van szükség, az emberek közé kell mennünk sürgette , ha fel akarjuk venni a küzdelmet a nagyvárosok pasztorációs kihívásaival.

A szinódus eddigi felszólalásai központi helyen foglalkoztak az újraevangelizáció esélyeivel és útjaival, a hitélet elmélyítésének lehetőségeivel, az egyházközségek szerkezetének átalakításával, hatékonyabbá tételével. Hangot adtak annak, hogy a világiak kapjanak több döntési szabadságot és kompetenciát az egyházban. Megtárgyalták a paphiány kérdését és a papi identitás problémáját.

Szó esett az inkulturáció fontosságáról: az egyházban jobban el kell ismerni és helyet kell adni a kontinensen élő más kultúráknak.

Az eddigi hozzászólások során új kifejezéssel, vagy inkább fogalommal ismerkednek meg a szinódusi atyák. A szolidaritás globalizációjáról van szó, amely fogalomról Oscar Rodriguez Maradiga, Honduras érseke, aki a CELAM, a latin-amerikai püspöki konferenciák tanácsának is elnöke, a következőket nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak: "A mai világban divatossá lett a közgazdaság globalizációja kifejezés. Mi keresztények azonban talán nem érezzük még át teljességében, hogy katolikus, egyetemes, tehát globális egyházunk, Jézus Krisztus üzenetén keresztül, a szolidaritás globalizációjára szólít. Legmélyebb meggyőződésünk szerint a szegénységre, a társadalmi igazságtalanságokra, az Észak és Dél közötti szakadékra egyetlen keresztény válasz létezik: a szolidaritás. Ez azonban nem pusztán emberszeretet, vagy nemes érzelem, hanem a megosztás, a sorsközösség-vállalás valódi keresztény erénye. A zord valóság azonban az, hogy Amerika nem szolidáris földrész. Latin-Amerika 1961 óta az Adveniat szervezeten keresztül jelentős segítséget kap a német egyháztól. Talán itt az ideje, hogy az Egyesült Államok és Kanada is megkezdje Adveniat tevékenységét. És ugyanígy, maga Latin-Amerika is, hogy válaszolni tudjon korunk nagy kihívásaira." VR/KNA/MK