SZEMLE
Hírek, vélemények az egyházról a magyar sajtóban
(A szemlében közölt
vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)
A Magyar Hírlap (Mégis egyházfői csúcs... december 2., 2.o.) röviden közli, hogy tervek szerint II. János Pál pápa jövő évi ausztriai látogatásán megvalósul a tavaly elmaradt találkozó Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkával. A keleti katolikus egyházfő elfogadta Christoph Schönborn bécsi érsek személyesen átnyújtott meghívását, s bécsi egyházi körök arra számítanak, hogy a találkozóra június 19-én Salzburgban kerül sor.
A Magyar Nemzet (Egyházfői... december 3., 2.o.) Vaszilij Lihacsovot, az orosz törvényhozás felsőházának alelnökét idézi, aki közölte: II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája kész együttműködni II. János Pál pápával való találkozójának előkészítésében. Az orosz ortodox egyház vezetője szerint a két egyházfő találkozója történelmi esemény lesz. Lihacsov azt követően nyilatkozott, hogy december 1-jén hétfőn a Vatikánban fogadta őt II. János Pál pápa. A politikus arról is beszámolt, hogy a katolikus egyházfő "kinyilvánította készségét" a Borisz Jelcin elnökkel való találkozóra az orosz államfő jövőre tervezett római látogatása idején.
A Magyar Nemzet (Hírek november 29., 5.o.) röviden beszámol arról, hogy Jean-Marie Lustiger, Párizs érseke fogadta a francia fővárosban tartózkodó Orbán Viktort, a Fidesz elnökét és Isépy Tamás frakcióvezető-helyettest. A megbeszélésen szóba került hazánk társadalmi-gazdasági helyzete, a társadalom erkölcsi megújulásának, az európai hagyományok tiszteletének, a keresztény értékek érvényesítésének és az ifjúság fokozott szerepvállalásának szükségessége.
A Magyar Hírlapban (A világ ma sem rosszabb... december 2., 8.o.) Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke nyilatkozik, aki elmondta: az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás hazánknak megbecsülést szerzett, és általa az egyház tevékenysége hosszú távon tervezhetővé válik. Kifejtette: nem is feltételezi, hogy az egyház-finanszírozási törvénycsomag a parlamenti végszavazáskor olyan módosításokat szenvedhet, hogy a hívő katolikusok hátrányba kerülnének. Kérdésre válaszolva kifejtette: az ökumenizmus kibontakozásának feltétele a világ kitárulása volt, amelyet az információk szabad áramlása tett lehetővé. "Azóta az egységtörekvés a hívő ember számára magától értetődő. Ebben éppen II. János Pál pápa képviseli az univerzalizmust. Az ökumené nem jelentheti az emberi élet irányításának semlegességét. Az Apostoli Szentszék több pápai tanácsot hozott létre a kapcsolat felvételére, nagy vallásokkal és különböző szemléletű emberek csoportjaival, az emberiség javának közös munkálására. Sajnos az emberiség még annyira kiskorú mint ezt számomra nagyon rokonszenvesen Roger Schütz, a taizéi prior megfogalmazta , hogy az egyetértés nagyon szűk körre korlátozódik. A legtöbb, magát kereszténynek valló szekta vagy vallási mozgalom éppen azért vált külön, mert nem akar a történelmi egyházakhoz tartozni". A MKPK elnöke kifejtette: karácsony jó híre bizalmat ébreszt és sürget benne a jövő és minden Krisztus nyomában többé-kevésbé jóra törekvő ember iránt. "A 2000 éves kereszténység jubileumának közeledtén, a pápa által kezdeményezett, hároméves előkészület során folytatott vizsgálódás újra meggyőz arról, hogy a világ ma sem rosszabb, mint régen". Az érsek szerint az emberek nagy többsége ma is küzd és vesződik az életéért, az üdvösség is ebből fakad. "Sokan elkötelezett keresztényként, sokan anélkül, hogy Krisztust ismernék és követnék, az ő életadó útját járják. Jövője persze csak annak a népnek lesz, melynek tagjai nemcsak magukért, de az őket váltó nemzedékért is küzdenek családban, közoktatásban, szociális szolgálatban és természetesen keresztény meggyőződésük minél hatékonyabb továbbadásában. Ilyen ember pedig mindig volt és lesz. Nálunk is vannak ilyenek, és megáldja őket a Jóisten. Ezt a szemléletet tartsa ébren minél többünkben a karácsonykor született ajándékozó Megváltó, Jézus Krisztus" mondotta Seregély István, a katolikus püspöki kar elnöke.
Az Új Magyarország (december 1., 9.o.) Isten Óvja Hazánkat címmel közli a Magyar Megújulási Mozgalom nyílt levelét a Magyar Katolikus Püspöki Karhoz, a Magyarországi Református Egyház zsinatához és a Magyarországi Evangélikus Országos Presbitériuma részére. A levélírók tényként állapítják meg, hogy az MSZP-SZDSZ kormány "minimálisra csökkentette kapcsolatait a társadalommal, valamint a parlamenti ellenzékkel, és ezzel hatalomvágyó, féldiktatorikus arroganciáról tett tanúbizonyságot. A csőd és az összeomlás immár reális veszély!" A levélírók szerint hazánk fordulóponthoz érkezik 1998-ban: "gazdaságilag és létében vagy végleg leszakad a fejlett európai országoktól, vagy a 24. órában lehet még remény, hogy e nemzettragédia ne következzék be". Az MMM szerint valódi, nemzetérdekű fordulat Magyarországon csak a jelenlegi kormánykoalíció leváltásával kezdődhet meg. Meggyőződésük, hogy "e sorsdöntő változás során a választásokig hátralevő több mint fél esztendő alatt e magyarországi történelmi egyházak valamennyi vezetőjére, plébánosára, lelkészére, az Isten szolgálatára elszegődött valamennyi munkására történelmi feladat vár... E magyarországi történelmi egyházak vezetésével a szellemileg is megcsonkított magyarságot hívőket és nemhívőket fel kell emelni... A MMM vezetése és alapítói tisztelettel felhívják az egyházak vezetőinek, püspökeinek, papjainak figyelmét történelmi felelősségünkre az országmentés elvi és gyakorlati alapvetése, a hívek felvilágítása érdekében. Kinyilvánítják: Isten után első a haza! Megmentése felekezetek felett álló honpolgári kötelesség!". A levélírók egyúttal Isten áldását kérik a történelmi egyházak felelősségteljes munkájához.
A Magyar Nemzet (Adománygyűjtés... november 29., 6.o.) közli, hogy a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat az elmúlt évek hagyományainak megfelelően az idén is advent első vasárnapján meghirdette karácsonyi pénzadománygyűjtő kampányát. Az adakozók a 10102093-30033003-00000000 számlaszámra küldhetik el az általuk felajánlott összeget.
Szintén a Magyar Nemzet Hírek rovatában (december 1., 4.o.) két egyházi eseményről is tudósít: a Bencés Diákszövetség küldöttgyűlésén új vezetőséget választott. Az ország egyik legnagyobb diákszervezete, a közel 2200 taggal és 16 területi szervezettel rendelkező szövetség új elnökének Faber Miklóst és Németh Szilárdot választották. A főtitkári szék Szalai Béláé lett. A küldöttgyűlés megvitatta és elfogadta a hároméves mandátumáról most leköszönt vezetőség beszámolóját, és megköszönte a Kozma Imre atya vezette elnökség munkáját. Beszámol az MN arról is, hogy Pyrker János László egri érsekre, az egri bazilika építtetőjére, az ország első magyar nyelvű tanítóképzőjének alapítójára, a Szépművészeti Múzeum képanyagának megalapozójára emlékeztek november 29-én szombaton, a főpap halálának 150. évfordulóján Egerben. Az ünnepségen Seregély István, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, egri érsek idézte fel elődje munkásságát. Jelen volt Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek is.
A Népszabadság (Az irgalmasoké... december 1., 4.o.) beszámol arról, hogy januártól a Magyarországi Irgalmas Rend veszi át a siklósi városi kórház fenntartását. Máté János, Siklós polgármestere elmondta: ahhoz, hogy a kórház tartósan működhessen és megfeleljen a szakmai előírásoknak, több százmillió forintos beruházásra lenne szükség így például egy új műtőblokkot kellene építeni , ám ennek fedezetét az önkormányzat nem tudja előteremteni. Az irgalmas rend viszont vállalja a kórház fejlesztését, korszerűsítését, ezért a város átadja az intézmény kezelői jogát. A négyosztályos siklósi kórház léte már évek óta veszélyben forgott.
A Népszabadság (Az ORTT... november 28., 5.o.) hírül adja, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elhatárolja magát attól a levéltől, amelyben a testület panaszbizottságának soros elnöke azt javasolta az RTL Klubnak, hogy ne vetítse le Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísértése című filmjét. Erről az ORTT megbízott sajtószóvivője tájékoztatta a sajtót. A közleményből kiderül: az ORTT fontosnak tartja a műsorszolgáltató függetlenségét, természetesen a törvényben meghatározott keretek között. Az ORTT, valamint panaszbizottsága a műsorszolgáltatók utólagos értékelésére hivatott, és nem feladata, illetve joga, hogy beavatkozzon a műsorszerkesztésbe. MK
A Tablet október 25-i számának Hitoktatók üdvözlik az új kiadást című írása arról számol be, hogy 73 ország püspökei és hitoktatói gyűltek össze Rómában, hogy egy négynapos konferenciát szenteljenek az 1971-es Általános Hitoktatási Irányelvek javított és bővített kiadásának.
Az 1971-es Hittant a II. Vatikáni zsinat modern világgal foglalkozó egyházi határozatainak pozitív teológiai távlatai jellemzik, hiszen a Gaudium et spes kezdetű pápai enciklika nyomán született. A Katekizmus számtalan kezdeményezésének hatására képezték ki a hitoktatókat, vezették a plébániákon folyó és a felnőtt hitoktatást, valamint a javított és bővített változatot is az iskolai alkalmazás során sikerült kifejleszteni. A szövegmódosításra a Katolikus Egyház Hittana című munkája ösztönzött, s ez most az új katekizmus latin nyelvű kiadásával együtt jelent meg.
Az említett kongresszust a Vatikán hitoktatásért felelős testülete, a Hittani Kongregáció szervezte. 220 küldöttnek mutatta be Ratzinger bíboros a katekizmust, aki hangsúlyozta az egységes igazság és a kultúrák sokoldalúsága közötti feszültséget. Egyén és társadalom túl kell, hogy tekintsen önmagán, mivel az igazsághoz csak így juthat el: önmagában azt soha föl nem fedezheti. A Szentírás és a hagyomány, mint külső források, alkalmassá teszik az Egyházat arra, hogy a hit kérdéseire egységes választ adjon.
Az egybegyűltek mérlegelték, hogy a különböző országok és kultúrák miként tudnák katekizmusukat és irányelveiket előkészíteni, hogy ekként önnön hitük és küldetésük megerősödhessék.
Az Általános Hitoktatási Irányelvek szövege bátorítólag hatott a kongresszusi küldöttekre, mert miközben megtartotta az eredeti dokumentum erejét, annál még gazdagabb is. Fokozott elsőbbséget biztosít a felnőttek hitoktatása és a Felnőttek Keresztény Beavatási Szertartása (RCIA), mint a hitoktatás fő formái számára. Elismerően szól a hitoktatói szerepről, s tevékenységének leírásakor a "lelkészi munka" fogalmát használja. Az 1971-es szöveghez képest ez előrelépést jelent.
A kongresszus 36 rövid beszámolót hallgatott meg, egymástól oly távoli országokból, mint Tajvan, Kanada, Ukrajna és Burundi. Püspökök és más, hitoktatásért felelős személyek ismertették a katekizmussal és hatásával kapcsolatos tapasztalataikat, az új irányelvek fényében pedig vázolták terveiket és reményeiket. James Foley püspök, az ausztráliai Cairns-ből úgy látja, hogy a kereszténység utáni kultúra kihívásaként az ateizmust egy ködös szabadgondolkodás váltja fel. Francis Xavier Hadisumarta püspök Indonéziából egy "hármas dialógust" írt le, a "vallások, kultúrák és szegények között". Thomas Anthony Finnegan püspök az írországi Killalából javasolta, hogy az Internet és más "on-line" hírközlő eszköz segítségével támogassák a falusi közösségek hitoktatását.
Ilyesfajta beszámolók hallatán a nyugatiak gondjai kevésbé aggasztók. Ám a nyugati kultúrákban és hitoktatásban akár még a nyelvhasználat kérdése is segítheti, vagy akadályozhatja az Evangélium hirdetését. Ezt számos kongresszusi küldött is elismerte. (The Tablet, 1997.10.25. 1373. oldal) MK
