Krisztus földi élete rendkívüli időszak az emberiség számára
Vatikán: Szerdán délelőtt az általános kihallgatás során II. János Pál pápa katekézisében Jézus földi életének jelentéséről elmélkedett. A megtestesülés misztériuma révén az örökkévalóság lépett be az időbe és ezért Krisztus egész földi élete rendkívüli időszak az emberiség számára. Az evangélium ideje ez, amely minden keresztény számára a hit kezdetét jelenti. Krisztus rövid, de páratlan értékekkel teli élete a legnagyobb kincs, az örökkévalóság kimeríthetetlen gazdagsága az egész emberiség számára. VR/MK
Pápai szentmise egyetemistáknak
Vatikán: Kedden délután fél hatkor II. János Pál pápa a vatikáni Szent Péter bazilikában szentmisét mutatott be a római egyetem és diákjai számára karácsonyi készületük jegyében. Az Örök város nyolc állami és magán-, valamint nyolc pápai egyetemén összesen negyedmillió diák tanul, az oktatók létszáma tízezer. VR/MK
Róma: "Televíziós" album jelent meg Rómában II. János Pál pápáról, a harmadik évezred prófétájáról. Az első hallásra lehetetlen vállalkozásra három személy: Leonardo Valente, Krzystof Zanussi és Giorgio Cajati vállalkozott, akik a pápáról készült tévéfelvételek ezreiből válogatva a legmodernebb technológia segítségével állóképeket készítettek és album formájában közkinccsé tették. VR/MK
Jezsuita szerzetest gyilkoltak Nepálban
Nepál: Ismeretlen körülmények között meggyilkoltak Nepálban egy jezsuita atyát. Az USA-ban született, 65 éves páter Thomas Gafney-t hétfőn reggel szobájában elvágott torokkal holtan találta rendtársa tette közzé a hírt a jezsuiták római központi háza. Gafney atya Nepálban több szociális intézményt vezetett: árvagyerekekkel, vakokkal, fogyatékosokkal és drogosokkal foglalkozott évek óta. VR/MK
Fenntartások az új liechtensteini érsekséggel kapcsolatban
Vaduz: A közelmúltban érseki rangra emelt liechtensteini hercegség lakosai mely korábban egyházkormányzatilag évszázadok óta a svájci Chur-i egyházmegye részét alkotta, mint esperesi kerület aláírásgyűjtést kezdeményeztek, amely szerint 8500 személy az új érsekség ellen foglalt állást és a továbbiakban is a Chur-i egyházmegyéhez szeretnének tartozni. A 30 ezer lakosú miniállam 80 százaléka, kb. 24 ezer ember katolikus. A múlt héten ülésezett az egykori liechtensteini esperesi kerület papsága: a 22 lelkipásztorból 18-an a szentszéki döntés ellen szavaztak és hatan mellette jelenti a KNA német hírügynökség és a Vatikáni Rádió német nyelvű adása. A december 2-ai döntés értelmében a Szentatya az egykori Chur-i püspököt, Wolfgang Haas-t nevezte ki az újonnan felállított érsekség élére. Haas érseket akinek utódát még nem nevezték ki egyelőre nem iktatták be szülővárosába és immár székhelye érseki székébe. VR/MK
Közös keresztény-iszlám-zsidó naptár
Bari: Mindannyian ugyanabban az időben élnek, ennek következtében közös a sorsuk és egymástól függenek ezekkel a gondolatokkal mutatták be Bariban a Levantei vásáron azt a zsidó-keresztény-iszlám naptárt, melyben a három monoteista vallás ünnepeit egymás mellett tüntetik fel. A maga nemében újdonságnak számító naptár bemutatóján megjelent Aharon Lopez, Izrael szentszéki nagykövete és Francesco Colassuono érsek, apostoli nuncius. Érdekességek a naptár adataiból: a következő zsidó újév szeptember 21-én az 5759. lesz, míg a mohamedánok április 28-án ünneplik időszámításuk 1419. évfordulóját. VR/MK
Felfedezték a kánai menyegző helyszínét
Jeruzsálem: Kétezer évvel az egykori ünnepi esemény után Galileában felfedezték azt a helyet, ahol a kánai menyegzőt tartották. A János evangéliumában szereplő történet hitelességét azok a leletek igazolják, melyek Eugenio Alliata ferences archeológus ásatásai nyomán a közelmúltban kerültek napvilágra. Hónapokig tartó aprólékos munkával tárta fel egy régészcsoport azoknak a régi épületeknek, köztük egy V. századi templom apszisának maradványait, melyek a kánai borcsoda helyén emelt ősi szentélyből maradtak ránk állítja páter Alleati. A templom alatt az első három századból származó lakóépületekre, Krisztus korában beszélt arám nyelvű feliratokra és egy kőből épült ciszternára, kútra is rábukkantak. VR/MK
Belga olvasók Teréz anyára szavaztak
Brüsszel: Az egyik legismertebb belga napilap, a "La Libre Belgique" olvasói kalkuttai Teréz anyát választották az 1997-es év legjelentősebb személyiségének. Második egy algériai újságírónő, Salima Gheazali, harmadik a tragikusan elhunyt Lady Diana. VR/MK
Egy volt hajléktalan a szegényekért
Buenos Aires: Egy 48 éves egykori hajléktalan, Moncia Carranza kapta meg szociális elkötelezettségéért a legmagasabb szintű argentin országos kitüntetést. Carranza asszony alapította azt a "Los carasucias" nevű szegénykonyhát, amely naponta 1500 személy étkezését biztosítja. A kitüntetést Moncia Carranza leánytestvére emlékének ajánlja, aki a hideg és az éhség miatt az utcán lelte halálát. A kitüntetés átvételekor Carranza asszony elmondta: apja halálát követően maga is éveken át utcagyerekként élt, majd felnőttként egy Istennek tett fogadalmával arra kötelezte magát, hogy életét a hajléktalan és éhező gyermekeknek szenteli. VR/MK
Az állam és az egyház kapcsolata Franciaországban
Nehéz bemutatni az állam és a katolikus egyház viszonyát anélkül, hogy ne hivatkoznánk az 1789-es forradalomra. A francia forradalomból eredő helyzet rendkívül bonyolult, mint maga a forradalom megítélése is. A tény azonban megítéléstől függetlenül tény, hogy a forradalommal állam és egyház szétválása következett be, ami azután az egész XIX. századot befolyásolta. A forradalom örökösei 1789-es eszméik megvalósításakor sokáig a katolikus egyházat tekintették a fő akadálynak. Ilyen ellenséges környezetben az egyház igencsak hajlott rá, hogy a maga részéről bizonyos történészek kifejezését használva egy katolikus ellentársadalmat hívjon életre. XIII. Leó pápa 1892-es rendelkezései dacára a nép csak nehezen ismerte el a republikánus államformát. A Harmadik Köztársaság már az 1880-as években lázas törvényhozási munkálatokba kezdett, melynek során az úgynevezett világi törvényekre várt a feladat, hogy szociálisan meggyengítse, sőt a társadalom szélére szorítsa a katolikus egyházat. E stratégia támadó éleként a kizárólagos és kötelező állami oktatás bevezetése szolgált, melyet a nevelés terén addig nagyszámú szerzetes tanerő elűzése követett. Ez idő tájt jelent meg a szekularizmus mint fogalom, és ez a közvéleményben az iskolák kérdéséhez szorosan kötődő fogalomként maradt meg. Ez azt bizonyítja, hogy az egyház, a társadalom és az állam közötti kapcsolatot ideológiailag korántsem közömbös rendszerre építették.
A XIX. század végén a francia forradalom semleges örököseként megjelenő nagy köztársasági vezetők pozitivista bölcselete igen erősen befolyásolta a világias küzdelmet. E küzdelemről szólva Jules Ferry így fogalmazott: Nem vallásellenesek, hanem klérusellenesek vagyunk. Való igaz, lényegében a katolikus egyházat és papságát tekintették célpontnak. E folyamat végeredményeként szavazták meg 1905 december 9--én az egyház és az állam szétválasztására vonatkozó törvényt. Ezt a törvényt annak idején a készítők inkább kiegyezésnek szánták, nem annyira az egyházat tovább korlátozónak. A törvény lényegét a következő kijelentés tartalmazza: "A Köztársaság semminemű formában nem ismer el, költségvetésileg nem támogat és anyagilag nem segélyez semmiféle vallásgyakorlatot." Felmerül a kérdés: ezek után az egyházak magántársulásokká váltak, és közéleti jelenlétük elhanyagolhatóvá zsugorodott? Bár az 1905-ös törvényt kiegyezésnek szánták az alkotók, Franciaországban mégis olyan joggyakorlat fejlődött ki, amely azt bizonyítja, hogy a nem ismer el formula egyfajta fölfogásnak megfelelően inkább elutasításnak értelmezhető. Ugyanakkor továbbra is érvényes maradt az 1801-es Konkordátum azon passzusa, amely a katolicizmusnak ha nem is a kizárólagos államvallás, ám legalább a francia nép túlnyomó többségének vallása rangját juttatta.
A mai Franciaországban az a kérdés, hogy ilyen történelmi előzmények után hogyan lehetne lehetővé tenni a katolikus egyház, és más felekezetek hatékonyabb jelenlétét a fontos, mindennap jelentkező társadalmi problémák megvitatásakor. Ma már egyre inkább elfogadottá válik, hogy az egyházak a civil társadalom alkotóelemei. Üzenetük pedig mivel tisztelik mindenki meggyőződését az, hogy határozottan segítenek a súlyos társadalmi gondok megoldásának kutatásánál. Mindenféle erkölcsi és szellemi hagyománynak helyet kell biztosítani a társadalomban, és ez alól a katolikus egyház és a felekezetek nem lehetnek kivételek. A jogtudomány lehetővé tette, hogy az említett törvényt, amely szerint : " A Köztársaság semminemű formában költségvetésileg nem támogat és anyagilag nem segélyez semmiféle vallásgyakorlatot" a valódi nyíltság jegyében, és ne egy alapvető elfogultsággal és előítélettel értelmezzék. Tábori, kórházi és börtönlelkészeket részesítettek díjazásban, mivel a társadalomra háruló kötelezettségeket teljesítették a teljes szabadságuktól megfosztott személyek körében. A közszolgálati televíziós hálózatban közvetített vasárnap reggeli vallásos programokat, valamint az 1901-es társasági törvény által közhasznúnak elismert vallásos ihletésű tevékenységeket anyagilag támogatták. Az ellenséges légkörben fogant szétválasztást követően ezek a tények már a kibontakozás jelei, melyek a differenciált megállapodás felé mutatnak. A Franciaország katolikusaihoz intézett levelükben, 1996 novemberében a francia püspökök a következőt írták: a katolikus egyház nem ábrándozhat arról, hogy a hatóságok több, vagy kevesebb kegyét élvezve kivételezett helyzetbe jusson. Ehhez azonban hozzátették: habozás nélkül kijelentjük viszont, hogy az egyénieskedés és világiasság elvei által vezérelt korunk kulturális és intézményrendszerét tekintve magunkat katolikusként határozzuk meg.
(Az összeállítást a Párizsi Világifjúsági Találkozóra kiadott információs dosszié anyaga alapján készítettük) MK
