SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN
(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)
A Népszabadság (A pápa üzenete... december 22., 2.o.) havannai beszámolója szerint első ízben fordul elő, hogy a kubai pártlap, a Granma címoldalán közli a pápa üzenetét: a Szentatya üdvözölte Fidel Castro minapi döntését, amellyel karácsony első napját munkaszüneti nappá nyilvánította. A Népszabadság ehhez hozzáteszi: arra sem volt még példa az utóbbi évtizedekben, hogy a karibi országban hivatalosan megünnepelhették volna a karácsonyt. Szintén a "premierek" közé tartozik Fidel Castro államfő és a kubai katolikus egyház vezetőinek hét végi találkozója, amelyen II. János Pál közelgő látogatásán túl szó esett a kubai katolikus egyház jövőjéről is. Az olasz La Repubblica vasárnapi számában Jaime Ortega, Havanna érseke elmondta: a kubai egyház az elmúlt évtizedekben viszonylag jobb helyzetben volt, mint a szocialista blokk többi országának egyháza. Lengyelországban például a később pápává választott Karol Wojtyla püspöki kinevezéséhez állami beleegyezés kellett, Kubában ezzel szemben mindig szabadon megválaszthatták püspökeiket. Ortega ugyanakkor elmarasztalóan említette, hogy a kubai katolikus egyházat mind a mai napig kizárják az iskolákból, s ugyancsak kiszorulnak az újságokból és a tömegkommunikációból. Castro a mostani találkozón ígéretet tett arra, hogy januárban, a pápai vizit előkészítéseként, megnyílnak az újságok a katolikus egyház előtt, II. János Pál érkezését pedig egyenes adásban közvetíti a kubai televízió. A karácsony megünneplését is pozitív jelként üdvözölte a havannai érsek, kifejezve reményét, hogy az állam és az egyház párbeszéde nemcsak a pápai látogatásnak szóló adomány.
A Népszabadság (Szociológiai térkép... december 17,. 1.,5.o.) röviden ismerteti a katolikus püspöki kar tömegkommunikációs irodájának megjelenésre váró kötetét. Az iroda a püspöki kar jóváhagyásával azzal bízta meg az MTA konfliktuskutató intézetét, vizsgálja meg: hol és hogyan helyezkedik el az egyház a mai magyar társadalomban, s hogyan vélekednek az emberek az egyház tevékenységéről. Ilyen szempontú szociológiai kutatásra még nem volt példa az egyház magyarországi történetében. A két évvel ezelőtt ezerfős országos reprezentatív mintán készített felmérés technikai lebonyolítását a Szonda Ipsos végezte. A lap néhány adatot közöl az egyik szerző, Tomka Miklós tanulmányából. A neves vallásszociológus megállapítja: az egyház hívei létszáma és társadalmi jellemvonásai alapján ítélve - kisebbségi, sőt marginális helyzetben van. A vallásukat gyakorló katolikusok a társadalomnak csupán töredékét, körülbelül tizedrészét alkotják. Igaz, ez sem kevés, hiszen hasonló nagyságrendű szervezet, mozgalom nincs az országban. Ugyanakkor a felnőtt népesség 55-60 százaléka maga csinál vallást magának. Istenhívők ugyan, ám felfogásukban keveredik a vallás, a mágia és a babona. Fontosnak tartják a hitet, de nem akarják alávetni magukat a szervezet és a hagyomány szabályozó erejének. A lakosság tekintélyes része, mintegy harmada kifejezetten nem hívő, s arányuk növekszik. Tomka Miklós kifejti: a rendszeres katolikus vallásgyakorlat ma Magyarországon jellegzetesen az alsó és a legalsó rétegek jellemzője. A magasabb műveltségű, városi, fiatalabb rétegekben a gyakorló katolikusok aránya alacsonyabb a társadalmi átlagnál. Az egyház peremhelyzetét az is erősíti, hogy Magyarországon a politikai elit meghatározó része ateista, vagy a vallással kezdeni mit sem tudó nem hívő. Az életkori sajátosságokat illetően a határ az 50. életév tájékán húzódik. Az ennél idősebbek között ugyanis csak elvétve találni vallástalant, egyharmaduk pedig vallását gyakorló hívő. A fiatalok körében viszont fordított a helyzet, a gyakorló katolikusok száma az életkor arányában csökken. Idézi az újság Lukács Lászlót, a tömegkommunikációs iroda vezetőjét, aki szerint a rendszerváltás váratlanul érte az egyházat is, érthető, ha a megváltozott viszonyok között nehezen találja a helyét. Az egyház immáron nincs sem az üldözöttek szimpátiát ébresztő szerepében, sem hatalmi pozícióban, amelyből egyoldalúan kijelenthetne vagy diktálhatna. Lukács László hozzáteszi: ahhoz, hogy az egyház valóban megszólíthassa a társadalmat, tudnia kell, hogy milyen nyelvet beszélnek az emberek, milyen problémák foglalkoztatják őket, milyen előítéletek élnek bennük az egyházzal szemben. Ez a kutatás segíthet abban, hogy az egyház felmérje a rendelkezésére álló terepet, párbeszédet folytathasson a társadalommal.
Az első kegyesrendi iskolát 400 éve, 1597 őszén alapították Rómában. Az évforduló alkalmából a Magyar Nemzet (Aki Galileihez küldte tanulni... december 20., 17.o.) interjút készített Jelenits István piarista szerzetessel, aki elmondta: hét novícius növendék kezdte meg idén szeptemberben a piarista szerzetesi életre a felkészülést. Ez a szám a szocializmus évtizedeiben ugyan fel nem oszlatott, de korlátok közé szorított rend számára biztató. A neves professzor emlékeztet rá, hogy Kalazanci Szent József nyitotta meg Európa valószínűleg az egész világ - első ingyenes népiskoláját. Kalazancius Galileihez küldte fiatal rendtársait, hogy tőle tanuljanak matematikát, és messziről hozatott latin nyelvkönyvet, protestáns szerző művét, mert olyat keresett, amit igazán praktikusnak tarthatott. Ez az ingyenes iskola az első tömegiskola volt, osztályokra kellett bontani a tanulócsoportokat, külön igyekezettel közösséget kellett formálni belőlük. A diákok nem voltak bentlakók, a tanítási órák után mindennap hazamentek. Az iskola ezáltal elérte a családokat is. Jelenits István rámutatott: nemcsak tanítás folyt ebben az iskolában, hanem nevelőmunka is: imádságra, hitre, tevékeny, ötletes felelősségtudatra, közhasznú életre nevelte a diákokat. Jelenits professzor leszögezte: "Hiszünk abban, hogy valódi társadalmi szükségletnek felelünk meg, amikor Kalazancius szellemében iskolákat tartunk fenn. Kereszténység és emberség, oktatás és nevelés összekapcsolódása ma is időszerű törekvés. Nem szenzációkat ígérünk, nem is a múlt nosztalgikus felidézését. Szeretjük az iskolát, s azon vagyunk, hogy az iskolában folytatott munka, az iskola körül kibontakozó gazdag élet szeretetére hívjuk meg a fiatalokat. Ha Isten úgy látja, hogy szükség van ránk, bizonyára megtalálja a módját annak, hogy a jövő útjaira igazítson".
A Magyar Nemzet (Hírek december 16., 4.o.) röviden közli, hogy a Katolikus Szülők Országos Szövetségének közgyűlése megállapította: nagy a túljelentkezés az egyházi iskolák most induló osztályaiban, élénk az érdeklődés a katolikus óvodák és gimnáziumok iránt. A szervezet sürgeti: a katolikus szülők nyilvánítsák ki igényeiket egyházi intézmények létrehozására, s kéri az egyházat, karolja fel a szülők igényeit.
A Magyar Nemzetben (A történelmi egyházak... december 17., 5.o.) Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke nyilatkozik. Szavaiból kiderül, hogy a Fidesz, noha támogatja a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodást, mégis elégedetlen a parlament által elfogadott, a magyarországi történelmi egyházak finanszírozásáról rendelkező törvénycsomaggal. Németh Zsolt elismeri: a reformátusok jövő évi támogatása azonos nagyságú lesz az 1997-es támogatással, azonban 1999-ben mintegy 20 százalékkal csökken a támogatásuk, 2002-ben pedig már alig fogja elérni az 1998-as érték 70 százalékát. A Fidesz elnöksége szerint ebből a helyzetből egyedül az lenne a kiút, ha hasonló külön-megállapodás jönne létre a magyar állam és a református egyház között, mint ami létrejött a Vatikánnal. A megállapodás lényege pedig az volna, hogy helyreállítanák a történelmi egyházak 1997-es támogatási arányát. Németh személyes véleményét hangsúlyozva nyomatékosan aláhúzta: mivel kézenfekvő hátrányok érik a református egyházat, nem zárható ki a helyzet kialakulása hátteréből a történelmi egyházak megosztására irányuló politikai szándék.
Szintén a Magyar Nemzet (Ma... Róma... december 18., 14.,22.o.) két egyházi hírről is tudósít. A boltokba került Kaposvár donneri városrésze plébánosának, Péteri Pálnak 400 római templomot ismertető könyve, amelyben a szerző az 1993-ban megjelent Le Chiese di Roma című olasz kiadványnál is gazdagabb ismertetését adja a római templomoknak. Péteri atya végigkalauzolja az olvasót a IV. században épült S. Costanza-templomtól a S. Bernardo da Chiaravalléig, s eközben a műremekről készült 330 felvétellel is megörvendezteti az olvasót. A szerző aki a római katolikus hitoktató-képzés országos koordinátora a közeljövőben jelenteti meg azt a tanulmánykötetét, amely a Korunk problémái címet kapta, és többek között a keresztény élet, a hit és az erkölcs időszerű kérdéseit boncolgatja. A másik hír: Kiss András római katolikus esperesnek, Balatonszabadi plébánosának a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Göncz Árpád köztársasági elnök. A kitüntetést Németh Jenőtől, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjétől vette át hívei és tisztelői körében a 76 esztendős plébános. MK
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Főegyházmegyei vagyonkezelő kinevezésének meghosszabbítása: Verőcei Zoltán főegyházmegyei vagyonkezelő kinevezése a főpásztorának előzetes hozzájárulásával, az Egyházi Törvénykönyvben foglaltak szerint újabb öt esztendőre, 2002. december 29-ig meghosszabbítást nyert.
Személyi változások: A halálozás miatt megüresedett Budapest-Máriaremetei plébániára Vida Tivadar adminisztrátori kinevezést kapott.
Szerzetesek lelkipásztori szolgálata: A Domonkos Rend elöljárójának prezentálása alapján Mészáros József Domonkos OP felmentést kapott plébánosi beosztása alól, és a Budapest-Thököly úti Rózsafüzér Királynéja plébánia plébánosává Szakács István Rajmund OP nyert kinevezést.
Reductiones ad statum laicalem: Gyula Szikora sacerdos archdiocesis Strigoniensis-Budapestinensis ab obligationibus ex sacro Ordine Presbyteratus emanantibus a Sancta Sede dispensatus et sic ad statum reductus est. Tamás Petrás sacerdos archdiocesis Strigoniensis-Budapestinensis ab obligationibus ex sacro Ordine Presbyteratus emanantibus a Sancta Sede dispensatus et sic ad statum laicalem reductus est. János Déri sacerdos archdiocesis Strigoniensis-Budapestinensis ab obligationibus ex sacro Ordine Presbyteratus emanantibus a Sancta Sede dispensatus et sic ad statum laicalem reductus est. László Sulyok sacerdos archdiocesis Strigoniensis-Budapestinensis ab obligationibus ex sacro Ordine Presbyteratus emanantibus a Sancta Sede dispensatus et sic ad statum laicalem reductus est.
Suspensio: István Nagy, qui servitium sacerdotale dereliquit, propter delictum, quod in canone 1394. 1. § continetur, ab ipso iure suspensus est. MK
