SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN
(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)
A Magyar Nemzet (A lengyel katolikus egyház... december 24., 19.o.) Tadeusz Pieronekkel, a lengyel katolikus püspöki kar titkárával készített interjút, aki elmondta: a lengyel katolikus egyház előmozdítója kíván lenni az ország uniós csatlakozásának, azt nem a politika oldaláról akarja befolyásolni, hanem etikai szempontból kívánja kiegészíteni. Pieronek a közelmúltban látogatást tett Brüsszelben és azt tapasztalta, hogy a gondolkodás középpontjában ott is az ember van. A lengyel püspöki kar titkára szerint hazájában két csábításnak kell ellenállni: az egyik a klérusra vonatkozik: ne akarjanak mindenképpen uralkodni, mert nem ezért vannak. A másik a politikát érinti: az egyházat ne használják eszközként. "A lényeg, hogy katolikus politika nincs, csak jó vagy rossz politika. Éppen ezért mi nem akarunk katolikus pártot sem. Az ugyanis már önmagában ellentmondás, hiszen a katolikus általánost jelent, a párt pedig eleve leszűkít. Egyetlen politikai erő sem képviselheti önmagában az egész katolicizmust, hiszen amelyik párt ezt megpróbálja, az eleve csak egy kiválasztott réteghez szól. Ezzel szemben katolikusokból álló pártra, pártokra van szükség. E hívő tagok azonban saját felelősségükre s ne az egyház számlájára politizáljanak!". Kérdésre válaszolva Pieronek leszögezte: "A világon mindenütt jelen lévő antiszemitizmus a legszigorúbban elítélendő. Nekünk a zsidókkal jók a kapcsolataink, csak a szélsőségesekkel nem tudunk szót érteni. Ami Jankowski atyát illeti, szomorú, hogy közülünk is volt olyan, aki ilyen kijelentéseket tett".
A Népszabadság (A zágrábi érsek... december 29., 2.o.) hírt arról, hogy az új zágrábi érsek, Josip Bozanic karácsonyi üzenetében minden bibliai allegória és szimbolizmus nélkül elítélte a kormánypárt szociális politikáját. Bozanic az igazságtalan privatizációt állította pellengérre, mely az újgazdag elit érdekében elszegényített és jogfosztottá tett tömegeket. "Mindez az uralkodó rétegek bűne, melyeknek nem elsődleges célja az ember és a közösség jóléte".
Szintén a Népszabadság (Népszerű... január 2., 14.o.) hírül adja, hogy egy apácát, a "szerény, önzetlen, bájos és áldozatkész" Bernardica Juretic nővért választották Horvátország legnépszerűbb személyiségének 1997-ben a Globus hetilap munkatársai. Bernardica nővér a kábítószerek áldozatai megmentésére irányuló tevékenységével nyerte el a horvátok rokonszenvét.
A Magyar Nemzet (A franciák... január 5., 14.o.) arról számol be, hogy a franciák által legkedveltebb személyiségek 1997-es listáját immár második alkalommal Pierre atya, a szegények védelmezője vezeti.
Amint arról már beszámoltunk, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia úgy döntött, hogy egy katolikus rádiót hoz létre Egerben. A Népszabadság Észak-Magyarország mellékletében (Katolikus rádió... december 29., 4.o.) Seregély István érsek elmondta: a püspökkari konferencián egyértelműen megállapították, hogy az egész országra kiterjedő műsortervvel és sugárzási lehetőséggel nem rendelkeznek, ezért egy regionális stúdió és adó működését határozták el. Bíznak benne, hogy a következő évben olyan jelentős lépéseket tudnak tenni, amelyek már meghatározóak lesznek az országos műsor megteremtéséhez. Ehhez természetesen megfelelő szakemberek és elkötelezett, lelkes munkatársak szükségesek, amire Egerben a jelek szerint számíthatnak. Seregély István hangsúlyozta: a város történelmi múltjához méltó, hogy lépést tartva az idő követelményeivel próbál megbirkózni ezzel a feladattal.
A Népszabadság (Sok pap hiányzik... január 5., 5.o.) és más lapok is idézik Nagy Endre (helyesen Kovács Endre - a szerk.) segédpüspököt, akinek szavaiból kiderül: az egri főegyházmegyében a plébánosi állások fele betöltetlen. A 312 plébánián és több mint 600 templomban 160 plébános teljesít szolgálatot, lelkipásztori munkát lát el 40 káplán is, és mintegy 60 nyugdíjas pap is részt vesz olykor az egyházi munkában. Ennek ellenére súlyos létszámhiánnyal küszködnek. A segédpüspök biztatónak mondta, hogy az utóbbi években egyre több a teológiai növendék az Egri Főegyházmegyei Hittudományi Főiskolán. Egy évtizeddel ezelőtt a hallgatók száma csupán 30-40 volt, jelenleg 60-an tanulnak az intézményben. Ennek köszönhetően 1998-ban már várhatóan hét új pap állhat szolgálatba a főegyházmegyében. Megoldást azonban az nyújtana, ha néhány esztendőn keresztül évente legalább tíz új lelkipásztort tudnának felszentelni, ugyanis a papok átlagéletkora meghaladja a 60 évet a főegyházmegyében.
A Népszabadság (Pályázatot nyert... december 29., 5.o.) hírül adja, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére pályázatot írt ki a művelődésügyi minisztérium a levéltárak számára. Az Egri Érseki Gyűjteményi Központ is nyert ezen a pályázaton, és a támogatásból olyan tudományos igényű munka megjelentetését tervezik, amely a forradalom és a szabadságharc eseményeit megörökítő levéltári dokumentumokat teszi közkinccsé. A tervek szerint az egri főegyházmegyei levéltár a jövő év őszére könyvet ad ki 1848 egri hőseiről.
A Magyar Nemzet (Hitbeli... december 29., 6.o.) idézi Pápai Szabó Györgyöt, a Magyar Reformátusok Egyetemes Zsinatának szóvivőjét, aki kijelentette: "Egyházunk számára a megrendült hitbeli és nemzeti egység helyreállítása, a magyar református integráció megvalósítása létkérdés. A Magyar Reformátusok Világszövetsége (MRVSZ), illetve a Magyar Reformátusok Egyetemes Zsinata és a tagegyházak egymás közötti kapcsolatai keretében ezért átfogó médiastratégiát dolgozunk ki a fenti célok elérésére". A szóvivő annak kapcsán mondta ezt, hogy a Berekfürdőn tartott első kárpát-medencei református médiakonferencia nyilatkozata nyomán megkezdték a tervezet részleteinek kimunkálását. Ebben hangsúlyozzák, hogy az MRVSZ a médiában és az elektronikus tájékoztatás eszközeiben ismeri fel azokat az új szolgálati lehetőségeket, amelyek Gutenberg kora, a könyvnyomtatás forradalma óta a leghatékonyabban vihetik előre "Anyaszentegyházuk ügyét és segíthetik elő evangéliumi megújulását. Legfőbb hivatásuk Isten igéjének hirdetése, amelyhez napjaink kommunikációs eszközei olyan új igehirdetési formákat jelentenek, amelyek az evangélium szinte korlátok nélküli terjesztésére alkalmasak". A reformátusok médiastratégiájuk megvalósításában elengedhetetlen előfeltételnek tartják a gyökeres szemléletváltozást egyházi közgondolkodásukban, valamint a régi reflexek, a meghaladott nyelvezet, a megrögzött előítéletek, a nyíltság és bizalom hiányának az elhárítását. Halaszhatatlan feladatként tűzték ki az egyházkerületi információs szolgálatok megszervezését, s ezek együttműködésével egy egységes tájékoztatás megteremtését. A sajtóetika követelményeinek megfelelően a világi médiától elvárják a tárgyilagos és hiteles tájékoztatást egyházi tárgyú híradásaikban.
A Magyar Hírlap (Elfogták... január 6., 17.o.) hírül adja, hogy a rendőrség elfogta azt a fiatalembert, aki egy hegyes fémanyagokból összehegesztett keresztet vitt az egerlövői templomhoz, és azzal megrongálta az épület egyik több százéves bejáratát. A helybeli fiatalember beismerte tettét. A lap szerint kiderült: szó sem volt sátánkeresztről, a templom mellett talált szerkezet ugyanis egy, az erdőkben illegálisan használt útzár volt. Az ügynek nincs vallásellenes vonulata, a fiatalemberben nem munkáltak ilyen indulatok, egyszerűen egy hirtelen jött, "nem tudni mennyire tiszta ötlet" volt. A Magyar Nemzet (Sátánista... január 3., 5.o.) egy korábbi számában Gordos Attila református lelkész egyértelműen templomgyalázásnak minősítette az esetet, és egy vagy több őrült, esetleg sátánista elkövetőre gyanakodott.
A Népszabadság (Elmebeteg... december 31., 15.o.) hírül adja, hogy a Miskolci Városi Bíróság a református Deszka-templom felgyújtásával gyanúsított M. István ideiglenes kényszergyógykezelését rendelte el. A határozat megszünteti M. István előzetes letartóztatását, a gyanúsítottat a budapesti Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetbe szállítják. A templomot felgyújtó 28 éves férfinál a kirendelt elmeszakértő teljes fokú elmebetegséget állapított meg. Eszerint M. István vallási téveszmékkel jellemzett tudathasadásos üldöztetéses, nagyzásos elmebetegségben szenved, ami büntethetőségét kizárja.
A Népszabadság (Mindannyiunkban ott lakozik... december 24., 30.o.) és a Magyar Nemzet (Eltűnőben...december 30., 1.,5.o.) is interjút készített Tomka Miklóssal, a Vallásszociológiai Intézet igazgatójával, aki röviden ismertette Az egyházak mozgástereiről a mai Magyarországon című kiadvány főbb adatait. (Erről már részletesen beszámoltunk - a szerk.). Tomka Miklós arról is szólt, hogy Nyugat-Európában ma az emberek 25-30 százaléka egyházias, az abszolút többség ellenben a maga módján vallásos, s amennyivel csökken az egyházias csoport aránya, annyival nő a maguk módján hívőké. Magyarország esetében több-kevesebb biztonsággal előre jelezhető, hogy a jelenleg 15 százaléknyi vallását rendszeresen gyakorló állampolgár aránya 17, esetleg 20 százaléknyira nőhet a társadalmon belül a következő 10-15 esztendőben. S ami még ennél is fontosabb, a vallásos réteg kitörhet mostani, marginális helyzetéből. A jelenleg vallás nélküliek 30-35 százalékos aránya viszont feltehetően 50 százalék fölé megy. Ez az arány más lesz, mint a majdani európai arány: igaz, hogy ott is ugyanannyi vallásos várható, mint nálunk, de a nem vallásosak arányát mindössze 10 százaléknyira jósolják. "Míg tehát Nyugaton egy-másfél évtized múlva az úgynevezett kultúrvallásosság dominál, nálunk várhatóan a vallástalanság. És ami fontos: a 10 százalék vallástalanból Nyugaton kettő a szuperértelmiségek, nyolc százalék a segédmunkások aránya. Nyugaton tehát a vallástalanok vannak a társadalom perifériáján. Nálunk... pont fordítva" állítja a neves vallásszociológus, aki szerint "a mi történelmünk, főképp az utóbbi fél évszázad afféle derék katonává tett bennünket. Mindannyiunkban ott lakozik egy Svejk, aki ki akar térni az ütközések elől, a felelősség elől. Miért pont a vallás elől ne akarnánk kitérni? Ha a nyugati embernek azt a kérdést teszik fel, nem akar-e vallásos lenni, így válaszol: miért ne akarnék? Mi pedig így: miért akarnék?"
A Népszabadság (Magyar Bálint... január 6., 5.o.) idézi Magyar Bálintot, aki nem tartja elfogadhatónak, ahogyan a kormány és a társadalom egy része reagált a Rádió úti romák körül kialakult helyzetre. A kultuszminiszter szerint a székesfehérvári ügyben az egyházak sem léptek fel kellő mértékben. Ez azért szomorú, mert az egyházaknak nagyon jelentős szerepük lehet az elmaradott csoportok felzárkóztatásában. Magyar szerint egyedül a belügyminiszter volt az, aki megakadályozta a konfliktus erőszakos végkimenetelét.
Ismeretes, hogy a Duna TV vallásos műsorainak szerkesztősége kéthetente sugározza az Élő egyház című hírműsort, amelynek célja, hogy a katolikus egyház magyarországi és határon túli régióinak életéről, aktuális eseményeiről tájékoztasson. A hiteles és teljesebb tájékoztatás érdekében a műsor szerkesztői a Magyar Nemzetben (Cím nélkül, december 30., 14.o.) megjelent közleményben kérik a katolikus intézményeket, plébániákat, szervezeteket, hogy a tevékenységükkel kapcsolatos közérdeklődésre is számot tartó eseményekről adjanak tájékoztatást: Cím: Duna TV Rt., vallási műsorok szerkesztősége, 1016 Budapest, Mészáros u. 48-54. Tel./fax: 175-2891. MK
