Beszámolnak a lapok (Népszabadság: Távirati... január 12., 2.o., Magyar Nemzet: A Szentatya... 2.o.) arról, hogy II. János Pál pápát gyorsan múló rosszullét fogta el vasárnap a vatikáni Sixtus-kápolnában. A katolikus egyházfő a kápolnába lépéskor szédült el, s kísérői akadályozták meg, hogy a földre zuhanjon. A rosszullét néhány pillanat elteltével elmúlt, s ezután a Szentatya személyesen keresztelt meg 19 újszülöttet. A szentmise után vatikáni dolgozószobája alkalmából mondta el az Úrangyala imádságot. A Vatikánban semmilyen jelentőséget nem tulajdonítottak a hirtelen elszédülésnek, a pápa fáradtságával magyarázták azt. Az esettel foglalkozik a Népszava (Nem tartja vissza... január 13., 9.o.) is. Garzó Ferenc kiemeli: az "elnyűhetetlen pápa" fáradhatatlanul folytatja utazásait, így "esze ágában sincs lemondani küszöbönálló kubai látogatását". A cikkíró megállapítja: az új évezredre való felkészülés rengeteg energiáját emészti fel II. János Pálnak, aki nagyszabású jubileumra készül, amelynek keretében a katolikus egyház történelmi bűneit szeretné feldolgozni, majd ünnepélyes keretek között bocsánatot kérni mindazoktól, akiket ezek a bűnök sújtottak az évszázadok során.
Röviden beszámolnak a lapok (Magyar Hírlap: Nincs vita... január 9., 2.o., Népszabadság: Varsó jóváhagyta... 2.o.), hogy a jobboldali többségű lengyel törvényhozás jóváhagyta a Vatikánnal négy és fél évvel ezelőtt megkötött konkordátumot. Utóbbi lap megjegyzi: a baloldal továbbra is kifogásolja a Szentszékkel kötött szerződést.
A Magyar Hírlap (Jelcin... január 13., 2.o.) közli, hogy Borisz Jelcin orosz elnök február 9-11-ére tervezett olaszországi látogatásakor II. János Pál pápával is találkozik. A lap arról is hírt ad, hogy Moszkvában sor került az orosz patriarchátus és a Szentszék képviselőinek újabb tárgyalási fordulójára, amelyen II. Alekszij és II. János Pál pápa találkozójának előkészítéséről folytattak eszmecserét, továbbá áttekintették az ukrajnai görög katolikus és az orosz ortodox egyház kapcsolatát, valamint a "hívőcsábítás" kérdéseit is.
A Napi Magyarország (Az egyház túléli... január 10., 10.o.) Seregély István egri érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökével készített interjút, aki természetesnek veszi, hogy az Egyház beleavatkozik a társadalom ügyeibe, hiszen része annak: "Az Egyház az életüket Istenhez igazító emberek közössége, amelynek egy része itt, az ország határain belül, magyar állampolgárokból áll. Joguk és keresztény kötelességük, hogy tanúságot tegyenek az élet, Isten általuk megismert igazságairól és törvényeiről... Az Igazságosabb és testvériesebb világot című körlevél még ma is érezhető visszhangra tett szert. Noha tudjuk, hogy a püspököknek sem hatalma, sem anyagi lehetősége nincs arra, hogy érvényt szerezzenek a keresztény társadalmi igazságosságnak. De igenis kell, hogy a felhívásukkal befolyásolják és figyelmeztessék a kisebb-nagyobb arányban mégiscsak keresztény és európai társadalmat, és azokat, akik ezért a társadalomért felelősek, és módjuk van sorsát alakítani". Az egri érsek méltatta az Apostoli Szentszék és a magyar állam között tavaly létrejött megállapodás jelentőségét, hozzátéve: nehéz megérteni a szerződés kapcsán "nyíltan szított egyházgyűlöletet. Nem tudom, mivel érdemeltük ki, hogy iskoláinkat, melyek elfogadják a nemzeti közoktatási előírásokat, és ezen felül mindenki által helyesnek tartott becsületre és emberségre nevelnek, szeretnék megfojtani. Viszont tény, hogy ez Jézus Krisztus óta így van, és ezt ő maga is kilátásba helyezte tanítványai számára. Az Egyház iskolát csak ott hoz létre, ahol ezt jelentős szülői igény kívánja. Így bizonyos féltékenység érthető, mert iskoláinknak az országosan harmadára csökkent tanulói létszám ellenére sincs létszámgondja. Aki nem hívőként, az iskolák megszűnése miatt, állását veszítheti, valószínűleg nem lesz híve a keresztény iskolák születésének és fennmaradásának". Az MKPK elnöke leszögezte: "Ennek a világnak rendje megy a maga útján. Minden népnek megvan benne a helye és jövője, ha igazodik a világ Isten alkotta rendjéhez. Aki szembeszáll vele, saját jövőjét teszi tönkre. Az Egyház, élén a pápával, a népszerűtlenséget is vállalva, kiáll a világ Isten adta rendje mellett, és tudom, túléli a vele szembeforduló nemzedékeket. Isten népe látott már erre megannyi példát, 2000 éves zarándokútján." Az érsek szerint annak, hogy az értékek nincsenek a helyükön a közvéleményben, a magát semlegesnek valló tájékoztatás hibáztatható. Pedig "sem a tűzzel szemben, sem az egészséggel szemben nem lehet semleges magatartást tanúsítani. Miért lehetne büntetlenül felforgatni az erkölcsi rendet? A világ rendje csak egy büntetést ismer a bűnért, az elmúlást. A Jézus Krisztus által meghirdetett, és 2000 éve jól meghirdetett, üdvösséget termő élet ma is hozzáférhető minden embernek, ha keresi."
A Népszabadságban (Súlyos a paphiány, de... január 9., 4.o.) Bosák Nándor, a debrecen-nyíregyházi egyházmegye püspöke aki a hivatásgondozásért felelős az egyházban nyilatkozik, hangsúlyozva: pontos statisztika híján csak hozzávetőleges adatokat mondhat: a papok létszáma 2500-ra tehető Magyarországon, ebből mintegy 2200-an egyházmegyékben, 300-an pedig a szerzetesrendekben teljesítenek szolgálatot. Ezek az adatok nem tartalmazzák azokat a lelkipásztorokat, akik nyugdíjazásuk után is folytatják papi munkájukat. Az aktív papság átlagos életkora igen magas, 54-55 körül mozog. A kedvezőtlen demográfiai mutatók miatt a 400 teológushallgató és a 100 szerzetesnövendék csak részben képes biztosítani a papi utánpótlást. A lemorzsolódás viszont csekély, az elmúlt években egyházmegyénként csak néhány pap választott más hivatást mondta a püspök, rámutatva: a mélypont a nyolcvanas évek közepe volt. Azóta megduplázódott, átlagosan évi 40-50-re növekedett a papszentelések száma. Bár sokat javult a helyzet, a paphiány manapság is súlyosnak nevezhető jelentette ki Bosák Nándor. A püspök úgy látja, 25-30 százalékkal több lelkipásztorra, azaz mintegy 500-600 új papra lenne szükség. A gondok főként az aprófalvas térségekben jelentkeznek, előfordul, hogy egy papnak négy-öt, vagy ennél is több települést kell ellátnia. Ugyanakkor Bosák püspök már idejétmúltnak érzi az "egy plébánia, egy pap" elvet, szerinte nem feltétlenül kell törekedni arra, hogy minden kis faluban pap teljesítsen szolgálatot. Az elkötelezett világiak segítsége sokat enyhíthet a paphiányból adódó nehézségeken - mondta a püspök, aki szerint ki kell dolgozni egy olyan egyházi struktúrát, amely egyaránt megfelel a hívek elvárásának és a hatékonysági szempontoknak.
A Népszabadságnak (Ternyák érsek... január 13., 1.,9.o.) Ternyák Csaba nyilatkozik, akit II. János Pál pápa nemrégiben érsekké és a szentszéki kléruskongregáció titkárává nevezett ki. Ternyák érsek az interjú megjelenésének napján kezdte meg szolgálatát a Vatikánban. Mint mondta, csak a szépre emlékezik. Kérdésre válaszolva arról is szólt, hogy a vatikáni egyezmény nem cél, hanem olyan eszköz, amely az egyház feladatainak teljesítését segíti és tisztességes megoldást kínál gondjainkra.
Amint arról már többször is hírt adtunk, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia múlt év decemberében hagyta jóvá Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, a katolikus egyház médiabizottságának elnöke előterjesztését, amely a közeljövőben Egerben katolikus rádióadó létrehozását tűzte ki célul. A Népszavának (Helyi katolikus ... január 8., 1.o.) Lukács László, a püspöki kar Tömegkommunikációs Irodájának igazgatója elmondta: első lépésként több szempontból is szerencsésebbnek tartják egy kisebb, helyi adó működtetését. Hozzátette: az országos sugárzás megindításához szükséges frekvencia sem áll egyelőre rendelkezésre, de a szakmai háttér kiépítéséhez is kedvezőbb teret ad egy lokális adó, és csak azt követően lehet majd továbblépésre gondolni, hogy kialakult egy jól működő szakmai gárda és egy kikísérletezett arculat. Lukács László szerint a választás azért esett Egerre, mert ott megindult az előzetes szervezőmunka: benyújtottak egy, a városra és környékére vonatkozó frekvenciaigényt és a szakmai alapok létesítésében is jelentős előrelépések történtek. A rádió ötletének hivatalos elfogadásához hathatós támogatást nyújtott az is, hogy Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke felkarolta a kezdeményezést. A szervezési költségek a kezdeti időszakban az egri érsekség kasszáját terhelik majd.
A Napi Magyarország (Börtönkápolna... január 13., 10.o.) riportot készített a börtönpasztorációról. Hámori Péter cikkíró emlékeztet rá, hogy 1948 előtt minden börtönhöz tartozott kápolna vagy templom, ám ezeket a helyiségeket a szocializmus évei alatt kivétel nélkül profán célokra alakították át. 1989 után merült fel ismét annak az igénye mindenekelőtt a fogva tartók, nevelőtisztek részéről , hogy a börtönben lévők keresztény szellemű tanácsot, lelki gondozást is kaphassanak. Azóta számos helyen megindult a börtönpasztoráció, ám kápolna a zsúfoltság miatt nem létesült egyik börtönben sem. A Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet az első, ahol önálló liturgikus sarkot alakítottak ki. A fogva tartottak ötöde igényli a pasztorációt. Haller László, a Győri Helyőrség tábori lelkésze Jézust idézi: "nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek". A mai társadalomban talán a fogva tartottak a legbetegebbek, őket kell megszólítani. Haller László pap élete legszebb óráit itt, a börtön falai között tölti. Kifejtette: "A bűn talán a legmaradandóbb dolog a világon: aligha van olyan bűn ma, melyet az elmúlt kétezer évben ne követtek volna már el, számtalanszor. A kételkedőknek azt szoktam mondani: egy emberölés után is lehet üdvözülni - éppúgy, mint ahogy egy káromkodástól el lehet kárhozni. Mert nem az a legfontosabb, hogy mit követett el az ember, hanem az, hogy képes legyen megbánni, képes legyen bocsánatot kérni, és képes legyen új életet kezdeni. Már itt a börtönben is voltak olyanok, akik életgyónást végeztek... Ha csak egyetlen embert is sikerül megtartani a hitnek, a keresztény közösségnek, akkor nyugodtan mondhatom: megérte".
Szintén a Napi Magyarországban (Amivé lettem... január 10., 20.o.) Frigyesy Ágnes tanulmányában Mindszenty József néhai bíboros, hercegprímás és édesanyja bensőséges viszonyáról ír. Kiemeli: életük nagy részét egymástól távol töltötték, de lelkileg mindvégig rendkívül szorosan kötődtek egymáshoz. A bíboros "áhítattal" szerette édesanyját, akiben "a legszentebb Szüzet látta és köszöntötte. Akitől lélekben sosem tudták elválasztani."
Nyilatkozik a Napi Magyarországnak (Többnek látszik... január 13., 10.o.) Bölcskei Gusztáv püspök, a Református Egyház zsinati elnöke, aki elmondta: egyháza arra készül, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, mert szerintük az egyházi támogatásról szóló törvény több pontban is alkotmánysértő. Ettől függetlenül a törvényt tudomásul veszik és tiszteletben tartják. Hozzáfűzte: azt azonban ne várja senki, hogy elfogadják azt az állítást, hogy az "egyház mozgástere nagyobb lett", hiszen a számadatokból kiderül ennek ellentétje: a református egyház tavaly 916,2 millió forint költségvetési támogatást kapott, míg az idén csak 695 milliót. A püspök kifogásolta azt is, hogy a törvénytervezet egyeztetési szakaszában a költségvetési oldalról nem egyenlő tárgyalópartnerként kezelték őket. Ezért sem hajlandó elismerni, hogy a református egyház beleegyezésével született volna a rendelkezés. MK
