SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN
(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

Több cikk is foglalkozik II. János Pál pápa kubai apostoli látogatásával és annak előkészületeivel. A Népszabadság (Castro méltatta... január 19., 2.o.) idézi Fidel Castrót, aki "okos és tehetséges" embernek nevezte II. János Pált, s elismerőleg szólt arról a nagy befolyásról, amit a katolikus egyházfő a nyugati világra, s a világ katolikusainak felét kitevő latin-amerikai lakosságra gyakorol. A lap arról is beszámol, hogy a pápalátogatás előkészületeként Carlos Baladron havannai segédpüspök 15 perces tévébeszédében megáldotta a lakosságot. Erre a forradalom győzelme, 1958 óta most először került sor. A segédpüspök kifejezte kívánságát, hogy a pápai látogatás révén lehetővé váljék az etikai értékek és valamennyi kubai közötti megbékélés helyreállítása.

Szintén a Népszabadságban (január 16., 6.o.) Ortutay L. Gyula A pápa kubai útja és Castro rendszere címmel arra keresi a választ, hogy mit nyerhet a Szentatya látogatásával a katolikus egyház, és mit Kuba. A cikkíró szerint azzal, hogy Kubában gyakorlatilag nincs ellenzék, mert a másként gondolkodókat gyorsan félreállították, a párt után az egyház lett a legerősebb intézmény, noha nincs abban a helyzetben, hogy megkérdőjelezhetné az egyedüli valós hatalmat. Emlékeztet rá, hogy a havannai kormány az utóbbi időben több gesztust tett a katolikus egyház javára, így engedélyezte hatvan szerzetes és apáca beutazását, ünnepnappá nyilvánította karácsony első napját. A szerző tényként állapítja meg, hogy Kubában a forradalom győzelme óta igen magas a válások és az abortuszok aránya. Ezt a morál szemszögéből az utóbbi években "tetézi az egyenlősdinek ellentmondó dolláros üzletek felkavaró hatása, a havannai sajátosságokkal színezett prostitúció. Mindez együtt már-már társadalmi mértékű értékválságról tanúskodik". Ortutay idézi Caridad Diegót, a kommunista párt egyházügyi hivatalának vezetőjét, aki a Panorama című olasz hetilapban elismerte: "A rendkívül súlyos gazdasági helyzet sokakat arra ösztökél, hogy a túlvilágban reménykedjenek. A katolikusok és a protestánsok is eléggé szervezettek, fellépnek szociális téren... Ha továbbra is az emberi értékeket képviselik, az számunkra is megfelelő". A cikk írója kétségtelennek tartja, hogy a két karizmatikus személyiség, II. János Pál és Fidel Castro találkozója világesemény, amikor az Egyesült Államok "immár több mint három évtizede igyekszik karanténba zárni a karibi kommunista államot".

A Népszavában (Havanna készül... Szép Szó melléklet, január 17., V.) Garzó Ferenc is idézi Fidel Castrót, aki újságírók előtt kijelentette: Kuba megtiszteltetésként értékeli a pápa látogatását, nem kíván abból sem politikai, sem gazdasági hasznot húzni. A cikk szerzője figyelemre méltónak tartja, hogy a látogatás előtt a nyugati újságírók sokat foglalkoztak Fidel Castro belső lelkületével, nevezetesen azzal, hogy megtért-e vagy sem a keresztény hitre. Az utóbbi időben egyre több cikk jelenik meg arról, hogy gyermekkorában vallásos nevelést kapott, szaléziánusokhoz és jezsuitákhoz járt iskolába. Néhány nappal ezelőtt külföldi újságírók arról faggatták, hogy hisz-e Istenben, mire Kuba államfője azt válaszolta: "Ez csapda, nem fogok beleesni...Csak annyit mondhatok: tisztelem és csodálom a hívőket, ugyancsak tisztelem a nemhívőket".

A Magyar Hírlapban (A kubaiak várják... január 16., 2.o.) Orlando Marquez, a kubai katolikus egyház szóvivője elmondta: több millió kubai vett részt a pápalátogatást előkészítő lelkigyakorlaton. Olyanok is átlépték a templom küszöbét, akik még soha nem jártak ott. A hatóságok is képviseltették magukat a szertartásokon.

A Magyar Nemzet (Külpolitikai... A kubaiak várják... január 21., 2.,3.o.) az elmúlt hét legkiemelkedőbb eseményének nevezi a pápalátogatást, amelyről hírügynökségi értesülések szerint a 71 éves Nobel-díjas kolumbiai író, García Márquez is tudósít. Az International Herald Tribune úgy véli, a Szentatya látogatásának jóvoltából a kubai kommunista vezetés most mintegy "átöleli" a katolicizmust.

A Napi Magyarország (A pápa mondja ki... január 21., 15.o.) és a Népszava (Civitavecchiai... 2.o.) is közli: a pápa mondja majd ki a végső szót arról, hogy valóban vért könnyezett-e a civitavecchiai Madonna-szobor. Ezt Girolamo Grillo, a kis olasz tengerparti város püspöke jelentette be.

Hazai hírek

A Népszabadság (Egyházak... január 15., 1.o.) összeállítást készített arról, miként vélekednek a történelmi egyházak vezető személyiségei arról, hogy legyen-e képviseletük a parlamentben? Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökhelyettese örülne, ha a parlamentben lévő megkeresztelt emberek keresztény módon nyilatkoznának és szavaznának, s ezzel mutatnák, hogy a vallásos hithez, a kereszténységhez tartoznak. Csakhogy ez eddig nem valósult meg, s Gyulay püspök szerint ez a későbbiekben sem lesz így maradéktalanul. "Úgy látszik, a pártérdekek erősebbek a világnézeti hovatartozásnál" - mondta a főpásztor. A püspök magánvéleménye szerint a mostani parlamenti felállásban is elképzelhető lenne, hogy a T. Házban valaki képviselje a katolikus egyházat. Az illető nem feltétlenül pap lenne, hiszen ez csak kivételes vatikáni engedély esetén lehetséges. Gyulay Endre mindenesetre úgy véli, egy ember keveset tehetne az egyházért a törvényhozásban. Mint mondta: nem csupán az egyház, hanem az egész társadalom érdekeit is az szolgálná jobban, ha előbb-utóbb kétkamarás lenne a magyar parlament. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat elnöke kijelentette: ha megoldódik a kisebbségek parlamenti képviselete, méltányos lenne, hogy a történelmi egyházaknak is képviseletet biztosítsanak az Országgyűlésben. Harmati Béla evangélikus püspök és Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke egyaránt a kétkamarás parlamentben látnák megvalósíthatónak az egyházak részvételét.

Szintén a Népszabadság (Egyházak... január 16., 4.o.) és a Magyar Hírlap (Elvetik... 3.o.) a fentiekre érkezett válaszreakciókat közli. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára közölte: a kisebbségek parlamenti képviseletét megalapozza az alkotmány, az egyházakét nem. A pártok abban egyetértenek, hogy a jelenlegi egykamarás Országgyűlésben nincs lehetőség az egyházak parlamenti képviseletének biztosítására. A koalíciós pártok teljesen elvetik a felvetést, a Fidesz úgy véli: a jelenlegi egykamarás rendszerben nem lehet teljesíteni az egyházak kérését, míg a többi ellenzéki párt szerint kétkamarás parlamentben az egyházak is jelen lehetnének.

Más lapokhoz hasonlóan a Magyar Nemzet (Egerben indul... január 15., 5.o.) is foglalkozik a nemsokára induló egri katolikus rádió ügyével. Az újságnak Lukács László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tömegkommunikációs irodájának vezetője elmondta: akár már ebben az évben megkezdhetné működését a katolikus rádió. Az elképzelések szerint egy átjátszóadóval Miskolc térségében is elérhetővé válik a majdani adás. Az egri kezdeményezés eredményességétől tennék függővé, hogy a későbbiekben más körzetekben is, például Budapesten létesítenek-e stúdiót. Az iroda vezetője szerint országos rádióállomás létrehozására frekvencia hiányában, az adott pénzügyi lehetőségek mellett nem lenne lehetőség. Az egri katolikus rádió naponta 8-12 órás műsort sugározna. A tartalmi kérdésekről, például a szöveg és a zene arányáról még szakmai viták folynak. Az adásban valószínűleg hirdetések is helyet kapnának. A rádiót az egyház által létrehozandó alapítvány működtetné. Vezetésével várhatóan Juhász Ferencet, az egri katolikus diákotthon igazgatóját, érseki szóvivőt bíznák meg.

A Napi Magyarország (Falrombolás után megállapodás... január 19., 3.o.) értesülései szerint a hónap végén várhatóan Magyar Bálint művelődési miniszter és Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök jelenlétében írják alá azt a megállapodást, amely végérvényesen rendezi az "egyházi oktatást támadó törekvések jelképévé vált Dabas-Sári Szent János Katolikus Általános Iskola" tulajdoni és épülethasználati jogát. Eszerint többek között visszaáll az 1995 augusztusában "országos felháborodást" kiváltott falrombolást megelőző állapot. Az egyházi fél kezdeményezésére az önkormányzattal 1997. április elsején megkezdett és nyolc hónapig tartott tárgyalások ugyanis sikerre vezettek.

Beszámolnak a lapok (Magyar Hírlap: Csökken... január 19., 4.o., Népszabadság: Reformátusok... 4.o.) a Magyar Református Egyesület Budapesten megrendezett, A magyar keresztyénség sorskérdései című konferenciáról. Hegedűs Lóránt református püspök Rendezetlen múlt, kétséges jövő címmel tartott előadást. Kifejtette: miközben a zsidó felekezet támogatottsága tavaly óta több mint kétszeresére nőtt, a katolikusoké 114 százalékra, az evangélikus egyházé 104 százalékra emelkedett, a Magyarországi Református Egyház támogatottsága csak a korábbi mérték 80 százalékát éri el. Hegedűs püspök szerint a múlt azért rendezetlen, mert nem következett be az egyéni bűnök, az egyházi bűnök és a "korszakos személyi bűnök" megbánása. Megítélése szerint "a totális ideológiai diktatúrát totális pénzügyi diktatúra váltotta fel".

A fentiekkel kapcsolatban Hegedűs Lóránt nyilatkozatot adott ki, amelyben nyomatékosan hangsúlyozza: nem a másik három történelmi egyháznak adott juttatást sokallja, sőt azokat is kifejezetten kevesli, s a kisebb egyházakkal szemben gyakorolt pozitív diszkriminációt püspökként és a zsinat lelkészi elnökeként is mindig kifejezetten támogatta, személyesen most is támogatja. A református egyházi támogatás mértékét azonban az ellehetetlenülés miatt elfogadhatatlannak tartja. A református püspök visszautasít minden olyan értelmezést, amely a négy történelmi egyház, illetve vallási felekezet testvéri kapcsolatának megrontására irányul (Magyar Hírlap: Hegedűs Lóránt... január 20., 4.o.).

A Magyar Hírlap (AB-hez fordul... január 16., 4.o.), a Népszabadság (Felekezetek... január 16., 4.o.) és más újságok is közlik, hogy várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul a Magyarországi Református Egyház az egyház-finanszírozási törvény kapcsán felmerülő alkotmányos aggályok miatt. Bölcskei Gusztáv püspök, a református zsinat elnöke és Kálmán Attila, a zsinatiak világi vezetője közölte: számos egyház-finanszírozással kapcsolatos törvényi rendelkezés - amint azt az egyeztetések során is több esetben jelezték - számukra elfogadhatatlan, ezért az új parlamentnél kezdeményezni fogják a törvény módosítását. A vatikáni megállapodás kapcsán hasonló lépésre szánták el magukat a Keresztény Advent Közösség vezetői: úgy ítélik meg, hogy az Apostoli Szentszékkel kötött szerződés némely paragrafusa sérti a lelkiismereti szabadságot, valamint az állam és az egyház szétválasztásának elvét. MK