SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (A Vatikánból... február 25., 2.o.) röviden beszámol arról, hogy vatikáni küldöttség tárgyal Vietnamban a helyi katolikus egyház tevékenységével kapcsolatos problémákról. A lap emlékeztet rá: szentszéki küldöttség utoljára 1996 októberében járt Vietnamban, és akkor óvatos nyilatkozatok láttak napvilágot a kapcsolatok javításának lehetőségeiről. Az elmúlt hónapokban azonban a FIDES katolikus hírügynökség közölte: nehézségekbe ütközik a katolikus egyház katekizmusának vietnami kiadása, illetve a vietnami kormány akadályozni próbálja a helyi püspököket abban, hogy részt vegyenek az április-május folyamán a Vatikánban sorra kerülő ázsiai szinóduson.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Zarándokhely lesz... február 23., 4.o.) tudósít egy Szegeden tartott országos konferenciáról, amelyen Gyulay Endre szeged-csanád megyéspüspök, az MKPK alelnöke hangoztatta: Ópusztaszer múltja, történelmi levegője miatt alkalmas arra, hogy rövid időn belül emlékhellyé, zarándokhellyé váljon. Arra figyelmeztetett Ópusztaszer kapcsán, hogy más népek történelemszeretetéből, patriotizmusából és hazaszeretetéből is példát meríthet a magyar nép, hiszen senki sem válhat úgy világ-és európai polgárrá, hogy eközben ne létezzen egy erős magyar kultúra, amelyben mindenki gyökeret találhat. A püspök üdvözölte azt a tervet, hogy a nemzeti emlékpark szomszédságában világfalut építenek, amelynek középpontjába a magyar hősök emlékműve kerül.

Szintén a Magyar Nemzet (Ki kell jutni... február 19., 9.o.) beszámol arról az értekezletről, amit a Miniszterelnöki Hivatalban tartottak, az oktatási intézményeket fenntartó egyházak képviselőinek részvételével. Báthory Zoltán helyettes államtitkár elmondta. a vatikáni megállapodás alapján módosított közoktatási törvény is azt mutatja, hogy az állam egyenrangú partnernek tekinti az egyházakat a magyar közoktatás rendszerében. Arra a kérdésre, megfelelőnek tartja-e, hogy az oktatási és nevelési intézmények csupán négy-öt százaléka működik egyházi fenntartásban, Báthory elmondta: az egyház és felekezeti fenntartású intézmények száma, tanulói és pedagóguslétszáma a jelenlegi kormányzati ciklus alatt is fokozatos, lassú növeekdést mutat. A tíz százalékot néhány éven belül biztosan elérjük. Ezzel nem azt akarja mondani, hogy tíz százaléknál több egyházi intézményre nincs szükség, de az már európai szintű részvételi arányt jelentene. A helyettes államtitkár cáfolta azt a felvetést, hogy az egyházi iskolák az átlagosnál is nagyobb ellenállást fejtenek ki a NAT bevezetése ellen, és emiatt a kultusztárca nem támogatja megfelelően a fekekezeti oktatást. Állítja: az egyházi iskolák nem tanúsítanak különleges ellenállást. A helyi tantervek bevezetésével kapcsolatban van némi értetlenség és fenntartás, de nem gondolja, hogy ez elsősorban egyházi lenne. A problémák jelentős része abból adódik, hogy a nyolc-, a hat- és a négyosztályos gimnáziumok másképpen osztották fel a tananyagot, mint az a modern európai polgári lét kialakításához szükséges. Sok kedvetlenséget tapasztalnak, a tanárok elégedetlenek a fizetésükkel, nem motiváltak az újítások iránt. Báthory hangsúlyozta: az előző kormány olyan közoktatási megállapodásokat kötött az egyházi fenntartókkal, amelyekben húsz évre garantálta az állami normatívát, az úgynevezett fejkvótát. A Vatikánnal megkötött egyezség nyomán meghozott közoktatási törvény módosítása megszüntette a közoktatási megállapodás intézményét. Az egyházak attól tartanak, ezzel elveszítették a garanciát arra, hogy állami támogatáshoz jutnak. Szerinte azonban óriási előrelépés történt, hiszen az egyházi intézmények ugyanúgy pluszpénzekhez jutnak, mint az önkormányzati iskolák, amennyiben egyoldalú nyilatkozatot tesznek, hogy ingyenes oktatást vállalnak, nem szednek tandíjat. Arra a felvetésre, hogy a közoktatási megállapodásokat a református, az evangélikus egyház és az izraelita hitközségek beleegyezése nélkül mondta fel az állam, ezt pedig az Alkotmánybíróság határozata alapján még törvény útján sem teheti meg a kormány, illetve a parlament, a helyettes államtitkár elismerte: ez így van, mégis azt gondolja, hogy többet nyertek az egyházak, mint amennyit vesztettek.

Ugyanitt (Lehet-e... február 19., 5.o.) Schanda Balázs alkotmányjogász nyilatkozik, aki úgy látja: a fennálló jogi keretek kielégítően garantálják az egyházak autonómiáját. A kereteket kitöltő szabályok között azonban már vannak vitatható pontok: ilyenek például az egyes vagyoni kérdésekről szóló törvények, illetve túl gyorsan szakadt az egyházak nyakába az a mérhetetlen admisztrációs teher hirtelen társadalombiztosítási és adóbevallások tömegét kellett előállítaniuk hónapról hónapra , ami a számtalan új szabályozás miatt jelentkezik. Az alkotmányjogász szerint szakmai szempontból az egyházak bármilyen formában történő parlamenti képviselete helyett a civil szféra, a szalonképes lobbyzás megerősödését tartja lényegesnek. "Nem hanyagolható el az a szempont sem, hogy az egyházi vagy kisebbségi képviselők mandátumhoz juttatása a jelenlegi törvényhozásban rendszeridegen lenne. Az ugyanis, hogy valaki német vagy katolikus, nem politikai program. Mindemellett egynéhány kisebbségi vagy egyházi képviselő nem tudná megakadályozni, hogy a számukra fontos ügyekben rossz döntések szülessenek - sőt, esetleg csak legitimálná azokat. A két világháború között például az első zsidótörvény megszavazásakor a főrendiházban ott ültek a zsidóság képviselői, ki is fejezték tiltakozásukat az eredményt ismerjük " mondotta Schanda Balázs.

A Napi Magyarország (Nem rombolható szét... február 23., 4.o.) tudósít arról a rendezvényről, amelyet Lakitelken tartottak Ordass Lajos evangélikus lelkész halálának huszadik évfordulója alkalmából. Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke arról szólt: a hálaadás és a kötelezés az emlékezésben a vezényszó. Az államosítás után koholt váddal egy ideig börtönbe zárt, majd szabadulása után nem nyugdíjazott, de hivatala folytatásában megakadályozott püspök életútját felelevenítve Harmati összehasonlította Jézus élettörténetével az egykori evangélikus püspök sorsát. Rámutatott: Isten a világ talajába úgy helyezte Krisztust, hogy "nincs, aki onnan kiszánthassa az általa hirdetett hitet". Ordass Lajos ugyanilyen életet élt, feláldozta magát, hogy bőséges legyen a termés. Lezsák Sándor, az MDF elnöke házigazdaként arról szólt, hogy a II. világháború után az úgynevezett szocialista rendszer térhódításával rendkívül sok olyan dolog történt, amelyek a történelmi egyházak szétrombolását célozták. Ezek a bolsevik technikák még ma is működnek. Hangsúlyozta: az evangélikus püspök élete is bizonyítja, hogy a történelmi egyházak összetartó erejét semmi sem rombolhatja szét, sem húsz év múlva, sem később.

A Népszava (Szép Szó... február 21., III.o.) Topolánszky Ákos református teológussal készített interjút, aki vezetője a református egyház által alapított Kallódó Ifjúságot Mentő Missziónak, amely a drogosokkal foglalkozó civil szerveződések közül elsőként jött létre. Előadásokat tartanak, utcai jellegű munkát végeznek, ráckeresztúri otthonukban a heroin-és ópiumfüggő betegeket gyógyítják. Topolánszky állítja: a kábítószeres személyt ki kell billenteni szélsőséges egoizmusából, a droghoz fűződő viszonyából, meg kell tanítani őket többes számban élni.

A Magyar Nemzet (MSZP... február 21., 5.o.) röviden beszámol arról, hogy a szocialisták budapesti székházában megvitatták az MSZP egyházakra vonatkozó programtervezetét. A dokumentumban olvasható: a hit gyakorlása az emberek legbensőbb magánügye, az egyházak szerepvállalása viszont közügy. A rendezvényen Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke, a dokumentum egyik készítője az állam és az egyház szétválasztásának fontosságáról beszélt. Az anyag másik szerzője, Hegyi Gyula a demokratikus szocializmus és a kereszténység által vallott értékek hasonlóságára mutatott rá. Donáth László képviselő, evangélikus lelkész bírálóan szólt arról, hogy az MSZP 1994-es, egyházakkal foglalkozó programja a magyar katolikus egyház igényeinek való megfelelés irányába "torzult el". Az MSZP egyházi programja szerint a szocialistáknak az elmúlt négy évben sikerült bebizonyítaniuk: nem vallásellenesek, ugyanakkor elfogadhatatlan számukra az erőszakos térítés.

Szintén az MN (Hírek február 23., 4.o.) beszámol a kereszténydemokrácia és az egyház viszonyával foglalkozó békéscsabai rendezvényről, amelyen Giczy György, a KDNP elnöke szorgalmazta, hogy az egyházak segítsék eligazodni az embereket az ország dolgaiban, hogy világosan lássák, mely politikai erők működésének következménye Magyarország mai nyomorúsága.

KÖNYVEKRŐL
Új Agapé-kiadványok

Imakártyák "szív küldi"-imák (mintegy 140 ima és zsoltár 72 db, 70 x 107 mm színes kártyalapon, kartontasakban) Frissítsük fel imádkozási szokásainkat, és tanítsunk meg másokat is imádkozni! Válogassunk a kártyák közül, vagy találomra húzzunk egy-egy lapot önmagunk meglepetésére. Az imakártyákat használjuk: családi közös imádkozásnál; imatalálkozókon; ifjúsági összejöveteleken; lelkigyakorlatokon; örömben, bánatban küldjünk egymásnak egy-egy, szeretettel és gondosan kiválasztott kártyával "szív küldi"-imát.

Kaposi Tamás: Történetek a Szent Grálról és a Kerek Asztal lovagjairól. (Juventus sorozat 2. Formátum: 125 x 200 mm, 128 o., puhakötés, ragasztott) Nagyon-nagyon régi legenda szerint, amikor az Úr Jézust keresztre feszítették, és a római százados lándzsája nyomán vér és víz csodult ki az oldalából, Arimatheai József egy kristálykehelyben felfogta a kicsorduló vért. József kénytelen volt elhagyni Palesztinát. Vándorlása során elvetődött a mai Franciaország földjére, majd áthajózott Angliába. Végül Carbonek várában telepedett le. A kelyhet, benne Jézus vérével, mindenhova magával vitte. Erről a legendás "szent edény"-ről, amelyet Szent Grál néven ismernek, számtalan csodás dolgot meséltek a régiek: őrzőinek táplálékot és hosszú életet ajándékozott, de csak a legtisztább lelkű emberek kerülhettek a közelébe. A Szent Grál megkeresésére indult lovagok történetei nemcsak a lovagi eszményt méltatják, hanem a belső ember vívódásait, Isten felé törekvését is érzékeltetik, és az örök emberi értékek újrafelfedezésére ösztönöznek.

A legendát a szerző tulajdonképpen elmesélte a mai fiataloknak is érthető nyelven, hogy felfigyeljenek üzenetére: a Szent Grál itt él közöttünk ma is, azoknak a szívében, akik igyekeznek tiszta szívvel, őszinte szeretettel, bátran keresni, és megmutatni őt, ha megtalálták.

Duro Zrakić: Mindenki szeret, csak apám nem. (Juventus sorozat 1. Formátum: 125 x 200 mm, 128 o., puhakötés, ragasztott) Minden történelmi korszak talál kibúvót, amellyel igyekszik eltakarni a gonosztetteit. A mi korunbk egy nagyon vonzó leplet talált, amelynek a neve: haladás. E lepel alá rejtettük a válást és annak áldozatát: az ártatlan gyereket. Túl sokat kiabálunk, panaszkodunk a gyerekekre, a mai fiatalságra. Nem úgy cselekszünk-e, mint az a lopó, aki azt kiáltja: "Fogjátok meg a tolvajt!"

A Szentírás is a fiatalok sorsát igazolja: "Az apák ették az éretlen szőlőt, és fiaik foga vásott tőle" (Jer 31,29). Ebben a kisregényben a gyermekek segélykiáltását halljuk. Érintsenek meg vallomásaik! MK