SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

Mint már korábban beszámoltunk róla, II. János Pál pápa levélben kérte a német püspököket, hogy a jövőben a katolikus egyház papjai ne vegyenek részt a terhesség-tanácsadó bizottság munkájában. A Magyar Demokratában (február 26., 20-21.o.) Tóth Ferenc Az élet védelme nem tűr korlátozást című publicisztikájában a pápai levél fogadtatásáról kifejti: míg a politikusok pártállástól függően csak felzúdultak, illetve "fanyalogtak", a tömegtájékoztatás jelentős része rögtön össztüzet vezényelt. A cikkíró mindezt nem tartja véletlennek, mivel a pápa és a katolikus egyház olyan a nyugati sajtó és televízió bizonyos része számára, "mint a vadászoknak a dúvad: bármikor lőhető, egyfajta mozgókórház, amely állandóan a célkeresztben van, megkülönböztető jelzése, ha lehet, üldözőit még csak tovább bőszíti". Tóth Ferenc védelmébe veszi a Szentatya döntését, és kiemeli: a pápa feladata a világegyház irányítása, a II. Vatikáni zsinat szellemében. "Az egyház tanítása nem pártprogram, nem függhet politikai meggondolásoktól és divatoktól, sőt, még attól sem, hogy tartalmát sokan tartják-e helyesnek, vagy kevesen: a pápa és az egyház csak azt hirdetheti, ami a Szentírásban áll... Az egyháznak kötelessége, hogy a segítségre szoruló emberek rendelkezésére álljon..." az egyház egyszerűen nem tűrheti el, hogy a törvényalkotásban vagy akár a bírói gyakorlatban uralkodó olyan szemlélet szolgálójává szegődjék, amely tanításával homlokegyenest ellenkezik: még akkor sem, ha e szemlélet a haladás és az uralkodó közfelfogás mezében tetszeleg is". A szerző végső összegzése, hogy a katolikus egyháznak nem szabad híveket szereznie azon az áron, hogy hitelveiből bármit is feladjon.

A Magyar Hírlapban (február 26., 7.o.) Barabás T. János Lengyel konkordátum - kérdőjelekkel című publicisztikájában bírálja a Vatikán és a lengyel állam között megkötött és a közelmúltban ratifikált konkordátumot. Barabás T. többek között kifogásolja, hogy a hittantanítást a megállapodás egyértelműen az egyház irányításának rendeli alá. Mint írja: "kérdéses, mit tehet az iskola vagy a szülők közössége, ha nem értenek egyet a hittantanár által kifejtett eszmékkel...". A szerző közvélemény-kutatási adatokat közöl, amely szerint a lengyelek 44 százaléka helyeselte a konkordátum ratifikálását, 25 százalék ellenezte, 13 százaléknak közömbös volt, és 18 százaléknak nem volt véleménye. A cikkíró elismeri, hogy valószínűleg egy népszavazáson is átment volna a dokumentum, ám felteszi a kérdést: "bölcsen teszi-e a lengyel kormány, parlament és egyház, ha úgy tesz, mintha végre megnyugtatóan lezárt volna egy kérdést. A formai lezárás ugyanis változatlanul nem adott választ számos kérdésre, s a problémákról való hallgatás még soha nem járult hozzá azok megoldásához."

A Magyar Hírlap (Vietnami-vatikáni... március 4., 2.o.) beszámol arról, hogy a vietnami kormány többévi huzavona után elfogadta: a Vatikán Jean-Baptiste Pham Minh Mant nevezze ki a dél-vietnami Ho Si Minh-város érsekévé. A hírt Hanoiban megerősítették. A kormány vallásügyi bizottságának egyik vezetője szerint a végső döntést a Vatikánban jelentik be. A lap megjegyzi: Vietnam és a Szentszék évek óta harcol egymással a vietnami katolikus hierarchia vezetőinek kinevezése kapcsán, mivel az indokínai országban a kommunista párt nagy mértékben ellenőrzi a katolikus egyházat, amely hétmillió hívével - a Fülöp-szigeteki után - a második legnagyobb Ázsiában.

A Magyar Nemzet (Az álruhás... március 3., 16.o.) arról ad hírt, hogy a kitaszítottak életét élte két napig a meghökkentő ötleteiről ismert bredai Muskens püspök. A holland főpásztor Amszterdamba költözött, ahol a hajléktalanok közé vegyülve tapasztalhatta meg azok szenvedéseit. A püspök híd alatt aludt, és a szegényeknek osztott ingyenlevesből étkezett. Mint az Algemeen Dagblad című holland napilapnak elmondta: számos hányattatáson ment keresztül, de legkeserűbb élménye az volt, amikor rádöbbent, hogy mennyire haszontalannak érzik magukat az emberek. Az MN megjegyzi: a mátyási ötlet már nem az első volt, amivel a protestáns Hollandiában a vallási kisebbséghez tartozó katolikus püspök hallatott magáról. Tavaly szeptemberben Muskens egy roosendaali szexklubba látogatott el inkognitóban, hogy képet alkosson e kétes hírű világról, amely mindaddig ismeretlen volt előtte. Tavaly nyáron a püspöknek az a kijelentése keltett feltűnést, hogy a szegényeknek joguk van kenyeret lopni, ha ellenkező esetben éhen halnának. Muskens számos esetben bírálta a holland kormány szociálpolitikai szigorításait, és országának püspöki kara meghökkentő ötletei ellenére mindig támogatta kirohanásaiban.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Fórum... február 28., 5.o.) beszámol arról a nemzetközi konferenciáról, amit az adóátirányítással történő egyház-finanszírozásról tartottak a hat parlamenti párt és a történelmi egyházak vezetőinek részvételével Dobogókőn. A külföldi előadók elmondták: Olaszországban az adózók a teljes adóbevétel nyolc ezrelékét különíthetik el a törvényben rögzített hat egyház számára, Spanyolországban pedig a polgárok saját adójuk 0,52 százalékát adhatják, de csak a katolikus egyháznak. Míg azonban az előbbi helyen jól működik a rendszer - az adózók 83 százaléka nem a másik lehetőségként megjelölhető állami karitatív alapot, hanem az egyházat választja -, Spanyolországban a magyarországihoz hasonló nehézségek tapasztalhatók. Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogászprofesszora hangsúlyozta: a rendszer valószínűleg hosszú távon sem működik majd kielégítően, ezért nem oldja meg az egyházak finanszírozását. Német Emma, a katolikus püspöki kar gazdasági szakértője kiszámította: a hitoktatás támogatásának, valamint a tb- és nyugdíjjárulék-mentességének megszűnése miatt a katolikus egyház idén csaknem egymilliárd forinttal kisebb összegből gazdálkodhat. Ugyanakkor nem tekinthető demokratikus gyakorlatnak, hogy a valóságban kb. egymillió adózó állampolgár dönt az összes egyházat támogató közpénzekről. Platthy Iván, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatok hivatalának vezetője arra emlékeztetett, hogy az egy százalék csak kisebbik része a támogatásnak: 1996-ban a négy történelmi egyház összesen 23 milliárd forintból gazdálkodott, amelyből csupán 12 milliárd származott a központi költségvetésből. A Fidesz képviselője, Sasvári Szilárd kijelentette: az adózóknak az olasz minta alapján a befolyó szja egészéről kellene dönteniük, az állam az egyházakat további adókedvezmények útján támogassa. A Fidesz szűkítené a jelenleg 78 jogosult felekezet körét. Az MDF-es Semjén Zsolt hozzátette: az egyházak költségvetésének meghatározó részét nem a hitéletre fordítandó összegek jelentik, hanem a közfeladatok ellátása, amelynek finanszírozását viszont nem szabad támogatásként feltüntetni.

A Magyar Hírlap (Egyházi... március 2., 5.o.) és más újságok is tudósítanak egy Szentendrén tartott nemzetközi tanácskozásról. Ezen Platthy Iván államtitkár kijelentette: az új egyház-finanszírozási törvény jóvoltából az idei költségvetésből 22,4 milliárd forint jut az egyházaknak, 7 milliárddal több, mint tavaly. A megbeszélésen a környező országok vallásügyi szakértői a Magyarország és a Szentszék között tavaly kötött megállapodásról hallgattak meg tájékoztatót.

A Népszava (A ferenceseknél... Szép Szó február 28., VIII.o.) a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett Ferences Rendtartományt mutatja be. A cikkből kiderül: jelenleg hazánkban 133 tagja van a rendnek, ebből 112-en élnek rendházban. Míg az 1950-től 1978-ig eltelt 28 év alatt mindössze tizenöten kérték felvételüket, az elmúlt húsz évben hetvenen léptek be a rendbe.

Beszámol a napisajtó (Magyar Hírlap: Evangélikus... március 2., 5.o.) arról, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház újjáválasztott törvényhozó zsinata február 28-án szombaton tartotta alakuló ülését a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban. Frenkl Róbert országos felügyelő, az egyházi elnökség tagja elmondta: a zsinat lelkészi elnökévé ismét Reuss Andrást, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorát választották, míg az alelnök ifjabb Hafenscher Károly budavári lelkész lett. A világi elnöki tisztséget Thurnay Béla, az alelnöki posztot Sztruhár András tölti be. MK

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK
Keresztény teológus előadássorozata Iránban

Qum: Rendkívüli eseményre került sor a közelmúltban: egy katolikus pap, Piero Coda atya, a Lateráni Pápai Egyetem dogmatika professzora a kereszténységről tartott előadássorozatot Iránban, Qum szent városának nők számára fenntartott Iszlám Teológia Intézetében.

Coda atya a Vatikáni Rádiónak elmondta: nagy hatást gyakorolt rá az iszlám síta hagyományt követő iráni civilizáció lelkisége és miszticizmusa. Az pedig meglepetést jelentett számára, hogy Iránban mekkora készség van a nyitásra a Nyugattal, különösen a katolikus egyházzal folytatott párbeszédre. A professzor 400 hallgatónőnek tartott előadásaiban elsősorban Isten és a Teremtés közötti kapcsolatokról beszélt, mivel ez a téma közös az iszlám és a zsidó vallás számára. A diákok nagy figyelemmel hallgatták az előadásokat, és számos kérdést tettek fel. A kereszténységből főleg az ellenségre is kiterjedő szeretet fogalma, illetve a papi nőtlenség keltette fel figyelmüket.

Coda atya négyórás párbeszédet folytatott Aliman Kachani ajatollahhal, Irán egyik legtekintélyesebb vallási vezetőjével, a keresztény és iszlám teológia nagy kérdéseiről. A muzulmán teológus a beszélgetés után így nyilatkozott: "Párbeszédünk a jövő jele. Olyan jövőn kell munkálkodnunak, amelyben a kereszténység és az iszlám jelentősen közelednek egymáshoz". A keresztény professzor hozzáfűzte: Iránban nagy bizalommal tekintenek a Szentatyára, tevékenységét Isten jelének tekintik. VR/MK