SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Hazai hírek

Amint arról már beszámoltunk, a püspöki konferencia tavaszi ülésén úgy határozott: a katolikus püspöki kar összesítésben tárja fel, mely ponton ellentétesek az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság által tavaly nyáron megkötött megállapodással az egyházakra és azok intézményeire vonatkozó magyar törvények, illetve mennyiben nem tükrözik a szerződést. A Magyar Nemzetben (A katolikus püspökök... március 7., 6.o.) Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az MKPK alelnöke elmondta: ilyen aggályos kérdés többek között a felsőoktatási törvény, amelynek eredményeképpen s mert a művelődési minisztérium nem tartotta be az 1993-ban megkötött fenntartási megállapodást például az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola került igen súlyos anyagi helyzetbe. Az összesítést a további hivatalos lépések megtétele végett elküldik Karl-Josef Rauber apostoli nunciusnak.

A Magyar Hírlap (Katolikus ingatlanok... március 7., 5.o.) arról ír, hogy átlagosan naponta háromtucatnyi ingatlan tulajdoni helyzetét véglegesíti ülésein a kormányzati-egyházi egyeztető bizottság arról a 818 tételes listáról, amelyet a Szentszékkel kötött megegyezés 2. számú melléklete tartalmaz. A lapnak Platthy Iván, az egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkár elmondta: az eredetileg természetben visszakért épületek esetében a pénzbeli kárpótlásnak sincs akadálya. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az MKPK alelnöke, aki társelnökként vesz részt az egyeztető bizottság munkájában, kifejtette: az egyház él a lehetőséggel, hogy egy-egy ingatlannál a természetbeli átvételtől elálljon. Egy-egy romos iskola esetében például az egyházközség inkább megállapodik az önkormányzattal, hogy telket kapjon és a pénzbeli kárpótlásból új épületet tervezzen. Az ilyen megoldás az állam számára is költségkímélő. A püspöki konferencia állásfoglalásáról a főpásztor elmondta: a püspöki kar elégedetlensége nem az ingatlanrendezésre vonatkozik. Azt azonban nehezményezi, hogy az idén az előző évekhez hasonlóan csak 4 milliárd forint jut az ingatlanrendezésre, holott értékarányos költségvetési utalásokról született megegyezés a kormány és az egyházak között.

A Magyar Hírlap (Szatymazi... március 9., 17.o.) és más újságok is közlik, hogy két év után ismét kifosztották a szatymazi katolikus templomot. Az eddig ismeretlen tettesek a templom kapuját felfeszítve előbb a főhajóból, majd a sekrestyéből összesen öt kelyhet loptak el. Az MH beszámolója szerint a tárgyak aranyozottak ugyan, de nem muzeális jellegűek. Értékük egyenként nem haladja meg a 20 ezer forintot. Az okozott kár 100 ezer forint. Valaki megzavarhatta a betolakodókat, mert sem a hasonló értékű gyertyatartókat nem vitték magukkal, sem a perselyt nem fosztották ki. A rendőrök kizártnak tartják, hogy a rablás mögött vallási indíttatás húzódna meg. A lap megjegyzi: még kideríthetetlen okok miatt, de kedvelt célpontja a rablóknak a szatymazi templom. A Napi Magyarországban (Ismét betörtek... március 9., 7.o.) többen is nyilatkoznak. Tóth János Csaba sajtóreferens közleménye szerint Paskai László bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek reményét fejezte ki, hogy "a közrendért és a közbiztonságért felelős szervezetek gátat vetnek az ehhez hasonló értelmetlen vandalizmusnak". A lap szerint ez az első eset, hogy a főpásztor bírálta az SZDSZ vezetése alatt álló BM-t azon támadásokért, amelyek a papokat és az egyházi vagyont éri. Gyulay Endre püspök megdöbbenéssel hallotta a szatymazi esetet. Emlékeztet rá, hogy csakúgy mint két évvel ezelőtt, most is diszkó volt a faluban. Egyetlen diszkóst sem akar gyanúsítani, csak analógiaként merült fel ez a feltételezés. Pár napja kapta a hírt, hogy elvitték a tótkomlósi temető harangját. Hosszasan sorolhatná az egyház elleni támadásokat. Az MKPK alelnöke feltette a kérdést: "Ki nevelte ezeket az embereket és ki biztatta őket ilyen tettre? Ha pedig egyiket-másikat megtalálják, mennyi beszámítható, enyhítő körülményt találnak védelmükre! Azonban a hívek érzésének meggyalázása sosincs a vádpontok között. Véleményem szerint a gyerekeket és a fiatalokat erkölcsre és emberségre is tanítani kell. Ki felel ugyanakkor azokért a károkért, amelyeket a diszkók az emberségen és az erkölcsökön okoznak? Úgy gondolom, komolyan felelősségre kell vonni a mai bűnözőket, komoly nevelés kell a még nem bűnözők felé, és a nagyon sokak által elítélt diszkók helyébe emberi szórakozást kell bevezetni! Kérem tehát a közvélemény-formálókat, kérem a hatalommal rendelkezőket és a törvényhozókat, hogy tegyenek meg mindent a templomok és a hívek védelmében" mondta a szeged-csanádi püspök. Torgyán József, az FKGP elnöke szerint a bűnüldöző szervek burkoltan vádolják a vandálokat. Toller László, az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetője úgy látja: Magyarországon divat lett a templomok kirablása, feldúlása. Ez primitív, felelőtlen emberek tette, akiknek más indítóokuk nincs, mint az, hogy bűncselekményt kövessenek el. Szerinte az egyházi ingatlanok védelméről az egyháznak kell gondoskodnia. "Jó lenne, ha működne az állandó ügyelet és felügyelet rendszere. Ez ugyanis nem rendőrségi feladatkör. Az egyháznak is létre kell hoznia azokat a civil szervezeteket, amelyekkel megvédheti az értékeit".

A Magyar Nemzet (A pannonhalmi főapátság... március 6., 20.o.), a Népszabadság (Pannonhalmán cáfolják... 23.o.) és más lapok is idézik Pálmai Godofréd perjelt, aki Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát távollétében közölte: minden alapot nélkülöz az a hír, amely szerint Groer bíboros új tartózkodási helyeként állítólag a Pannonhalmi Főapátság is szóba került. A News osztrák hírmagazin március 5-ei számában ugyanis azt állította, hogy a pannonhalmi bencés apátságba helyezik át Hermann Groer osztrák bíborost, aki ellen mint azt már jeleztük állítólagos homoszexuális hajlamai miatt jelenleg vatikáni vizitáció folyik a göttweigi apátságban.

A Vasárnapi Hírek (Felszentelték... március 8., 4.o.) beszámol arról, hogy 53 év után ismét felszentelték a Fejér megyei Kulcson a helyi katolikus kápolnát. Az eseményen az 1200 lakosú kistelepülés polgárai közül sokan megjelentek. Lénárt Béla polgármester elmondta: tavaly az önkormányzat 800 ezer forintos anyagi támogatásával kezdték el a lepusztult Jézus Szíve Kápolna rekonstrukcióját, amely most, hogy visszanyerte régi arculatát, a hívek egyik büszkesége lett. Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök áldását adta a kápolnára, és elismeréssel szólt arról, hogy a helyi önkormányzat képviselői szívügyüknek tekintették Isten házának felújítását. A VH tudósítása szerint a hívők számára felemelő érzés volt, amikor a püspök megszentelte a vizet, majd meglocsolta a kápolna külső és belső falait. Ezt követően szentmisét tartottak az egybegyűlteknek.

A Napi Magyarország (Nem javult... március 9., 4.o.) beszámol a Keresztény Pedagógus Kamara budapesti gyűléséről. Hoffmann Rózsa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára kifejtette: a KPK szerint a kormány oktatáspolitikája szétzilálta a hazai iskolákat. Az átgondolatlan és szakmailag hibás Nemzeti Alaptanterv, valamint a kétszintű érettségi bevezetésével félő, hogy az utolsó, eddig még viszonylag kevés kárt elszenvedett intézmény, a gimnázium "felvételi előkészítő tanfolyammá" züllik. Hoffmann Rózsa szerint a pedagógusok fizetése és társadalmi megbecsültsége soha nem látott mélységbe zuhant. Visszautasította a kormányzati propaganda által sugallt képet, amely értelmében megnyugtató anyagi helyzetben lennének a hazai katolikus iskolák. Mint mondta: a valóság ezzel szemben az, hogy a törvény által is garantált kiegészítő támogatást a hazai iskolák 3,6 százalékát kitevő egyházi iskolák némelyike még mindig nem kapta meg. A PPKE tanára szerint a jelenlegi oktatáspolitika legnagyobb hibája, hogy a tananyag oktatása mellett háttérbe szorult az értékeket tükröző nevelés.

A Magyar Nemzetben (A kilátástalanság... március 5., 5.o.) Kopp Mária orvos pszichológus, a Magatartástudományi Intézet igazgatója nyilatkozik az öngyilkosságok okairól, kiemelve, hogy a kilátástalan élethelyzetek rendkívül veszélyesek lehetnek. Kérdésre válaszolva kifejtette: a vallásosság módja például a rendszeres templomba járás vagy annak a mellőzése szerint nincs különbség az öngyilkossághoz való viszonyban. Van némi eltérés a hívők és nem hívők között az előbbiek jobban tisztelik az életet , de a legnagyobb különbség a felekezetek között van. Egy felmérés szerint a kérdezettek közül a nem vallásosak 4,5, a katolikusok 2,8, a reformátusok 3,2, az evangélikusok 6, az egyéb keresztények csaknem 8, a zsidók mintegy 11 százaléka válaszolta, hogy élete folyamán megkísérelt már öngyilkosságot. Ez a kérdés azonban még további vizsgálatokat igényel.

A Magyar Demokratában (március 5., 27-29.o.) Leon Kinga Egy nagy valami költözött belém című, többrészesre tervezett tanulmányában a Hit Gyülekezete működését mutatja be. A cikkíró szerint a HGY tevékenységéről, irányultságáról egyre többet tudhat a széles nyilvánosság, de még mindig jóval kevesebbet, mint amekkora befolyással e vallási közösség valójában rendelkezik a legszigorúbb magánélettől kezdve a gazdasági, a kulturális és a politikai közéleten át, egészen az ország sorsát kívülről befolyásoló nagypolitikáig. Így a cikkíró tényként állapítja meg, hogy a Hit Gyülekezete erősen kötődik az SZDSZ-hez. MK

DOKUMENTUM-ISMERTETÉS
Dokumentum az ökumenikus képzésről

Vatikán: Március 9-én délelőtt a Szentszék sajtótermében bemutatták a Keresztény Egység Pápai Tanács új dokumentumát, amely a tanács elnöke, Edward Cassidy bíboros aláírásával jelent meg a következő címen: "Az ökumenikus jelleg azok képzésében, akik lelkipásztori szolgálatra szentelik magukat".

Az új dokumentum tartalmazza és pontosítja is egyúttal az 1993-as ökumenikus direktórium szövegét. Annak harmadik pontját, vagyis a katolikus egyházon belül az ökumenikus nevelés témáját szeretné átültetni a gyakorlatba. A katolikus egyházban az ökumenizmus alapelveit a II. Vatikáni zsinat "Unitatis redintegratio" dekrétumában fogalmazta meg, ám a zsinat után harminc évvel hiányzik a katolikus közösségben az ökumenikus magatartás állapította meg Jean-Claude Perisset érsek, a Keresztény Egység Pápai Tanács titkára, hozzátéve: pedig ez "szükségszerű dimenzió", amelyben papok és hívek egyaránt érdekeltek, hiszen az egyház egysége Krisztus kifejezett akarata, és ez sajnos nem valósult meg.

A dokumentum első része kiemeli: az ökumenizmusban minden személy részt vehet, kivétel nélkül, s azt is megfogalmazza, hogy milyen képzésben kell részt vennie az illető személynek, akár papként, akár világi hívőként. Az ökumenizmusnak alapvető meghatározó szempontként kell áthatnia az egyház egészét.

A dokumentum második része az ökumenizmushoz kapcsolódó tanfolyamok jellegét elemzi, részletezve a fő témákat a különböző, nem katolikus közösségekkel kapcsolatban, kiemelt figyelmet fordítva az ortodox és a református egyházakra. Végül konkrét segítséget nyújt, amennyiben felsorolja a tanfolyam végzéséhez szükséges könyveket és módszertani tájékoztatást nyújt azok megfelelő és hatékony használatáról. VR/MK