A Szentszék Holocaust-dokumentumának sajtóvisszhangja
A napilapok történelmi jelentőségűnek nevezik az Emlékezünk - Gondolatok a soahról (holocaustról) című dokumentumot. A Magyar Hírlapban (A Vatikán... március 16., 2.o., Önvizsgálat... Az első hazai... március 17., 1.3.o., Keserűség... március 18., 3.o.) arról olvashatunk, hogy a magyarországi katolikus egyház képviselői még tanulmányozzák a vatikáni állásfoglalást, annak hazai vetületéről egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. A Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára, Szécsi József a vatikáni dokumentum legnagyobb erényének nevezte, hogy a múlt mulasztásait próbálja pótolni, s rögzíti: elengedhetetlen az önvizsgálat, a keresztények zsidókkal kapcsolatos magatartásának, szemléletmódjának megváltoztatása. XII. Pius szerepének vitatott megítélésével kapcsolatban Szécsi emlékeztet az 1937-ben közzétett Mit brennender Sorge (Égető aggodalom) című enciklikára, amelyben XII. Pius pápa egyértelműen figyelmeztet a fajgyűlölet veszélyeire. XII. Pius tevékenységének értékelése "még nem lefutott ügy". A pápa biztosan mentette, akit tudott, de talán voltak olyan szempontok is, hogy ha újólag felemeli szavát, ezzel az üldözötteknek árt. A hiteles kép kialakítása a történészekre vár. A lap beszámolója szerint Izraelben csalódottan fogadták a dokumentumot, amely a zsidóság legnagyobb részének nem jelent elégtételt. Elsősorban azt kifogásolják, hogy a nyilatkozat nem ítéli el XII. Piust. Általános vélemény, hogy a dokementum nem adott magyarázatot arra, milyen szerepet játszottak a katolikus egyház tanításai a holocaust kibontakozásában. Akadnak, akik az állásfoglalást visszafelé tett lépésként értékelik, és többen sürgetik, hogy a Vatikán nyissa meg végre levéltárait a vészkorszak idejéből. Így lehetne tárgyilagosan értékelni XII. Pius szerepét. "A megnyilatkozás messze alatta marad annak, amiben reménykedtünk" mondta Efraim Zuroff, az izraeli Simon Wiesenthal Központ igazgatója. Zuroff a katolikusok szemére vetette, hogy a II. világháború után egyházuk lehetővé tette a nácik menekülését az igazságszolgáltatás elől. A Nobel-békedíjas Elie Wiesel, maga is a haláltáborok túlélője, a milánói Corriere della Sera című lapban kijelentette: az egyház nem felejtheti el, hogy a holocaust mészárosai valamennyien megkeresztelt keresztények voltak. Lisa Palmieri-Billig, a Fajgyűlölet elleni nemzetközi liga római irodájának vezetője úgy gondolja, hogy a dokumentum visszafelé tett lépés lehet. "Kapcsolataink történetére jellemző volt, hogy két lépést tettünk előre, egyet hátra". Tullia Zevi, az olaszországi zsidó hitközségek elnöke ezt eltérően látja, de mint mondta, a dokumentum kétségtelenül csalódottságot és keserűséget okozott. Az antijudaizmus és az antiszemitizmus kapcsolatának problémája máig megoldatlan. Szerinte nem lehetne letagadni a tényt: 2000 éves megvetés, megalázás és üldözés hirdetése valamilyen formában jelen volt az emberek tudatában és tudatalattijában, akik pogány antiszemitává váltak. Ignatz Bubis, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke szerint az irat nem kielégítő. Visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a katolikus egyház maga is részt vett volna mentésekben. "A Vatikán nem mentett meg több százezer zsidót, lehet, hogy egyes katolikusok így cselekedtek, de ez titokban történt, soha nem került sor (az egyház nácizmussal szembeni) nyílt deklarációjára" - mondta.
Henri Hajdenberg, a Franciaországi Zsidó Intézmények Képviseleti Tanácsának (CRIF) elnöke még a dokumentum nyilvánosságra hozatala előtt kijelentette: a franciaországi zsidóság azt várja az állásfoglalástól, hogy elítélje XII. Pius pápát, akinek 1941-től tudnia kellett a nácik által megszállt területeken a zsidóság ellen elkövetett súlyos bűntettekről. Hajdenberg szerint az antiszemitizmus újabb elítélésvel tovább kell lépni a 35 éve megkezdett úton, amely átívelhet a katolicizmus és a zsidó vallás 2000 éves elkülönülésén.
A Népszabadság (Pápai... március 16., 3.o., március 17., 3.o.) idézi Elio Toaff római főrabbit, aki rendkívül pozitív fejleményként értékelte a katolikus egyháznak a holocausttal foglalkozó első dokumentumát, már csak azért is, mert mint mondta: a háború éveiben ugyanaz az egyház számos országban segítő kezet nyújtott a zsidóüldözéshez.
Szintén a Népszabadságban (A magyar katolikus egyház... március 18., 1.,4.o.) Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az MKPK alelnöke elmondta: teljes terjedelmében nem ismeri még a vatikáni állásfoglalást, véleményét így a sajtó híradásaira alapozza. Teológiai szempontból a legfontosabbnak azt tartja, hogy a katolikus egyház végérvényesen szakított azzal a téves nézettel, amely Jézus Krisztus kereszthaláláért a ma élő zsidóságot teszi felelőssé. A főpásztor ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a II. Vatikáni zsinat a hatvanas években már elfogadott egy hasonló tartalmú szöveget. Gyulay Endre kijelentette: el kellene jutni oda, hogy az embereket ne a bőrszínük vagy a származásuk, hanem a cselekedeteik alapján minősítsék. A püspök úgy látja, hogy a Vatikán helyesen járt el, amikor nem marasztalta el XII. Pius pápát, hiszen a hitleri uralom idején az egyház vezetőjének korlátozottak voltak a lehetőségei. Mint mondta, XII. Pius éppen a német püspöki kar kérésére nem tette közzé az antiszemitizmust elítélő körlevelét. A nunciusoknak azonban a pápa kiadott egy rendelkezést: ebben arra szólított fel, hogy az üldözöttek közül mindenkit mentsenek meg, akiket csak lehet. Az MKPK alelnöke szerint a pápa valamennyi katolikus nevében foglalt állást, ezért nincs szükség arra, hogy a magyarországi katolikus egyház külön is bocsánatot kérjen a zsidósággal szemben elkövetett bűnökért.
A Népszavában (Megköveti... március 17., 1.,6.o.) Garzó Ferenc utal rá: a nyilatkozat egyetlen szépséghibájának tartják sokan, hogy a Vatikán nem ítéli el XII. Pius pápa II. világháborús szerepét, sőt a dokumentum kifejezetten pozitív példaként említi őt: eszerint XII. Pius már az 1939 októberében megjelent, Summa Pontificatus kezdetű enciklikájában figyelmeztetett az emberi fajok egységét tagadó elméletekre, az állam istenítésének veszélyére. Arra is kitér a vatikáni állásfoglalás, hogy a pápa emellett zsidók százezreit mentette meg.
A Magyar Nemzet (Egyértelmű és világos... március 17., 3.o.) és más újságok is idézik Feldmájer Pétert, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnökét, aki elmondta: a Mazsihisz nagyon pozitívan értékeli a Vatikán nyilatkozatát. Feldmájer szerint az, hogy egy ilyen bocsánatkérés napvilágra került, II. János Pál pápa igaz lelkének köszönhető. A dokumentum "egyértelműen és világosan" elismeri, hogy a holocaust okai között szerepel a "teológiai indíttatású antiszemitizmus, amely évszázadokon keresztül táplálta az antiszemitizmus érzéseit". Feldmájer Péter kifejtette: az Újszövetség téves értelmezése nyomán azt tanították, hogy a zsidók felelősek Jézus Krisztus haláláért, és ez az embereket rossz irányba befolyásolta. Az egyház most nyilvánosan is szakít ezzel a nézettel, elítéli az antiszemitizmust, és ez feltétlenül javítja a katolikus és a zsidó hívek viszonyát. A Mazsihisz elnöke úgy ítéli meg, hogy a nyilatkozat megfelelő útmutatást ad a vallásos emberek számára ahhoz: "ne fordulhasson elő - mint például most -, hogy más magyarországi egyházak képviselői olyan szélsőjobboldali pártok mellé álljanak, amelyek még ma is zsidóellenes nézeteket hangoztatnak".
A Napi Magyarországban (Ratzinger... március 17., 1.o.) Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusának véleményét olvashatjuk, aki kijelentette: Hitler azért is követhette el bűntetteit, mert a keresztényekben nem volt elég érzékenység a zsidók iránt. Az évszázadok során gyülemlettek fel a zsidókkal szembeni előítéletek, így a keresztények könnyebben elfogadták üldöztetésüket. A keresztényeknek ez a mulasztása ugyan nem jelenti a holocaust közvetlen gyökerét, de megkönnyítette a bűntett végrehajtását. A bíboros meggyőződése, hogy Hitler Izrael népének elpusztítása után a kereszténység gyökereit is el akarta pusztítani, mert szerinte a kereszténység az árja faj judeaizálása volt.
A HVG-ben (március 12., 39-40.o.) a lap bécsi tudósítója, Földvári Zsuzsa Püspöki falat címmel foglalkozik a Groer-üggyel. A szerző szerint II. János Pál pápa júniusra tervezett ausztriai látogatása ismét a felszínre hozta a homoszexualitással vádolt, egykori bécsi érsek, Hermann Groer rendezetlen egyházi státusának kérdését. A cikkíró kiemeli: "a mostanáig agyonhallgatott ügy már a Vatikánnak is kínossá vált, ezért a közelmúltban saját emberét küldte a helyszínre, vizsgálja ki, igazak-e a Groer elleni vádak". A Népszavában (március 16., 9.o.) Kepecs Ferenc Pedofil volt-e az osztrák püspök? címmel foglalkozik az üggyel.
A Népszabadság (Kevesen utalnak... március 13., 4.o.) arról ad hírt, hogy a tavalyi adó-bevallásokhoz csatolt nyilatkozatok összesen 1,8 milliárd forintot juttattak a kedvezményezett szervezeteknek, s ebből a pénzből 22,3 millió jutott az egyházaknak.
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 11. 12.