SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföld

A Napi Magyarország (Vatikáni... március 19., 9.o.) beszámol arról, hogy II. János Pál pápa a szokásos heti általános kihallgatásán futólag érintette a Szentszék holocaustról kiadott dokumentumát. A Szentatya reméli, hogy a megújult remény és bizalom légkörében folytatódik majd a katolikus és a zsidó vallás párbeszéde. Idézi a lap Joaquín Navarro-Valls szentszéki szóvivőt is, aki azzal kapcsolatban, hogy számos zsidó szervezet ismételten követelte: a Vatikán nyissa meg levéltárait, emlékeztetett rá: VI. Pál személyes óhajára 11 vaskos kötetben nyilvánosságra hozták már a Szentszék II. világháborús dokumentumait.

A Népszava (Boldoggá avatás... március 23., 8.o.) beszámolva II. János Pál pápa nigériai látogatásáról, kitér arra is, hogy a Szentatya újságíróknak nyilatkozva védelmébe vette a zsidók által bírált XII. Pius pápát. II. János Pál kijelentette: XII. Pius nagy pápa volt, s a holocausttal szembeni hallgatásáról szóló bírálatokra már megfelelő válasz született. A pápa szerepének megítélésében teljes mértékben egyezik a véleménye azzal, amit a holocaustról közzétett vatikáni állásfoglalás írt elődjéről.

A Magyar Hírlapban (március 21., 18.o.) Petőcz György Kételyek a Szentszék körül címmel elemzi a Szentszék holocaustról kiadott dokumentumát. Szerinte nem valószínű, hogy a nyilatkozatot a Vatikánban bárki is egy folyamat vagy párbeszéd kezdetének tekintené, sokkal inkább lezárásról van szó, amihez hosszú ideig nem kívánnak majd visszatérni. A cikkíró úgy látja, hogy ettől még a csalódás megmarad, "s ha valaki így érez, megvannak az okai". Petőcz tényként állapítja meg: XII. Pius világháború alatti tevékenysége kiélezett viták tárgya, s nem egyértelmű. Idézi a pápa 1942 karácsonyán mondott szavait: "... az emberiség tartozik azoknak a százezreknek, akiket mindenféle bűn nélkül, néha csak nemzetiségük vagy származásuk miatt küldenek a halálba vagy a biztos pusztulásba", kiemelve, hogy XII. Piusnak a világégés és a népirtás idején ez volt a legkeményebb és legegyértelműbb tiltakozó mondata. Azt viszont bizonyított tényként ismeri el, hogy a pápa tudtával, sőt utasítására az egyházi intézmények üldözött zsidók százezreinek adtak menedéket szerte Európában. Ehhez hozzáteszi: XII. Pius más esetekben, így a megsemmisítésre ítélt lengyel katolikus papság védelmében sem emelte fel szavát, s nem lehet tudni, hogy miért. A szerző idézi az olasz Shalon című folyóirat már visszavonult főszerkesztőnőjét, aki elmondta: életét XII. Pius titkos utasítása és egy kolostor apácái mentették meg, miközben nem titkolja, hogy mindmáig fájlalja a pápa egyértelmű állásfoglalásának elmaradását, ami ha bekövetkezik, esetleg a németek bosszújához, a kolostorok felszámolásához is vezethetett volna. A helyzet tehát bonyolult, állapítja meg az MH firenzei tudósítója, hozzátéve: nem lehet eldönteni, hogy egyértelműen indokolt-e a vatikáni dokumentumot fogadó általános csalódás. Egyáltalán nem lenne viszont érthetetlen, ha a csalódás katolikus oldalról is hangokat kapna. Petőcz szerint korabeli hallgatásával a pápa a gonoszság és bűn eddigi legegyértelműbb megtestesülését hagyta majdnem szó nélkül. Ezeket a mostani dokumentum már egyértelműen, a múltra és jövőre vonatkozóan elítélte. A hajdani meghátrálást viszont nem. "S ezzel a Szentszék, ez az elsősorban morális, s csak másodsorban állami tekintély, bizony továbbra is nyitva hagy bizonyos kételyeket önmaga iránt" írja végül Petőcz György.

A Napi Magyarország (Hitközségi... március 19., 9.o.) hírül adja, hogy a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Szövetsége (UZ ZNO) nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását amiatt, hogy a legfőbb szlovák katolikus egyházi méltóság, a parlamenti alelnök és a Matica Slovenská képviselőinek védnöksége alatt az 1939-45 közötti Tiso-féle fasiszta szlovák állam megalakulásának 59. évfordulójára emlékező, "hálaadó zarándoklatot" rendeztek a sasvári "Sastin" fogadalmi bazilikához. A zsidó hitközségek erkölcsileg tarthatatlannak tartják azt, ahogyan a szlovák katolikus egyház és annak vezetői a II. világháború idején létrehozott szlovák államra tekintenek. Szerintük a katolikus egyház némely szlovákiai vezetői ennek ellenére olyan bűntetteket próbálnak védelmezni, amelyek következtében ártatlan áldozatok ezrei pusztultak el.

A Magyar Nemzet (Hamis volt a hír... március 21., 5.o.) idézi P. Szőke János szalézi szerzetest, a Mindszenty József Alapítvány kuratóriumának tagját, aki azzal a Vatikánból érkezett hírrel kapcsolatban, hogy Batthyány-Strattmann Lászlót, a burgenlandi szegények orvosát II. János Pál pápa idén a bécsi Heldenplatzon nem avatja boldoggá, elmondta: amíg a Szentszék nem nyilatkozik arról és nem teszi közzé hivatalosan, hogy valamely szent életű személyiséget a katolikus egyházfő boldoggá avat, addig minden hír csak találgatás. A hírek szerint Franz Hummer kijelentette: a magyar orvos boldoggá avatásáról megjelent sajtóértesülések nem fedik a valóságot.

A Napi Magyarország (Bibliamánia... március 20., 9.o.) arról ír, hogy az Egyesült Államok "a Biblia-mánia szorításában küszködik." Rengeteg Bibliával foglalkozó könyv jelenik meg, sportolók is egyre gyakrabban harsognak bibliai szlogeneket versenyek előtt. A bokszoló Evander Holyfeld a nyilvánosság előtt Jézus Krisztusnak tulajdonította nehézsúlyú világbajnoki győzelmét. Az amerikaiak 42 százaléka hisz abban, hogy a Biblia szó szerint Isten szava, ami egy 1987-es felmérés eredményéhez képest 5 százalékos emelkedést jelent.

Hazai hírek

A Napi Magyarország (Püspökkari körlevél... március 24., 1.o.) értesülései szerint a Magyar Katolikus Püspöki Kar rendkívüli konferenciát tartott, amelyen elfogadták azt a körlevelet, amelyet a választások első fordulója előtt az ország összes katolikus templomában ki fognak hirdetni. A hírrel kapcsolatban Gyulay Endre szeged-csanádi püspök, az MKPK alelnöke elmondta: a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia várhatóan a húsvét utáni első vasárnap, azaz április 19-én hirdeti ki az országgyűlési választásokkal kapcsolatos körlevelét a templomokban. A dokumentum tartalmáról az egyház vezetői nem kívánnak nyilatkozni (Magyar Nemzet: Keresztény... március 25., 3.o.).

Az NM említett cikke megkérdezte Bölcskei Gusztáv püspököt, a református zsinat lelkészi elnökét, aki elmondta: a zsinat új évi körlevelében foglalkozott ezzel a kérdéssel. Bölcskei egyetért Kálmán Attilával, a zsinat lelkészi elnökével, aki a közelmúltban kijelentette: nem szabad azokat támogatni, akik csak ígérgettek és becsapták az embereket, akik előbb államosítás címén kifosztották az egyházakat és a családok egy részét, majd téeszekbe kényszerítették a gazdálkodókat, hogy később a privatizáció során kifosszák az országot. Miközben ők meggazdagodtak, kórházakat és iskolákat zárattak be, megszerezték a politikai és gazdasági hatalmat, a média és a szakszervezetek egy részét, gondjaink többségét képtelenek megoldani.

Szintén a Napi Magyarország (A plébániák védelmében... március 24., 3.o.) hírül adja, hogy Macskássy Izolda festőművész, grafikus több katolikus hívővel együtt létrehozott egy ad hoc bizottságot a plébániák védelmére, hogy felhívják a papok, templomok és kegyhelyek kiszolgáltatottságára a figyelmet. A bizottság tagjai április 9-ére, délután 5 órára békés tüntetést szerveznek a budai Várban lévő prímási palota elé, ahonnan a demonstrálók a Roosevelt térre, a Belügyminisztérium elé vonulnak. A festőnő emlékeztetett rá: az elmúlt négy évben mintegy 250 alkalommal törtek be különböző plébániákba és templomokba. Már több idős pap is áldozatul esett a vandáloknak, akik legtöbbször nem kímélték a szemtanúkat.

Az üggyel a Népszabadság (Feltört templomok... március 24., 23.o.) is foglalkozik. A lapnak Simon Tamás ezredes, az ORFK bűnügyi főosztályvezetője elmondta: évente átlagosan 180-220 bűncselekményt követnek el Magyarországon egyházak, illetve vallási kegyhelyek sérelmére. Az okozott kár esetenként a néhány ezertől több millió forintig terjed.

A Magyar Nemzetben (A hit szellemében... március 21., 11.o.) Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új rektora nyilatkozik, hangsúlyozva: legsürgetőbb feladata az intézmény akkreditációja, mivel a felsőoktatási törvény értelmében ezt nyolcévente meg kell újítani. Az akkreditációs eljárásra várhatóan ősszel kerül sor, addigra el kell készíteni az új informatikai kar dokumentumait is, hogy legalább de jure létezzen. A karon alkalmazott matematikusokat képeznek majd. A rektor arról is szólt, hogy kapnak állami céltámogatást, de a Püspöki Konferencia egyházi forrásból majdnem annyi pénzt biztosít, mint az állami források.

A Népszava (Az irgalmasoké lesz... március 21., 3.o.) és más újságok is közlik, hogy a csaknem ezer ággyal üzemelő Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézetet (ORFI) az év második felétől az irgalmas rend a Máltai Szeretetszolgálat segítségével veszi át üzemeltetésre a népjóléti tárcától. Az országos intézet épületeinek 60 százaléka a rend tulajdonában van, így ha sikerül a kormánynak és a rendnek megállapodnia, ez lesz a legnagyobb olyan egyház által működtetett egészségügyi intézmény, melynek működését az egészségpénztár finanszírozza. Ezzel kapcsolatban a Népszabadság (ORFI-csata 1.,5.o.) úgy értesült: Horn Gyula kormányfőhöz kíván fordulni az ORFI vezetése, miután a népjóléti miniszter váratlanul úgy nyilatkozott: a rend nemcsak ingatlanjait kapja vissza, hanem az intézet teljes szaknai irányítását is átveszi.

Vezető helyen adják hírül a napilapok (Magyar Hírlap: Meg kell szülnie gyermekét... március 21., 1.,4.,7., Népszabadság: Tizenhárom éves... 1.,20., Heves... március 23., 1.,5.o., Magyar Nemzet: Széles körben vitatják... március 23., 1.,4.o.), hogy a Bajai Városi Bíróság nem jogerős ítéletében hatálytalanította a 11 hetes terhes, 13 éves P. Katalin törvényes képviselőjének abortuszkérelmét, azzal az indoklással, hogy "a méhmagzat élethez való joga erősebb, mint a leendő anya önrendelkezési joga". A döntést élesen támadja a Népjóléti Minisztérium, az SZDSZ és több civil szervezet. A pert az Alfa Magzatvédelmi Szövetség kezdeményezte. Több egyházi személyiség is megszólal az ügyben. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az MKPK alelnöke hangsúlyozta, hogy az egyház elveti az abortusz lehetőségét. A püspök az Alfa Szövetség főtitkárához, Téglássy Imréhez hasonlóan a sajtót hibáztatta, amiért az ügy fontos mozzanatai egyáltalán nem, vagy megtévesztő módon kerültek nyilvánosságra. Gyulay Endre tájékozódott az ügyről, és úgy értesült, hogy a kislány meg akarta szülni a gyermeket, ez pedig rendkívül lényeges szempont. A főpásztor véleményét a Népszabadság is alátámasztja, amely közli: az állapotos kislány édesanyja szerette volna az abortuszt, a kislány viszont nem Kormos Miklós, bajai római katolikus lelkész, aki az ügyben segítője volt az Alfa Magzatvédelmi Szövetségnek, kijelentette: az alkotmány védi az emberi életet, az egyház törvényei szerint ez a fogantatástól kezdődik, éppen ezért támogatja, hogy a kislány szülje meg gyermekét, hiszen egyikük élete vagy egészsége sincs veszélyben. Az AMSZ letétbe helyezett 100 ezer forintot, hogy segítse a magzat életben tartását, majd pedig örökbe fogadását, ha úgy dönt az édesanya. A kislány elmondta titkát Kamen Péter dávodi plébánosnak, aki igyekezett meggyőzni a családot, hogy a magzat elvetése gyilkosság. A magyarországi piarista tartományfőnök, Kállay Emil úgy véli: az eset nem különleges, hiszen gyakran előfordult már, hogy valaki 13 éves korában terhesen ment férjhez. Az egyház igent mond az életre, s azt soha nem pusztítja el. Mizsei Zsuzsanna, a KDNP OV elnöke elmondta: a bíróság ítélete megfelel a KDNP által is vallott keresztény életfelfogásnak, hogy az emberi élet a magzat fogantatásától kezdődik. Legújabb értesülések szerint a kecskeméti kórház mégis végrehajtja az abortuszt. MK