A SZENTATYA ELMÉLKEDÉSE

Vatikán: Március 29-én, vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében II. János Pál pápa a keresztény megbocsátás valódi jelentéséről elmélkedett. A vasárnapi liturgiának megfelelően, gondolatait a házasságtörő asszonyról szóló evangéliumi szakaszhoz fűzte. Kiemelte: az Úr nem ítéli el a házasságtörő asszonyt, sőt megmenti a megkövezéstől. Azt sem mondja azonban neki, hogy nem vétkezett, hanem így szól hozzá: "Nem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél." A valóságban csak Krisztus üdvözítheti az embert, mert magára vállalja bűneit és megadja számára a változás lehetőségét. Ez az evangéliumi szakasz világosan tanítja, hogy a keresztény bűnbocsánat nem egyenlő a toleranciával, hanem elkötelezettséget is jelent. Nem arról van szó, hogy elfelejtjük vagy tagadjuk a rosszat. Isten nem a rosszat bocsátja meg, hanem az embernek bocsát meg, és arra tanít, hogy különbséget tegyünk a gonosz tett és a személy között. A rossz, mint olyan, elítélendő, míg a személynek Isten a változás lehetőségét kínálja fel. Az ember hajlamos rá, hogy a bűnöst azonosítsa az elkövetett bűnnel, és ezáltal minden kiutat lezárjon előtte. A mennyei Atya azonban elküldte fiát a világba, hogy mindenkinek felkínálja az üdvösség útját. Ez az út Krisztus: kereszthalálával megváltott bennünket bűneinktől. Jézus minden kor emberének ismétli: "Nem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél". A Szentatya arra buzdította a híveket, hogy ebben a bizalmat sugalló evangéliumi szakaszban ismerjék fel az "üdvözítő jó hírt" korunk embere számára, akik meg akarják ismerni az irgalom és a megbocsátás valódi értelmét. Szükség van a keresztény megbocsátásra, amely reményt és bizalmat ébreszt anélkül, hogy gyengítené a rossz elleni küzdelmet. Egyformán van szükség arra, hogy irgalmat adjunk, illetve irgalmat kapjunk. Másoknak megbocsátani azonban csak akkor tudunk, ha előzőleg hagyjuk, hogy Isten megbocsásson nekünk mondta a Szentatya. VR/MK

KÜLFÖLDI HÍREK

Továbbfejlesztik a Szentszék honlapját

Vatikán: Egyéves a Szentszék Internet honlapja, hiszen pontosan 1997. március 30-án lépett be a Vatikán az elektronikus hálózatba. Az elmúlt egy esztendőben ötven országból hétmillióan léptek kapcsolatba a Szentszék honlapjával, amelyről leginkább a Szentatya tevékenységével és tanításával kapcsolatos információkhoz, dokumentumokhoz lehet hozzájutni. Mivel az érdeklődés világszerte növekszik a Vatikán tanítása iránt, szükségessé vált az eddigi struktúra bővítése. Ennek jegyében április 3-án felavatják az új, eddigieknél nagyobb teljesítményű berendezést.

Claudio Mario Celli érsek, az Apostoli Vagyonkezelőség titkára és az Internet Bizottság elnöke mérleget vonva a szentszéki "Internet-honlap" egyéves működéséről, elmondta: Az Internet lehetővé teszi, hogy a Szentatya "elérhesse" az embereket, bárhol is legyenek. Bizonyos tekintetben a pápai apostoli utak "kiterjesztése" is. A pápai üzenetek, dokumentumok mindenki számára hozzáférhetővé váltak, és ez kiterjedt párbeszédet tesz lehetővé. A visszajelzések többségükben pozitívak, vagyis sokan megértették, hogy a Szentszék nyitott dialógusban akar állni a mai világgal. A jövőre vonatkozó tervekről szólva Celli érsek kifejtette: azt tervezik, hogy először real-audio útján, vagyis az Internet hangközvetítése révén a vasárnapi Úrangyala imádságot szeretnék megjelentetni a honlapon, majd később a real-video segítségével a pápai szertartásokat kívánják mozgóképekkel felkínálni az Inernet látogatóinak.

Sajtókonferencia a pápa színművéből készült filmről

Vatikán: Március 27-én délben a Szentszék Sajtótermében sajtókonferenciát tartottak Krzystof Zanussi lengyel filmrendező "Istenünk testvére" című új alkotásáról, amely Karol Wojtyla negyvenes években írott színművéből készült. A tájékoztatón felszólalt Giuseppe Pittau jezsuita, a Pápai Gergely Egyetem rektora és maga Zanussi is. Mint már beszámoltunk róla, a filmet 1997. szeptemberében bemutatták a Szentatyának is.

Karol Wojtyla a II. világháború idején, mint ismeretlen vidéki pap kezdett hozzá a színdarab megírásához, ami mai szemmel visszatekintve előrevetíti II. János Pál pápa enciklikáinak eszmevilágát: a szegényekkel vállalt feltétlen szolidaritást és az embertelen társadalom elleni lázadást. A fiatal pap a keresztények nevében emel szót a személyiség féktelen kizsákmányolása ellen. A színmű és a szöveghez hű film is a XIX. században élt jelentős festőről, Adam Chmielowskiról szól, aki az akkori nehéz időkben egy havas téli estén rádöbben, hogy nem nézheti tétlenül a szegények szenvedését. Chmielowski lemondott a hírnévről, és ami egy festő számára még nagyobb áldozat, magáról a művészetről is, hogy életét a szegények, nélkülözők, betegek szolgálatának szentelje. Mint ismert, a pápa 50 évvel később szentté avatta a nyomorultak gyámolítóját, aki szerzetesként az Albert nevet vette fel.

Az osztrák püspöki konferencia elnöke a Groer-ügyről

Linz: Johann Weber püspök, az osztrák püspöki konferencia elnöke, március 31-én, a püspöki kar tavaszi közgyűlésének kezdetén úgy nyilatkozott, hogy a Hermann Groer bíboros, egykori bécsi érsek személye kapcsán támadt, az osztrák egyházat megterhelő problémákat II. János Pál pápa esetleges közbeavatkozása oldhatná fel. Hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy az ügyben sérülést szenvedett személyekhez figyelemmel forduljanak. Johann Weber határozottan cáfolta ugyanakkor az osztrák sajtóban megjelent híreszteléseket, hogy szóba került volna a júniusi pápalátogatás esetleges elhalasztása vagy lemondása. VR/MK

HAZAI HÍREK
Az ifjúsági- és felnőttképzés hírei

"Kereszténység Európai integráció" Budapest:A Faludi Ferenc Akadémia, a Katolikus Ifjúsági Mozgalom és a Katolikus Társadalomtudományi Akadémia "Kereszténység - Európai integráció" témakörben Sopron közelében nyári tábort szervez 20 és 35 év közötti pedagógusok, kis közösségek életében szervezőként résztvevő fiatalok részére augusztus 9-16. között. Az együtt töltött idő alatt arra a kérdésre keresnek választ, hogy milyen viszonyban van a kereszténység, a kultúra és az Európai Unió intézményrendszere az egységesülési folyamatban. Előadónak neves külföldi és magyar személyeket kívánnak meghívni. A kultúra színjáték, zene és tánc formájában is fontos szerephez jut majd a tábor programjában. Részvételi díj: 5.000.- Ft. Jelentkezési határidő: május 22. További információ és jelentkezési lap a Faludi Akadémia telefonszámán igényelhető: 2-008-054; 2-009-476. MK

Színházi tábor

Budapest: 1998. augusztus 9-16. között színházi tábort szervez a Katolikus Ifjúsági Mozgalom, amelynek helyszíne: Sopron-Brennbergbánya, ifjúsági tábor. A tábor programja: bevezető színpadi gyakorlatok: az ember kifejezési képességének, érzelmi gazdagságának felfedezése; egy darab színpadra vitele: közös alkotás, amibe minden résztvevő saját képességeit és tehetségét viheti bele; A tábor a színdarab zárt körű bemutatójával zárul augusztus 15-én este. A foglalkozásokat a francia Kulturális animációs és képzési egyesület (korábbi nevén Ecole de Cluny) tagjai vezetik (tolmácsolással és magyarul). A foglalkozásokat délelőtt és délután tartjuk (kb. napi 6 óra), de szakítunk időt pihenésre, közös kirándulásra is. A jelentkezésnek nem feltétele az előzetes színházi vagy színpadi gyakorlat. A szervezők olyan fiatalok jelentkezését várják (18-30 év között), akik nyitottak a közös alkotásra és az ezen keresztül megélhető közösségi élményre. Részvételi díj: 5000 Ft. Bővebb felvilágosítás és jelentkezési lap Haáz Andreánál kérhető május 31-ig az esti órákban, a 175-3694 -es telefonszámon. MK

A HATÁRON TÚLI EGYHÁZ ÉLETÉBŐL
Reménysugár segélyalap

Adán 1998. március 21-én a községháza dísztermében az adai Reménysugár segélyalap konferenciát szervezett az Ember érték, mert ember címmel. Szauer Miklós adai plébános és Csincsik Lajos az alapítvány világi elnöke bemutatta az 1997. december 26-án a minisztérium által jóváhagyott Reménysugár segélyalapot, amely Vajdaságban az első egyházi alapítvány. Elsősorban a sérült gyermekeket nevelő családok és a szenvedélybetegek megsegítését t(zte ki célul. Az ember érték, mert ember cím( előadást Tapolyai A. Mihály budapesti pszichológus professzor tartotta, ezt az adai fiatalok énekes-gitáros fellépése követte. MK

Karizmatikusok találkozója Szenttamáson

1998. március 22-én első alkalommal tartottak találkozót a Karizmatikus Megújulás tagjai Szenttamáson (Szabadkai Püspökség), a Szent Kereszt Felmagasztalásának templomában, a kúlai esperesi kerülethez tartozó hívek számára. A találkozó célja az volt, hogy azok, akik már döntöttek arról, hogy életüket átadják Istennek, megismertessék a jelenlevőkkel, mit is jelent megújult keresztényként, Krisztus örömhírét hirdetve a Szentlélek vezetése által élni. A találkozó szentségimádással és dicsőítéssel kezdődött, majd ezt követően tanúságot hallottunk Somlay Tamás magyarországi fiataltól arról, hogyan emelte ki az Úr abból a mocsárból, ahová süllyedt. Őt követte Széll József kispiaci atya tanúságtétele arról, hogy mint pap miként élte meg hivatását, mielőtt megismerkedett volna a megújulási mozgalommal, és hogyan éli meg azóta, felismerve életében a Szentlélek működését és vezetését. A találkozó szentmisével zárult, ahol Palatinus István horgosi plébános aki a találkozó fő szervezője és előadója volt , kiemelte, hogy Isten mindenkinek megadja a szabad akaratot a mellette való döntésre, de az ember ezt a szabadságot sokszor összetéveszti a szabadossággal. Az összejövetelnek külön jelentőséget adott, hogy egy olyan közegben lehettenk jelen és hirdethették Krisztus Örömhírét, vihették a Szentlélek által a tüzet, ahol az emberek mind magyarként, mind katolikusként már csak szórványban élnek. MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 1998. 04. 10.