SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

A Napi Magyarország (XII. Pius... március 27., 8.o.) részletesen ismerteti az innsbrucki Kirche című katolikus lapban megjelenő Kurt-Peter Gumpel-interjút. A német jezsuita atya XII. Pius pápa boldoggá avatásának relátora, aki az ügyben tartja a kapcsolatot a Szentszékkel. P. Gumpel kifejtette: a korabeli okmányokból egyértelműen kiderül, hogy a nemzeti-szocialista vezetők "nagyon is allergiásak voltak" XII. Pius megnyilatkozásaira, és magatartása miatt gyakran támadták őt. A pápa nyilatkozataiban tudatosan kerülte ugyan a "zsidó" szót, abból az egyszerű okból, mert "ez a szó úgy hatott Hitlerre, mint bikára a vörös posztó", ehelyett a "faji alapon történő hátrányos megkülönböztetésről" beszélt. "Mindenki, aki hallani akarta, megértette, hogy mit ért alatta". A jezsuita atya "csalódottságát és mélységes belső megrendülését" hangoztatta azzal kapcsolatban, ahogyan "zsidó részről a holocausttal foglalkozó vatikáni nyilatkozatot támadták". Kijelentette: ezek a támadások nemcsak indokolatlanok és oda nem illőek, hanem részben tárgyi tévedést is tartalmaznak. XII. Pius mélységesen irtózott a náci ideológiától. Különösen az a kérdés foglalkoztatta, hogy segítene-e a zsidókon a nyilvános elítélés vagy sem. Gumpel számára egyértelmű: a pápai beavatkozás csak elmérgesítette volna a helyzetet és megfosztotta volna az egyházat attól a lehetőségtől, hogy "teljes csendben" segítsen a zsidókon. A jezsuita páter rámutatott: ismert, hogy a katolikus egyháznak ily módon sikerült zsidók százezreinek életét megmenteni. Ezt az állítását P. Gumpel Hollandia példájával támasztotta alá, ahol a püspökök tiltakozása azzal járt, hogy a németek a keresztény hitre áttért zsidókat is deportálták. A Pacelli pápa boldoggá avatási eljárásának relátora úgy véli, hogy a XII. Pius elleni támadásokat tulajdonképpen az egyház ellen szánták, hogy ezzel szavahihetőségét és a világban elfoglalt helyét aláássák. Gumpel atya végül kijelentette: "mindkét részről el kell végezni a lelkiismeret-vizsgálatot, amire elegendő okot szolgáltat a zsidóknak a spanyolországi, mexikói vagy szovjetunióbeli nagyarányú egyházüldözések idején tanúsított magatartása".

A Magyar Hírlap (Szlovák püspökök... március 27., 2.o.) hírül adja, hogy II. János Pál pápa által ösztönözve a szlovák püspökkari konferencia nyilatkozatot adott ki, amelyben bocsánatot kér a zsidóktól és arra hívja fel a katolikus hívőket, de a többi keresztényt és minden jóakaratú embert is, hogy csatlakozzon a nyilatkozathoz, vetkőzze le előítéleteit. A nyilatkozat kimondja azt is, hogy a zsidó hagyományok nélkül a kereszténység eredeti mélysége sem ismerhető meg. A bocsánatkérés ezért a harmadik évezred küszöbén álló egyház megújítását is szolgálja.

A Magyar Nemzet (Megalakult Kárpátalján is... március 30., 2.o.) beszámol arról, hogy Beregszászon megalakult a Pax Romana katolikus értelmiségi mozgalom kárpátaljai szervezete. Az indulás Bárdos István középiskolai tanár személyéhez fűződik. Az egybegyűltek vállalták, hogy szellemi otthonokat teremtenek a kivándorlás miatt megritkult magyar értelmiségnek. A helyi viszonyokra való tekintettel kárpátaljai katolikus értelmiségi fórum néven kérik majd a hatóságoknál bejegyzésüket. Munkájukat a nyitottság jegyében, a keresztény egység szolgálatában kívánják végezni.

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (Paskai bíboros... március 26., 4.o.) Paskai László bíboros-prímással, esztergom-budapesti érsekkel készített interjút, aki elmondta: nagyon sok megnyilatkozás volt már a holocausttal kapcsolatban (az interjúkészítő Neumann Ottó megemlíti Paskai bíboros körlevelét a nyilas hatalomátvétel ötvenedik évfordulóján, amelyben századunk legnagyobb szégyenének nevezi a holocaustot - a szerk.), és nem tudja, kell-e ezeket bővíteni. A kérdés összetett, a felelősséget nehéz megállapítani, de a magyarországi egyház régebbi megnyilatkozásaival már elítélte a zsidóüldözést. Ezért az esztergom-budapesti érsek nem tartja szükségszerűnek a múlt vizsgálatát a magyarországi katolikus egyház vészkorszakbeli magatartásáról. Egyéb témát érintve a prímás kifejtette: a művelődési minisztérium, azon keresztül a kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hitoktatási óradíjat nem tudja, nem akarja fizetni. Az elmúlt évig az óradíjakat a tárcától megkapták. Azzal az indokkal szűnt meg, hogy a hitoktatást nem tudják beállítani az iskolák oktatási tervének keretébe. Más fakultatív témákat igen, a hittant nem. Most az úgynevezett alapfunkció-támogatást valamivel felemelték abból történik a hitoktatók finanszírozása. Paskai László rámutat: a közvéleményben az új finanszírozásról az terjedt el, hogy az egyház többet kap, mint előzőleg. Ami az alapfunkció-támogatást illeti, az látszólag több, de abból kell a hitoktatói óradíjakat fizetni, továbbá a lelkipásztorok nyugdíjjárulékait és társadalombiztosítási járulékait is. Ezért az összeg valójában kevesebb, mint eddig volt. A költségvetési juttatások másik nagy része az egyházi oktatás számára történik. "De ha az egyház azt mondaná: köszönöm szépen, nem foglalkozom az oktatással, ezt az összeget vagy még többet ugyanezekre az iskolákra kellene fordítania a művelődési tárcának... a hitoktatást egyelőre meg tudjuk oldani" mondta a főpásztor. Kérdésre válaszolva Paskai bíboros a 13 éves dávodi kislány, P. Katalin esetéről kifejtette: "Hogy mi az egyház álláspontja a magzati élet megőrzésével kapcsolatban, azt mindenki nagyon jól tudja. Idefűzném azt is, hogy amikor az élet védelméről van szó, nem lehet kivételeket tenni. Épp az imént beszéltünk a nácik tetteiről, és érzékelni lehet, hová vezetnek a kivételek. Őszintén megmondom, ízléstelennek tartom azt, ahogy a tömegtájékoztatás egy része egy ember szerencsétlen tragédiájáról folyamatosan beszél. Ezt nem tartom indokoltnak, és a konkrét ügyről nem is kívánok szólni".

A Magyar Nemzet (március 26., Az Igen Mozgalom... 4.o.) és a Magyar Hírlap (Az Igen egyesület... március 27., 4.o.) ismerteti az Igen Mozgalom közleményét a dávodi kislány esetével kapcsolatban. A nyilatkozat szerint az Igen Mozgalom "megrendülten állapítja meg, hogy az úgynevezett 13 éves kislány magzatának ügyében pártok vezető testületei és személyiségei, köztük pártelnökök és miniszterek, az adókból fönntartott közszolgálati médiumok: a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezető szerkesztői (Krónika, A Hét) egy ártatlan ember halálát követelik. A magyar nemzet viharos történetében eddig még nem fordult elő, hogy országos politika- és közvélemény-formáló tényezők békeidőben ilyen erkölcsi alantasságot tanúsítottak volna. Az Igen Mozgalom megérti a foganó anyajelölt és családjának nehéz helyzetét, azonban tényként kénytelen leszögezni, hogy e súlyos helyzettel szemben áll egy másik, még súlyosabb veszélyeknek kitett élet. A kérdés meg sem közelíthető a mérleg két serpenyőjébe vetett gondok és értékek mérlegelése nélkül. Akik ezt teszik, azok méltatlanok arra, hogy az ország színe és egyáltalán civilizált emberek előtt megjelenjenek". A közleményt többek között aláírta Bulányi György piarista szerzetes, B. Petőfi Ágnes újságíró, Huszthy Ádám főszerkesztő, Czakó Gábor író, Ferenczné Árkos Ilona ny. egyetemi oktató, Jókai Anna író, Karátson Gábor író, festőművész, Kindler József egyetemi tanár, Korényi Dalma szobrászművész, Raffay Dávid szobrászművész, Somogyi György művészeti író, Somogyi Győző festőművész, Szőnyi Szilárd tanár, újságíró, Técsi Judit tanár. (Mint ismeretes, végül is a kecskeméti megyei kórházban elvégezték az abortuszt P. Katalinon a szerk.).

A Napi Magyarországban (Megtörték... március 28., 12.o.) Pápai Lajos győri püspök nyilatkozik Boldog Apor Vilmosról. Kifejti: vértanúhalált halt elődjének példája azt mutatja, hogy a belsőnkben, a lelkünkben még diktatórikus körülmények között is szabadok lehetünk. Ennek a belső szabadságnak a keresztény hit a forrása. "Az élő hit, amely minden korban erőt adhat a szenvedőknek". Pápai Lajos sajnálatosnak tartja, hogy éppen az Apor püspök által vallott és megélt elvek hiányoznak a mai magyar társadalomból. "Még csak március van, de a győri egyházmegye területén máris 1300 lélekkel, vagyis nagyjából egy falunyi lakossággal élünk kevesebben". A püspök szerint a társadalom nem érzékeli, mennyire tragikus, hogy egyre kevesebben leszünk, sőt a kormányzat politikája "egyenesen bünteti a gyermekeket vállaló családokat. Ha pedig az elveket, a nők és az anyaság tiszteletét nézzük, még tragikusabb képet kapunk. Véleményem szerint a mai magyar társadalomban uralkodó korszellem nem tekinti értéknek az igazi értékeket... a nemzet gerince az 1956-os forradalom leverését követő két évtized alatt roppant meg". A főpásztor szerint ma már ott tartunk, hogy a keresztény emberek meggyőződését a hivatalos közgondolkodók cáfolásra sem tartják méltónak. Úgy tekintenek rá, mintha nem is lenne, mintha ez egy túlhaladott dolog volna. Az egyház azonban nagyon sokat tesz azért, hogy változtasson a kialakult helyzeten, így az egyházi iskolák, a hitoktatás vagy a családos hétvégék révén sok emberhez el tud jutni. Pápai Lajos fontosnak tartja, hogy az egyház a keresztény elveket a világi híveken keresztül a társadalmi és a politikai síkon is képviselhesse. A kereszténység egyszerre veszi fel a harcot két szélsőséggel az ember helyett a személytelen közösséget, illetve a személytelen hasznosságot középpontba helyező szemlélettel szemben. A szélsőségek közötti középút a legnehezebb, és Apor Vilmos erre mutatott példát.

A Népszava (Többletpontok... március 31., 1.,3.o.) hírt ad arról, hogy panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, mert nehezményezte, hogy a művelődési miniszter döntése értelmében ettől az évtől kezdve nem kaphatnak a hitoktatásban való részvételükért többletpontot az egyetem jogi karára jelentkező felvételizők. Magyar Bálint úgy véli: ez a pontrendszer kizárja azokat a továbbtanulni vágyókat a képzésből, akik nem kaptak korábban vallási nevelést. Szerinte az ilyesfajta diszkrimináció megengedhetetlen. Az egyetem rektora az alkotmánybírósági vizsgálat lezárásig nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

A Magyar Nemzet (Az Irgalmas Rend megkapja... március 31., 1.,4.o.) és más lapok is beszámolnak arról, hogy várhatóan még májusban a kormány elé kerül a javaslat, mely szerint az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet (ORFI) átadja az Irgalmas Rendnek. Az ügyben egyeztető tárgyalásokra került sor a kormány illetékes szervei, valamint az Irgalmas Rend és az ORFI vezetői között. A minisztériumi javaslat szerint az intézet 75 százalékát a rend jogos tulajdonaként visszakapja, az intézményrendszer fennmaradó részét pedig az állam a rend működtetésébe adja. Kozma Imre, a szerzetesrend képviselője közölte: a régi-új tulajdonos alapvető fontosságúnak tartja az intézmény egységének megőrzését és a jelenlegi szakmai színvonal fenntartását, ezért kötelezettséget vállaltak arra, hogy a munkatársi gárdát teljes egészében megtartják. Az oktató- és kutatómunka sem szűnik meg, hiszen azt a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem végzi szerződéses alapon, melynek az ORFI továbbra is biztosítja a helyét. A kórház egyházi kézbe való kerülését megkérdőjelező főigazgató további sorsáról még nem folytattak tárgyalásokat, Kozma Imre annyit elmondott: Bálint Géza nyilatkozatait meggondolatlannak tartják. Bálint Géza főigazgató úgy véli: valamennyi alternatív javaslatát lesöpörték az asztalról, és aggályait megalapozatlannak tartották. Szerinte a többi országos intézet privatizációjára, illetve megszüntetésére is sor kerülhet. MK