SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Az Új Élet (Vatikáni... A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének állásfoglalása... április 1., 1.,3.o.) közli a Vatikán nyilatkozatát a Soáról. Hozza a lap a Mazsihisz állásfoglalását a szentszéki dokumentumról. Eszerint a Mazsihsiz örömmel fogadta a történelmi jelentőségű vatikáni nyilatkozatot. A Mazsihisz meggyőződése, hogy a "katolikus és más egyházak köreiből is terjesztett évszázados zsidóellenesség jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a nácik végre tudták hajtani tömeggyilkosságaikat. A magyarországi egyházaknak az akkori kormány által politikai okokból beterjesztett zsidóellenes törvényeket támogató álláspontja, valamint a katolikus egyháznak a deportálásokkal kapcsolatos késlekedő, és nézetünk szerint magas tekintélyével nem arányosan erőteljes hivatalos magatartása nélkül Magyarországon lehetetlen lett volna néhány hónap alatt végrehajtani a zsidóság túlnyomó részének elpusztítását. Mindezen nem változtat a csekély számú és általunk nagyon tisztelt hősnek a tette sem, akik a hivatalos hallgatással szemben lelkiismeretükre hagyatkozva, életüket kockáztatva mentették az üldözötteket...Őszinte sajnálattal kell megállapítani, hogy az egyház akkori vezetőinek magatartásában a kétségtelenül fellelhető pozitív vonások mellett a negatívumok voltak túlsúlyban". A zsidó hitközségek közleménye szerint a Vatikán nyilatkozata alapvető fontosságú mindazok számára, akik szembe akarnak nézni a múlttal, "és történelmi jelentősége nehezen becsülhető túl még akkor is, ha egyes történelmi személyiségek szerepének megítélésekor véleményünk nem azonos az ott írottakkal". A Mazsihisz közleménye végül úgy fogalmaz: "Óhajtandó lenne a történelmi igazság tisztázása végett, hogy a magyarországi katolikus egyház külön is elvégezze vizsgálatát, áttekintve és értékelve azt a magatartást, amelyet a zsidótörvények meghozatalakor és a zsidóüldözések idején tanúsítottak a magyarországi katolikusok, és a magyarországi katolikus egyház akkori vezetői".

A Népszabadság (Itthon... április 7., 8.o.) Gergely Jenő egyháztörténésszel készített interjút, aki elmondta: a magyar katolikus egyház az első zsidótörvények meghozatala idején, 1938-39-ben nem nyilatkozott, noha XI. Piusz pápa 1937-ben elítélte a fajüldözést és minden kollektív gyilkosságot, így a faji alapú antiszemitizmust is. A magyar püspökök csak a harmadik zsidótörvényt ellenezték 1941-ben. A professzor kifejtette: Serédi Jusztinián hercegprímás nem az ünnepélyes és látványos tiltakozást, hanem inkább a kormánnyal való bizalmas tárgyalást tartotta célravezetőnek. Maga XII. Piusz is ezt tette, és 1944. júniusában miután Róma és a Vatikán június 4-én felszabadult személyes táviratot intézett Horthy Miklós kormányzóhoz, hogy szüntesse be a deportálásokat. Serédi szerint egy radikális állásfoglalás után a papokat is deportálták volna. A hercegprímás elzárkózott a keresztény egyházak közös fellépése elől, egészen 1944. június 29-éig, amikor aláírásával megszületett az említett tiltakozó pásztorlevél a püspöki kar nevében. Gergely Jenő rámutatott: 1944-ben egyházi személyeket is elvittek a nyilasok, például Salkaházi Sára szociális nővért, akit az általa bújtatott zsidókkal együtt lőttek a Dunába. Kálló esperest Dachauba deportálták. 1944. decemberében a nyilasok kivégezték Bernovits Vilma hitoktatónőt, akit a zsidók bújtatása és keresztlevelek szerzése miatt jelentettek fel. Voltak mások is, akik a segítést tartották az elsődleges keresztényi köteleségnek, így említhető a pannonhalmi bencések bátorsága, vagy az, hogy a budapesti Rókus plébánián lévő anyakönyvek tanúsága szerint 1944. július 1-19. között 114 fel-nőttkeresztelés történt, a nyilas uralom alatt pedig november 11-én 80 keresztelést jegyeztek be. A történész rámutatott: a katolikus püspöki kar egyes tekintélyes tagjai is sürgették Esztergomot az erélyesebb fellépésre. A legtöbb erőfeszítést az üldözöttek mentésére a nemrég boldoggá avatott Apor Vilmos győri püspök tette. Egy most előkerült svájci dokumentum szerint Apor püspök utasítására Abda községnél a németek által nyugatra hajtott gyalogmenetből több embert kiszedtek és megmentettek. Az erdélyi Márton Áron püspök pedig a habozókat megszégyenítő bátorsággal lépett fel. Gergely szerint a bírálatokkal óvatosnak kell lenni, hiszen nem ismerjük az ide vonatkozó dokumentumokat. Ha a vatikáni archívumok megnyílnának, sok mindenre feleletet kapnánk.

A Napi Magyarország (Húsvét fényét... április 4., 12.o.) Paskai László bíboros, prímással, esztergom-budapesti érsekkel készített interjút, aki szerint a semleges világnézet világnézet nélküliséget jelent, hiszen a világnézet sosem lehet semleges. "Ebből az elvből az következik, hogy mindenki saját maga alakítsa ki a saját világnézetét. Hogy aztán ez hogy néz ki... Ebben a helyzetben nehezen adható át a kereszténység tartalma és mondanivalója. Az egyház történelme azt mutatja, hogy a húsvét fényét hittel befogadók a 2000 éven keresztül folyamatosan meglévő elvilágiasodott gondolatok ellenére mindig formálni tudták a társadalmat". A bíboros, prímás állítja: a rendszerváltozás óta az akadályok ellenére a magyar egyház jelentős eredményeket ért el. Legfontosabbnak a lelki megújulást tartja, s kiemelte: a két közelgő jubileum, a keresztény időszámítás 2000. éve, és a magyar államiság 1000. évfordulója "figyelmünket azokra a lelki és erkölcsi értékekre irányítja, amelyeket a kereszténység adott az emberiségnek és hazánknak. Bízom abban, hogy mindkét jubileum megünneplése nemzetünk lelki és erkölcsi megújulását fogja szolgálni".

Szintén a Napi Magyarországban (Alkotni csak... április 4., 15.o.) Gál Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt rektora nyilatkozik. Az interjúból kiderül, hogy Gál professzor soha nem alkudott meg az előző rendszerrel, és magas tisztséget sem vállalt el, pedig a Szentszék kalocsai érsekké is ki akarta nevezni. A 83 éves pap-tanár ma is zsúfolt templomot vonz a déli misére, a Lékai téren, ahol lelkipásztori kisegítő. Még mindig rendkívül aktív, a lelkipásztorkodás mellett tanít, ír, fordít. Fő művének pedig azt tartja, hogy a katolikus egyetem megteremtésében hathatósan közreműködött.

Közlik a lapok (Napi Magyarország: Az ORFI... április 3., 2.o., Népszabadság: Az SZDSZ... 5.o.), hogy a szabad demokraták tiltakoznak a "teljes ORFI" egyházi tulajdonba kerülése ellen. Kiadott közleményük szerint: "Az SZDSZ aggodalommal figyeli azokat a híreket, amelyek az ország egyetlen reumatológiai szakkórházának és országos intézetének egyházi tulajdonba adásáról szólnak. Az SZDSZ úgy véli, egy olyan szakintézetnek, mint az ORFI, állami felelősséggel kell működnie". Az SZDSZ tiltakozására reagálva az Irgalmas Rend nevében eljáró Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője elmondta: megdöbbenve szerzett tudomást a tiltakozásról. Nézete szerint akik így vélekednek, azok nem a szakmát, nem is a betegek szempontjait tartják szem előtt, hanem valami egyéb lehet a fontos számukra. Kozma Imre szerint nincs ok az aggodalomra, az intézmény felelős kezekben van, s a rend tulajdonában csak gyarapodhat, szakmai munkája megerősödhet.

Beszámolnak az újságok (Magyar Hírlap: A részletekben veszhet el... április 3., 5.o, Népszava: Búcsút intett... 2.o.), hogy kilépett a siklósi kórházát működtető Irgalmas Rend Kht.-ből az Irgalmas Rend. A döntéssel Máté János polgármester szerint eltűnt az a biztos háttér, amelyre építve az önkormányzat a kht.-t bízta meg a kórház működtetésével. Kozma Imre atya közölte: nem adhatják a nevüket olyan nyereségérdekelt vállalkozás működéséhez, mint amilyen a siklósi kórházat fenntartó cég. Mayer Mihály pécsi megyéspüspök az MTV1 Híradójának elmondta: nem hagyhatják, hogy a katolikus egyház jele alatt működő intézményben abortuszokat végezzenek.

A Magyar Nemzet (Hírek, április 6., 4.o.) röviden beszámol arról, hogy Karl-Josef Rauber apostoli nuncius szentelte fel vasárnap Kecskeméten a Szent Család-plébániához tartozó kápolnát és urnatemetőt. Az átadott egyházi létesítmény egy 200 millió forintos beruházás első lépcsője. Négy év alatt gyűjtötték rá a pénzt a testvéregyházaknál is, a helyi önkormányzat csaknem 20 millió forint értékű telek ingyenes átadásával segített.

A Magyar Hírlap (A cigányok papja... április 4., 11.o.) Lankó József alsószentmártoni káplánt mutatja be, aki a község egyetlen nem cigány lakójaként 1989. óta a romák lelkipásztora. Azt nem állítja, hogy ismeri és érti a cigányokat, de igyekszik őket megismerni és megérteni. Magatartási normáikat nem szembesíti feltétlenül a katolikus egyház normáival, szabályaival. Nem várja el például a hívőktől, hogy a templomban is házasságot kössenek. Ezzel kapcsolatban rámutat: a cigányok között elfogadott, hogy egy férfi és egy nő együttélését nem szentesítik a templomban és a házasságkötő teremben. "Ám ha ez az együttlét megfelel az ő közösségük hagyományainak és elvárásainak, emellett biztonságot ad az utódoknak, akkor ez szabályos házasság pap és anyakönyvvezető nélkül is". Lankó József tapasztalata szerint a cigányok nem tesznek különbséget a keresztény vallások között, ha meglátnak egy nyitott templomot, akkor bemennek oda és imádkoznak. A káplán a miséken és a hittanórákon túl ötvenadagos ingyenkonyhát irányít, szociális célokra kér pénzt, kérvényeket fogalmaz a helybélieknek, egy injekciós tűtől szorongó cukorbeteg asszonynak naponta ad be inzulint, és tehetséggondozással is foglalkozik. Igyekszik iskolát nyitni azoknak, akikben "mocorog" valami. Két gyerekről pedig maga gondoskodik. Lankó József a hozzátartozó bűnösöknek soha nem javasolta, hogy adják fel magukat a rendőrségen, csak azt, hogy keressék meg a hiba kijavításának a módját. Arra a kérdésre, "ha valaki egy gyilkosság titkát bízná rá, akkor sem küldené az illetőt a rendőrségre" a lelkipásztor azt felelte: "Azt hiszem, akkor sem. Arra a lépésre az illetőnek magától kell elszánnia magát. Számomra minden bűnös ember maga is áldozat. Káin nemcsak gyilkos volt, de áldozat is. Isten ezért tett jelet a homlokára. És megbocsátott neki. Ennél többet én sem tehetek."

A Népszabadság (Mit tesz... április 4., Budapest melléklet, 4.o.) megismerteti az olvasót Gergely Dezsővel, aki hivatalosan 1993. márciusában lett rasaj, cigány nyelven pap. Ekkor kapta meg Paskai László bíborostól megbízólevelét, mely szerint ő lett a Római Katolikus Roma Misszió vezetője. A lap emlékeztet rá: szerencsésebb etnikumoknak már van kápolnájuk a fővárosban, a cigány misszió azonban jelenleg hajléktalan. Ezért Gergely Dezső a fővároshoz fordult, olyan, 80-100 négyzetméteres helyiséget kérve, amely alkalmas imaháznak és a sokoldalú missziós tevékenység elvégzésére is. Kérését a katolikus egyház nevében Spányi Antal budapesti érseki helynök és a világon egyedülállóan romológiai tanszéket működtető Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola főigazgatója, Bencze Lóránt, valamint Hegyesiné Orsós Éva, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke is támogatja. Harrach Péter, a fővárosi önkormányzat kisebbségi, emberjogi és vallásügyi bizottságának elnöke elmondta: a kérelem április második felében kerül a közgyűlés döntésre illetékes bizottsága elé. A lap megjegyzi: a cigány missziót a katolikus egyház is fontosnak tartja. Ezt bizonyítja többek között az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének az 1994-ben hozott határozata, amely a kisebbségi pasztorációról szól.

A Magyar Nemzetben (A vallásos emberek... április 8., 6.o.) az egyház mozgásteréről nyilatkozik Blanckenstein Miklós, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója, Szántó T. Gábor író, a Szombat főszerkesztője és Tomka Miklós valásszociológus. Szavaikból kidrül, hogy bár a magyar társadalom pesszimista, a vallásos emberek optimistábban tekintenek a jövőbe, mint a nemvallásosak.

A Magyar Nemzet (Ellenőriznék... április 8., 5.o.) és más lapok is beszámolnak az MDF sajtótájékoztatójáról, amelyen Semjén Zsolt országgyűlési képviselő bejelentette: az MDF azért kezdeményezte a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását, hogy az európai gyakorlathoz igazítsa a magyarországi "szek-ták" működését. A párt nem a vallásszabadságot akarja korlátozni, hanem az azzal való visszaélést kívánja megszüntetni. A szekták egy része ugyanis vallásinak álcázott üzleti tevékenységet folytat, egy másik része pedig a gyerekeket és családokat veszélyeztető destruktív, értékromboló hatást fejt ki. A törvény módosításával az egyházalapítást tízezer főhöz vagy százéves hagyományhoz kötnék. MK