SZEMLE

HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN
(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

A húsvét ünnepéről

Az április 11-én, nagyszombaton megjelenő lapok közül a Magyar Hírlap (Húsvéti készültség... 2.o.) és a Népszabadság (Szentföldi húsvét... 1.o.) kiemeli: nagypénteken II. János Pál pápa megismételte: Jézus megöléséért nem kizárólag a zsidó nép a felelős. Mindkét újság kiemeli, hogy az idén a katolikus és a zsidó húsvét egybeesik, ezért Izraelben készültséget rendeltek el, attól tartva, hogy a szélsőségesek merényletek elkövetésével zavarják meg az ünnepet. Ismertetik az újságok a Szentatya szokásos húsvéti "Urbi et Orbi" üzenetének főbb gondolatait is. A Népszabadság (Pápai áldás... április 14., 1.,3.o.) tudósítója szerint Jeruzsálemben Michel Sabbah érsek, latin pátriárka üzenetében az erőszak beszüntetésre hívott fel a Szentföldön. Hozzátette: itt akkor lesz nyugalom, ha a palesztin népnek sikerül elnyernie teljes szabadságát.

Lapjelentések szerint hazánkban a választásokra készülő politikusok felfüggesztették kampányukat a húsvéti ünnepek idejére. A Népszava (Mise... 2.o.) és más újságok is tudósítanak arról, hogy Budapesten, a még épülőfélben lévő zuglói Regnum Marianum-templom és közösségi ház falai között celebrálta a húsvéti szentmisét Karl-Josef Rauber érsek, pápai nuncius. Gratulált az új templomhoz, amelynek tervét és makettjét évekkel ezelőtt a pápa megáldotta, és a példás együttműködés gyümölcseként könyvelte el, hogy a Regnum Marianum felépült azután, hogy Rákosi Mátyás rendeletére lerombolták. Kerekes Károly volt ciszterci apát a templom színháztermében megnyitotta a "Zuglóiak Egymásért" c., többhetes rendezvénysorozat keretében létrejött kiállítást, amely az egyházi kultúra ezeréves múltját mutatja be.

A Magyar Nemzet (A húsvét üzenete... április 11., 5.o.) Paskai László bíboros, prímás esztergom-budapesti érsekkel készített interjút, aki elmondta: a húsvétnak az egész közösséghez, az egész társadalom számára van üzenete, még ha nem is hallják meg sokan. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi élethez nélkülözhetetlenek az igazi lelki és erkölcsi értékek. A bíboros figyelmeztetett: a pillanatnyi materiális eredmények megszerzéséért folytatott harcban a távlat kimaradhat az életből. Paskai László bíboros megismételte a püspöki kar választási körlevelének ajánlását, hogy az állampolgárok éljenek szavazati jogukkal. A főpásztor nem számít túlzott mértékű változásra az egyházpolitika terén a választások után.

A Napi Magyarországban (12.o.) Békefy Lajos Nonstop nagypéntek címmel azt fejtegeti, hogy Jézus keresztje hozzásegít minket világunk és az emberek jobb megértéséhez: emlékeztet minket arra, hogy minden tettünknek következményei vannak és arra, hogy az emberek a mélyben alig változtak. Ennek tudatában kell cselekednünk. A cikkíró kifejti: Jézust azért feszítették keresztre, mert "kendőzés nélkül megmondotta az igazságot népéről népének. A "szemet szemért, fogat fogért" törvényével szemben megélte közöttük az ellenség szeretetének egyetlen jövőesélyes magatartásformáját. A valósággal, az igazsággal és a szeretettel szembesítette őket. Ez kockázatos, nagypénteki kínokat magára vonó vállalkozás volt és maradt. Ezért kereszt jár".

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (Poloska... április 9., 2.o.) arról ír, hogy az olasz La Repubblica és La Stampa legújabb cikkei ismét felszínre hozták azokat a teóriákat, amelyek szerint az egykori keleti blokk titkosszolgálatai álltak a II. János Pál pápa elleni merénylet mögött. A két lap egy 500 oldalas bírósági jelentésre támaszkodik. A dokumentum tartalmaz egy Giulio Andreotti miniszterelnöknek küldött titkosszolgálati jelentést, amely szerint közelebbről meg nem határozott keleti ügynökök tervezték meg és részben hajtották végre a "Pop" fedőnevű akciót. Annak célja a katolikus egyház és a pápa személyének lejáratása volt, dezinformálással és provokációkkal. Szükség esetén a pápa fizikai megsemmisítését is tervezték. Az olasz titkosszolgálat 1990-es jelentésére hivatkozva közölte, hogy egy cseh titkos ügynök, aki az orosz KGB megbízásából dolgozott, poloskát helyezett el Agostino Casaroli bíboros lakásán. A bíboros ekkor a pápa fő küldötte volt a keleti blokkban. A sajtójelentések szerint a poloskát a bíboros unokaöccsének cseh felesége helyezte el Casaroli lakásán. Joaquín Navarro-Valls szentszéki szóvivő a sajtójelentések több pontját cáfolta. Így például Casarolinak nem volt olyan nevű unokaöccse, akit az újságok említenek. Az olasz kormány soha nem jelezte a Vatikánnak, hogy Casaroli lakását lehallgatnák. Az ANSA olasz hírügynökség birtokába jutott egy fejléces levél, amelyben Andreotti a következőket írja: "Ki kell találni, mit tegyünk. Ha mindez igaz, értesítenünk kell Casarolit." Az MH megjegyzi: Casaroli bíboros többször kijelentette: meggyőződése, hogy Ali Agca, a pápa elleni merénylet elkövetője nem egyedül dolgozott.

Hazai hírek

Beszámolnak a lapok (Magyar Nemzet: Az állam százmilliókkal adósa... április 9., 1.,3.o., Népszabadság: Horn semlegességet kér... 1.,4.o.) arról, hogy Horn Gyula miniszterelnök fogadta a történelmi egyházak képviselőit. A kormány egyelőre elutasította annak a vatikáni-magyar vegyes bizottságnak a felállítását, amely a katolikus egyház javaslata szerint a Szentszék és a magyar állam között tavaly nyáron kötött megállapodást értelmezné, és rámutatna azokra a törvényekre, amelyek nem állnak összhangban a nemzetközi dokumentummal. A találkozót követő sajtótájékoztatón Kiss Elemér államtitkár elmondta: a kormány és az egyházak szakértőiből létrejövő bizottság egy hónapon belül megvizsgálja a vitatott kérdéseket, a nemzetközi testület megalakítását azonban elsietettnek tartják. Az iskolák különösen érzékeny kérdésében a miniszterelnök felvetette: ha az egyház erre lehetőséget ad, a kormány áttekintené egy-egy kijelölt egyházi oktatási intézmény gazdálkodását. A kormány már korábban kérte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleményét, hogy az egyházi oktatási intézményeket nem éri-e hátrány, és ígéretet tett, hogy kifogás esetén megteszik a szükséges lépéseket. A találkozón a miniszterelnök pártsemleges magatartást kért a választások előtt, mivel tudomására jutott, hogy elsősorban a katolikus egyházban egyes papok kifejezetten az ellenzéki pártok támogatására buzdítják híveiket. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a püspöki kar alelnöke elmondta: az előzetes napirend nélküli, a miniszterelnök által kezdeményezett találkozón a kormány kérte az egyházakat, hogy vessék be nemzetközi kapcsolataikat az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás érdekében. Harmati Béla evangélikus püspök kijelentette: a művelődési minisztérium a többszöri fizetési ígéret ellenére még mindig 550 millió forinttal tartozik a négy történelmi egyháznak. (Ezt Magyar Bálint miniszter cáfolta a szerk.) A találkozót követő sajtótájékoztatón csak az evangélikus egyház képviselői vettek részt. A lapok beszámolói szerint a katolikus, református és zsidó hitközségi vezetők távolmaradásukat azzal indokolták, hogy nem volt olyan téma, amiről tájékoztatni kívánták volna a sajtót.

A legnagyobb példányszámú napilap, a Népszabadság (A püspöki kar... április 10., 1.,4.o.) nagypéntek napján teljes terjedelmében közli a Magyar Katolikus Püspöki Kar választási körlevelét, amit a tervek szerint csak április 19-én olvasnak fel a templomokban. A lap kiemeli, hogy a körlevél aktív részvételre buzdít mindkét választási fordulóban, és bár nem említ pártneveket, de eltérően az 1994-ben kibocsátott dokumentumtól utal arra, hogy a "hívek és a jóakaratú honfitársak" ne a parlamentbe jutásra esélytelen pártokra adják le voksukat. Ellenkező esetben ugyanis a szavazatokat más pártok kapnák meg, s így esetleg olyan politikai erők jutnának előnyhöz, amelyek a hívek akaratával ellenkező nézeteket képviselnek. A konzervatív pártok közül az MDNP egyik vezetője, Kónya Imre kijelentette: őket a körlevél nem érinti, mivel biztos, hogy átlépik az ötszázalékos küszöböt. Az MDF egyetértett a püspöki karral. A KDNP problematikusnak tartja a helyzetet, és ezért levélben fordul a testülethez. Az újság vezető egyházi körökből azt a tájékoztatást kapta: a körlevél szövegén a kihirdetésig elméletileg ugyan lehet még változtatni, de ez kevéssé valószínű. A dokumentumot egyhangúlag fogadták el.

Idézik a lapok (Népszabadság: Gyulay püspök örül... április 11., 4.o., Népszava: A választási körlevél... 2.o.) Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspököt, az MKPK alelnökét, aki meglepődött azon, hogy a Népszabadságban idő előtt napvilágot látott a választási körlevél. A püspök ez ügyben nem tart szükségesnek semmiféle vizsgálatot. Az MKPK azért döntött április 19-e mellett, mert nem akarta, hogy az emberek a húsvéti ünnepeken a választásokkal foglalkozzanak. Gyulay Endre annak is örül, hogy megjelent a szöveg, mert a körlevél minden sorát érdemes elolvasni. Szerinte az a szöveg: "Ha olyan pártot választunk, a melyik nem éri el az 5 százalékot, és nem jut be a parlamentbe, akkor szavazatunkat más pártok kapják meg. Így esetleg olyan pártot juttatunk előnyhöz, amelyek akaratunkkal ellenkező nézeteket képvisel", valóban félreérthető, ezért ezen a megfogalmazáson esetleg változtatnak. Bárhoti Gábor, a KDNP alelnöke szerint pártját nem érintik a körlevélben megfogalmazattak, mert a KDNP átlépi az ötszázalékos küszöböt. A katolikus egyház missziós tevékenységével tartja azonban ellenkezőnek azt a dokumentum által sugallt felfogást, hogy az igazság mindig a többség pártján áll. Üdvözli a választási körlevél megjelenését Hegyi Gyula (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ) és az MDNP is.

A Népszabadság ("A széthúzás..." április 10., 4.o.) két egyházi megnyilatkozást is közöl: Rédly Elemér pápai prelátus, soproni városplébános az általa jegyzett szórólapon így fogalmaz: "Ha tetszik, ha nem, tudomásul kell venni, hogy az ellenzéki oldalon csak két esélyes párt van: a keresztény-konzervatív póluson az FKGP, a nemzeti-liberális póluson a Fidesz. Az első fordulóban csak a két párt egyikére szabad szavaznunk, függetlenül attól, hogy az egyéni körzetben melyik párt jelöltjére szavaztunk!" A Szentlélek Híradó, a fővárosi Kassai téri Szentlélek-plébánia lapja szerint attól, hogy egy párt nevében szerepel a keresztény és a demokrata jelző, még nem biztos, hogy megfelel e két feltételnek. Az újság szerint "A széthúzás biztosan az ördög műve. Aki nem éri el az öt százalékot, az a szavazat elveszett, sőt sajnos, a legerősebb pártot, a szocialistákat támogatja. Tehát ne szavazzunk a kis pártokra, ez elveszett szavazat. Jelenleg csak két párt adott jó példát, akik előre meg tudtak egyezni, az MDF és a Fidesz. A többi a saját pecsenyéjét sütögeti, az önző érdekek sajnos háttérbe szorítják a nemzet érdekeit."

A Magyar Nemzet (Félrevezették... április 14., 4.o.) hírt ad arról, hogy a Székesfehérvár környékén található katolikus és református templomokat ábrázoló képeslap hátoldalára írt húsvéti jókívánságokat juttatott el a kistelepülések lakosainak a több tucat falvat magába foglaló választókerület MSZP-s jelöltje, Herczog Edit. A képeslapokat nagypénteken és nagyszombaton kézbesítették: Sárkeresztes, Iszkaszentgyörgy és Csákberény lakosai a református, a bodajkiak a katolikus templom fotóját kapták, a lelkészek kimaradtak az üdvözletből. Göncző Sándor, Sárkereszt református lelkésze elmondta: az eset annál is inkább felháborította, mert Horn Gyula miniszterelnök épp a napokban jelentette ki, hogy pártsemleges magatartást vár el az egyházaktól. Az esetet jelezték a választási bizottságnak. MK