SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Új kápolna épül... április 18., 20.o.) röviden hírül adja, hogy II. János Pál pápa "a legnagyobb titokban" kápolnát építtet a Szent Szűz tiszteletére a vatikáni apostoli palotában. A kápolnát teljes egészében Alekszandr Kornyukov orosz mozaikkészítő művész al-kotásai díszítik majd.

A Népszabadság (A pápa... április 17., 2.o.) idézi Jean-Louis Taurant, a vatikáni államközi kapcsolatok titkárát, aki bejelentette: a jelenlegi helyzetben II. János Pál pápa szentföldi látogatása "nemzetközi igazságtalanságokat törvényesítene". Az érsek a Közel-Keletet illetően úgy vélekedett: jelenleg nem adottak a feltételek ahhoz, hogy a pápa megtehesse régóta hőn óhajtott szentföldi zarándoklatát. "A pápa és munkatársai nagy nyugtalansággal figyelik a közel-keleti politika alakulását. Én személy szerint drámai fejleményektől tartok. Nagy a csalódottság mind a palesztin, mind az izraeli nép körében, amikor arra keresnek választ: a Madridban kezdett békefolyamat milyen eredményekkel járt? A válasz csak az lehet, hogy semmilyennel mondta a vatikáni államközi kapcsolatok titkára.

A Magyar Hírlap (A kínai katolikus egyház közeledne... április 21., 2.o.) hírt ad arról, hogy Michael Fu Tieshan püspök, a Kínai Katolikus Hazafias Egyesület elnöke reményét fejezte ki: II. János Pál pápa megszünteti a diplomáciai kapcsolatot Tajvannal, és elismeri a Kínai Népköztársaságot, mint Kína egyetlen törvényes kormányát, amint csak lehet. Szerinte ha a politikai kérdések megoldódnak a két ország között, az új lehetőséget teremt a két egyház viszonyában. Fu püspök kijelentette: a hivatalos kínai katolikus egyház felesküszik ugyan a kommunista kormánynak és nem ismeri el a Vatikán hatalmát, de vallási kérdésekben nem térnek el a pápától. Hozzátette: nem tudott a pápa meghívásáról két másik püspöknek a Vatikánba az ázsiai püspöki szinódusra. Fu állítja: a kínai katolikus egyháznak négymillió tagja van. Egyházi szervezetek szerint azonban nyolcmillió kínai katolikus illegálisan folytat vallásgyakorlatot, kockáztatva, hogy a rendőrség letartóztathatja őket.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Hívők... április 20., 4.o.) és más újságok is beszámolnak arról, hogy a templomokban április 19-én vasárnap felolvasták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét a közelgő országgyűlési választással kapcsolatban. A Népszabadságban nyilvánosságra került szövegen nem változtattak. Arra szavazzunk, aki "biztosítja a többgyermekes családok megélhetését, segíti a hitre és erkölcsre nevelést, megbecsüli a magyar kultúra értékeit". A konferencia hangsúlyozza: "ne vesztegessük el szavazatunkat esélytelen jelöltekre". A körlevéllel kapcsolatban Giczy György, a KDNP elnöke elmondta: a katolikus püspöki kart érdekelhetné, hogy a KDNP tagságában 80 százalék fölötti a vallásos emberek aránya. Annak a felvetésnek lenne logikája, hogy az egyház eszmei, elvi alapon szót emeljen azokért a hívekért, akik a közéletben tevékenykednek.

A Népszabadság (A katolikus püspöki kar... április 15., 4.o.) és más lapok is beszámolnak arról, hogy a katolikus püspöki kar vezető körei elhatárolódnak a Keresztény Élet című hetilap húsvéti számában közölt írástól, amely arra szólítja fel a hívőket, hogy a közelgő választáson a mostani hatalommal szemben álló centrum és jobboldal pártjaira adják le voksukat. A cikkíró szerint vallásos ember nyugodt szívvel nem szavazhat kommunistákra és volt kommunistákra, így a Munkáspártra és az MSZP-re. Az SZDSZ pedig behódolt a nyugati pénzvilág előtt. A püspöki kar vezetői a lapnak elmondták: ez nem a katolikus egyház véleménye.

Választási körlevelet adtak ki a protestáns egyházak is, hangsúlyozva a részvétel fontosságát (Magyar Hírlap: Választási... április 16., 5.o.). A református zsinat elnökségi tanácsának felhívása szerint lelkiismereti kötelesség, hogy híveik a parlamenti választások mindkét fordulójában elmenjenek szavazni. Aki nem vesz részt a választáson, gyakorlatilag azokat a pártokat segíti, amelyeket egyáltalán nem akar támogatni. Híveik olyan pártokra és képviselőjelöltekre szavazzanak, amelyek az anyagi értékeken túl a lelki-erkölcsi értékekért is harcolnak, az élet, a család, a környezet és a termőföld védelméért, hagyományaink megbecsüléséért, az erkölcsi nevelés szerepének növeléséért. Mindenki saját tapasztalatai alapján ítélje meg, hogy az elmúlt években a biztos parlamenti többség és a média támogatásának birtokában lévő pártok beváltották-e választási ígéreteiket. Az evangélikus körlevél figyelmeztet: olyan jelöltek érdemelnek támogatást, akik már bizonyították: a haza javára munkálkodnak és nem csak saját hasznukra figyelnek. Olyan programok részesüljenek előnyben, amelyek összeegyeztethetők a keresztyén erkölccsel, az élet védelmét, a család segítségét, a korrupció visszaszorítását célozzák.

A Népszabadságban (Tóth András... április 18., 4.o.) nyilatkozó Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nem osztja azt a véleményt, hogy a katolikus és református választási körlevél burkolt formában az ellenzék támogatására szólít fel. Természetesnek tartja, hogy az új egyház-finanszírozási rendszer bevezetése konfliktusokkal is jár, igaz, a viták szerinte többnyire félreértésen alapulnak és rendezhetők. Az államtitkár sikeresnek minősíti a kormány egyházpolitikáját.

A Népszabadság (Horn pártsemlegességet vár... április 20., 4.o.) tudósít Horn Gyula győri választási nagygyűléséről, amelyen a miniszterelnök kijelentette: a kormány és a történelmi egyházak kapcsolatát II. János Pál pápa modellértékűnek nevezte Rómában a Szentszékkel történt megállapodás aláírása előtt. Az egyházak az idén 42 százalékkal több pénzügyi támogatást kapnak az államtól, mint tavaly állította Horn Gyula, megismételve: fontos, hogy az egyházak pártsemlegesek legyenek. Ez azonban nem mindig valósul meg a gyakorlatban, több településen is előfordult, hogy a papok a mise után átadták a szószéket a helyi jobboldali pártok képviselőinek.

A Magyar Nemzetben (Hátrányban... április 16., 4.o.) Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a katolikus püspöki kar elnökhelyettese elmondta. az egyházi iskolák és az oktatás kérdése szerepel hangsúlyosan abban a 11 pontból álló dokumentumban, amelyet a katolikus püspöki kar elnöke, Seregély István a közelmúltban adott át Karl-Josef Rauber pápai nunciusnak. A jegyzéket azért juttatták el a pápa követének, hogy a tavaly nyáron kötött nemzetközi szerződés és a magyar törvények közötti ellentétek tisztázására létrejöjjön a Szentszék és a magyar kormány képviselőiből álló vegyes bizottság. Ismeretes, hogy a miniszterelnök és az egyházak vezetőinek találkozóján Horn Gyula elvetetette a nemzetközi bizottság felállítását, ígéretet tett azonban egy, a kérdést megvizsgáló testület megalakítására. Gyulay Endre közölte: a nunciusnak átadott dokumentumban az egyház szóvá teszi, hogy a törvények még mindig különbséget tesznek az állami és egyházi intézmények finanszírozása között. Nem kapnak továbbá támogatást azok a szerzetesi vagy egyházmegyei kollégiumok, amelyek világi felsőoktatási intézmények hallgatóinak elhelyezését biztosítják, ám nem tartanak fenn felsőoktatási intézményt. A volt egyházi tulajdonok rendezése tekintetében gondot okoz, hogy az ingatlanjegyzék összeállításának határideje és az erre fordítandó négymilliárd forint nem biztosítja az ingatlanok egyenletes ütemű visszaadását.

A Népszabadságban (Katolikus panaszlista... április 15., 1.o.) arról olvashatunk, hogy a kormányfőnek átadott dokumentum szerint a katolikus egyháznak legalább további egymilliárd forint közoktatási támogatást kellene kapnia.

A Napi Magyarország (Kálvária épül... április 20., 16.o, ) arról ad hírt, hogy kálváriát állítanak fel Solymáron a hívek kezdeményezésére. Kőből készülő 14 stációja mely Jézus Krisztus megfeszítését idézi föl a Szélhegyre vezet majd az önkormányzat által fölajánlott területen. A 2600 lelkes településen korábban is itt a közelben volt a keresztút, ám az '50-es években tönkrement, mára csak nyomai maradtak. Néhány éve a helybéli római katolikus hívek életre hívták a Golgota Alapítványt, s a különböző adományokból összegyűlt pénzből kezdődhetett a munka. Pályázatot írtak ki a stációk megformálására, s végül Rumán Sándor képzőművész terveit fogadták el. Az egyes stációk már készülnek és épül egy kápolna is. A kálváriát várhatóan szeptemberben adják át.

A Népszavának (Egyházi garanciát kér... április 18., 1.o.) Kereszty Éva, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: még áprilisban a kormány elé kerül az az előterjesztés, amelyben minden lehetőséget felmérve meghatározzák az ORFI irgalmas rendnek történő átadásának feltételeit. A szaktárca ragaszkodik ahhoz, hogy a reumatológiai szakkórház irányítását végző igazgatók kinevezéséhez egyetértési joga legyen. A szerződésben azt is rögzíteni kívánják, hogy a rendhez tartozó külföldi orvosok csak akkor gyógyíthassanak a kórházban, ha őket a Magyar Orvosi Kamara nyilvántartásba veszi. Garanciát kér a minisztérium az ország egyetlen reumatológiai szakkórházában dolgozók további foglalkoztatására is. A lap információi szerint a döntés előkészítésében résztvevő szakértők kételkednek benne, hogy a rend képes a közel ezerágyas speciális intézmény irányítására. Ragaszkodik a minisztérium ahhoz is, hogy az irgalmas rend anyagi felelősséget vállaljon az intézmény működtetése során esetleg felhalmozódó tartozásért. Mivel a magyarországi irgalmas rend az osztrák tartományhoz tartozik, vagyis nem önálló, a szaktárca munkatársai azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a magyar katolikus egyháztól, vagy Rómától kérnek garanciát a rend tevékenységéért. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke közölte: "Semmit nem vállal a katolikus egyház, hiszen a világegyház jogrendje erre nem ad semmiféle lehetőséget".

A Magyar Nemzet (Hírek április 21., 4.o.) és más lapok is közlik: tíz országos egészségügyi intézet igazgatója levelet írt Kökény Mihály népjóléti miniszternek, s ebben hangsúlyozzák: nehezen korrigálható szakmai károk keletkezhetnek és az egyházi tulajdon visszaadásának ügye is jóvátehetetlen erkölcsi kárt szenvedhet, ha az ORFI visszakerül az irgalmas rendhez. A levélírók szerint nem kivihető, hogy egy országos intézetet bármely civilszervezet működtessen.

A Napi Magyarország (A fiatalságot... "Mindig megpróbáljuk..." április 20., 10.o.) a káposztásmegyeri fiatal katolikus közösséget mutatja be. A közösség 1989-ben jött létre, Tomka Ferenc és Jávorka Lajos vezetésével. Megszólal a riportban Sillye Jenő, az egyházközségi képviselőtestület elnöke, és két segítője, Dóra és Ilona. Szavaikból kiderül: a közösség szép lassan átszövi mindenkinek a mindennapjait, s a tagok átélik azt a csodát, ahogyan alakulnak. Különböző kiscsoportok végzik az ál-taluk felvállalt tevékenységeket: mozgássérültekkel, fogyatékosokkal, idősekkel való foglalkozás teszi ki a káposz-tásmegyeri katolikusok életét. A kismamáknak szülés után egy hétig visznek élelmet a lakásra, vagy vigyáznak az éppen elfoglalt szülők gyermekeire. Kialakítottak egy hálózatot, amely a környéken élő rászorultak lelki segítségét végzi. Működik a Szent Lukács Mentálhigiénés Szolgáltatás, amelyet a legkülönfélébb lelki problémák orvoslására hoztak létre. A szolgáltatást a lakótelepen élő nem vallásos emberek is felkeresik. Sillye Jenő külön in-terjút is adott a lapnak, amelyben az általa vezetett Sillye Jenő és barátai nevű rockzenekar történetét is-merhetjük meg. Sillye sajnálattal szólt arról: szerették volna, ha az egyház támogatja őket, de ez nem történt meg, mert az evangéliumi könnyűzenét az egyházi vezetők egy része ki nem állhatja. "Mindig csodálkozunk azon, amilyen mértékben a Hit Gyülekezete maga alá gyűri ezt az országot, a történelmi egyházaktól vonva el a fiatalokat. Ugyanakkor a felelősök arisztokratikus gőggel szemlélik eszközeiket, pedig a fiatalságot a maga nyelvén kellene megszólítani" mondotta a katolikus fiatalok körében népszerű zenész. MK