Brutális gyilkosság áldozata lett április 27-én hétfőn Jose Gerardi guatemalai római katolikus püspök, aki a közép-amerikai országban lezajlott polgárháború idején végrehajtott atrocitásokat feltáró bizottságot felügyelte. Az ismeretlen támadó egy betondarabbal verte szét a 72 éves Gerardi fejét. Rablásra utaló nyomokat nem találtak. "A körülmények arra utalnak, hogy politikai gyilkosság történt" mondta Edgar Guiterrez, a püapök közeli munkatársa. Gerardi hozta létre és irányította az első olyan bizottságot Guatemalában, amelyik megpróbált fényt deríteni a 36 évig tartó polgárháborúban elkövetett gyilkossságokra, mészárlásokra és az emberi jogi sérelmekre. Az 1996 decemberében békeszerződéssel lezárult polgárháború áldozatainak számát 50 és 150 ezer közöttire becsülik. (Magyar Hírlap: Megöltek... április 28., 2.o.).
A Magyar Nemzetben (Féloldalas... április 28., 5.o.) Torba Nándor, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatok titkárságának főosztályvezetője elmondta: a kormány eredeti elképzeléseivel szemben az egyház képviselői nem vesznek részt abban a szakértői bizottságban, amelynek létrehozását a miniszterelnök és a felekezetek vezetői között három héttel ezelőtt lezajlott találkozón döntötték el. A tíztagú bizottság a PM, a művelődési tárca és az egyházi kapcsolatok titkárságának szakértőiből áll, s az egyházi felvetésre jogszabályokat megvizsgálva azt próbálják kideríteni, a felekezeti oktatási intézmények a finanszírozás terén valóban hátrányban vannak-e az állami iskolákkal szemben. A tervekkel ellentétben a Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár által vezetett bizottság nem tekinti át egy-egy kiemelt intézmény gazdálkodását. A testület munkája két hét múlva jár le, és a vizsgálat eredményeitől is függ, létrejön-e az a szentszéki-magyar nemzetközi bizottság, amelynek megalakításáért a püspöki kar 11 pontos listát adott át Karl-Josef Rauber pápai nunciusnak.
A Napi Magyarország (Megfelelő vagyonalapot... április 23., 3.o.) beszámol Tirts Tamás nyíregyházi sajtótájékoztatójáról, ahol a Fidesz egyházi szakértője kijelentette: pártja üdvözli az MKPK választással összefüggő körlevelét. A Fidesz egyetért azzal, hogy a püspöki kar felszólította az embereket a szavazáson való részvételre és konkrét pártnév említése nélkül arra, hogy nézzék meg, mely pártok képviselnek keresztény értékeket, továbbá ne adják voksukat a minden valószínűség szerint az 5 százalékos parlamenti küszöböt el nem érő indulókra. Tirts kifejtette: az egyházak finanszírozása nem megoldott, az egy százalékos átutalási lehetőség révén kialakult helyzet csak az év végén lesz értékelhető. A Fidesz álláspontja szerint az egyházak részére részvény, készpénz, ingatlan, illetve azok hozadékai révén olyan vagyonalapot kellene létrehozni, amelyből megteremthetők a mindenkori kormánytól független működésük feltételei. Országon belül az államnak a protestáns egyházakkal is egyezséget kellene kötnie. Minderre annál inkább szükség van, mert az egyházak az oktatásban, a szociális, illetve a betegellátásban jelentős és mással nem pótolható szerepet töltenek be. A Fidesz helyesli az ORFI Irgalmas Rendnek történő visszaadását, hiszen az Irgalmasok már nemzetközi szinten is hosszú ideje bizonyítják a magas szintű gyógyításra és betegellátásra való alkalmasságukat. A Fidesz úgy véli: a mostani kormány csak az ünnepekkel összefüggésben foglalkozik az egyházakkal, holott velük minimum államtitkári szinten állandó kapcsolatot kellene tartania. Tirts arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a történelmi egyházaknak az úgynevezett kisegyházakkal, illetve szektákkal azonos jogairól, elbírálásáról, azt válaszolta: a történelmi egyházakat nem szabad a szektákkal egy kategóriába sorolni.
Részletesen foglalkoznak a lapok a művelődési minisztérium és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem között kirobbant vitáról a hitoktatásban résztvevők számára járó pluszpontok miatt.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a minisztérium megsértette a PPKE önrendelkezési jogát azzal, hogy tavaly év végén megtiltotta: a felsőoktatási intézmény hittanoktatásért többletpontokat adjon a világi karokra jelentkezőknek, a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban pedig szándékosan nem tette közzé ezt a tényt.
A miniszter szerint érthetetlen a legfőbb bírói testület döntése, hiszen az Alkotmány értelmében egyetlen diák sem részesíthető előnyben vagy hátrányban világnézete, meggyőződése miatt.
Igy amikor egy felsőoktatási intézmény világi karokra vesz fel hallgatókat, nem tehet ilyen megkülönböztetést.
A diszkrimináció ellen további érv, hogy a katolikus egyetem 1998-tól az állami egyetemekével azonos költségvetési támogatásban részesül.
A vatikáni megállapodás értelmében az egyházi oktatási intézmények finanszírozására fordított összeg 42 százalékkal, míg az állami intézményeké 14 százalékkal nőtt az idén.
Magyar Bálint hozzátette: mivel az alkotmánybírósági határozat csupán a közzététel időpontját kifogásolta, a hittani ismeretekért idén nem adhatóak többletpontok a világi karokon.
Szerinte az AB döntése nem kötelezi a minisztériumot a hitéleti oktatásban résztvevők pozitív diszkriminációjának visszaállítására.
A tárca továbbra is kiáll azért, hogy a hallgatók vallási, világnézeti hovatartozása semmilyen előnyt vagy hátrányt ne jelenthessen a felvételi során.
A miniszter bekérte a PPKE felvételi szabályzatát, hogy meggyőződhessen arról, továbbra is kívánnak-e többletpontokat adni hittantanulásért a jogi karon jelentkezőknek.
Magyar közölte: törvényességi felügyeleti jogánál fogva fel fog lépni, ha az egyetem kiszorít a világi oktatásról olyan diákokat, akiket tudásuk alapján felvehetnének.
Zlinszky János volt alkotmánybíró, a PPKE jogi karának dékánja leszögezte: az AB döntése egyértelműen megállapította, hogy a kultusztárca vezetője megsértette az egyetemi autonómiát, amikor kihagyta a felvételi tájékoztatóból az egyetem által megalkotott feltételrendszert.
A felsőoktatási törvény szerint a miniszter ha nem ért egyet az egyetemmel csupán felszólíthatta volna az intézményt, hogy ne díjazza többletponttal a vallási ismereteket igazoló jelentkezőket.
A dékán szerint a miniszter nemcsak formailag, hanem tartalmilag is tévedett.
A vallási ismeretek igazolása ugyanis nem hitvallás, hanem az etikai, jogtörténeti és kánonjogi tanulmányokban kamatoztatható tudás felmutatása.
Az Alkotmánybíróság öt tagja tanít a Pázmány Egyetemen, ezért nehezen elképzelhető, hogy olyan felvételi rendszert dolgoz ki az intézmény, amely nem felel meg a törvény az alkotmány előírásainak.
Magyar Bálint tehát félreértelmezi az Alkotmánybíróság határozatát, ezért a PPKE várhatóan újra az alkotmánybírákhoz fordul, hogy a minisztériummal szemben megvédhesse a törvényben garantált autonómiáját.
Zlinszky János azt is elmondta, hogy az egyetem nem csupán a katolikus vallás ismeretére ad pluszpontot, hanem minden valláséra, mivel a tanulmányok során ez a tudás hasznosul: például a jogi karon tanítanak erkölcstant és egyházi jogot
(Magyar Hírlap: Adható-e pluszpont...
április 24., 4.o., Kereszttűzben...
április 28., 5.o., Magyar Nemzet: A Pázmány Egyetem ismét...
április 27., 11.o., Napi Magyarország: Veszélyben... április 24., 1.,2.o.).
Erdő Péter, a PPKE rektora kijelentette: az év elején hatályba lépett törvénymódosítás nem jelenti azt, hogy a felvételi eljárás során semmilyen módon ne lehetne figyelembe venni a hittanjegyeket. "A bizonyítványba hivatalosan bejegyzett hittanjegy el nem ismerését nem indokolja ez a törvény sem, mert az igenis tudással kapcsolatos eredmény. Az új szabályozás szerint világnézeti szempontokat a felsőoktatási felvételin nem szabad figyelembe venni." A rektor szerint az állam által finanszírozott hitoktató képzés értelmét veszti, ha megkérdőjeleződik az egyházi iskolákban tantervben szereplő hitokoktatás jelenlegi módja, ha "végeredményét" nem lehet a felvételinél elismerni. Erdő Péter emlékeztetett rá, hogy az egyetem szabályzatát már egy éve elküldte az MKM-be. A dokumentumban nincs olyan előírás, hogy a világi karokra való felvételnél figyelembe kell venni a hittanjegyeket. A rektor értetlenségének adott hangot amiatt, hogy Magyar miért éppen a Pázmánynak címezte levelét. Az ELTE felvételi tájékoztatójában például szerepel, hogy a bölcsészkari felvételin figyelembe veszik a hittanjegyeket is. (Népszava: Tilos... április 25., 2.o.).
Az MDF elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyar Bálint "alkotmánysértő", a felsőoktatás autonómiáját semmibe vevő rendelkezést hozott, amikor megtagadta annak közzétételét, hogy a PPKE-en többletpontok járnak a hit-és erkölcstani ismeretek elsajátításáért, és ezzel korlátozta az egyetem önkormányzati jogát.
A Magyar Művészeti Akadémia felemeli szavát a PPKE belső szabadsága mellett, és felhívja a miniszter figyelmét a teológiai műveltség fontosságára, legyen az katolikus, református, zsidó vagy iszlám műveltség.
A "hamis, erőszakos és illetéktelen minisztériumi kultúrkomisszárkodást" az MMA visszautasítja, és felkéri a minisztériumot, tartózkodjék a PPKE ügyeibe való illetéktelen beavatkozástól.
(Magyar Nemzet: Oktalan...
április 25., 3.o., Napi Magyarország: MDF...
április 25., 3.o.).
A kormány egyelőre nem döntött arról, hogy mikor és milyen feltételekkel kerülhet vissza az Irgalmas Rend tulajdonába az Országos Fizioterápiás és Reumatológiai Intézet (ORFI) nyilatkozta Kökény Mihály népjóléti miniszter. A kormány úgy döntött: az ORFI csak azután kerülhet vissza ismét az egyház tulajdonába, ha teljesülnek a kórház további működtetésével kapcsolatos garanciák. A tulajdonrendezést a kormány sürgetőnek véli, de nem tartja lebonyolíthatónak addig, amíg nem teljesek a szakmai, pénzügyi és műemlékvédelmi garanciák (Népszabadság: Fogyatékosok... április 24., 5.o.).
Az I. kerületi önkormányzat MSZP-frakciója nehezményezte, hogy 100 évvel az állam és az egyház szétválasztása után Katona Tamás polgármester a római katolikus vallás szerint felszenteltette a Várba felköltöztetett polgármesteri hivatal épületét. Dávid Klára, a szocialisták frakcióvezetője elmondta: azt sem értik, ha már a felszentelés mellett döntöttek, akkor az miért nem ökumenikus módon, a többi egyházzal együtt történt. Katona Tamás (MDNP) választási fogásnak tartja a bírálatot, és semmi rendkívülit nem lát az épület felszentelésében. Példaként említette, hogy az ugyancsak a Várban lévő Hadtörténeti Múzeum rendszeresen egyházi áldással avatja fel emléktábláit (Népszabadság: Vita... április 25., 5.o.).
Tiszta Kezek Magyarországon névvel új mozgalom indult a közélet tisztaságának a megteremtéséért. A mozgalom alapítói: Bölcskei Gusztáv református püspök, Csóti György MDF-es országgyűlési képviselő, Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, Garay Miklós bíró, Gyulay Endre katolikus püspök, Kiss Zsigmond bíró, Makovecz Imre építész, Nemeskürty István történész, Papp Lajos szívsebész, Pungor Ernő akadémikus, Zlinszky János nyugalmazott alkotmánybíró. Az alapítók nyilatkozata szerint az ország erkölcsi állapota, a korrupció az egyik legsúlyosabb akadálya a demokrácia zavartalan működésének és az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak (Népszabadság: Mozgalom... április 28., 5.o.).
A Magyar Nemzet (Honvéd lelkészek... április 25., 11.o.) beszámol arról, hogy megjelent Zakar Péternek, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola adjunktusának A magyar hadsereg tábori lelkészei 1848-49-ben című, hézagpótló kötet. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1998. 05. 05.