SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

Markus Wolf, az egykori NDK titkosszolgálatának hírhedt vezetője határozottan cáfolta, hogy a Svájci Gárda napokban meggyilkolt parancsnoka, Alois Estermann a keletnémet titkosszolgálat ügynöke lett volna. Wolf, aki 1985-ig volt az NDK kémfőnöke, a L 'Unita május 9-ei, szombati számában megjelent nyilatkozatában ugyanakkor közölte: a keletnémet titkosszolgálatnak volt a Vatikánban egy fontos beosztásban dolgozó informátora. Az olasz lap szerint a nyilatkozat talán fényt derít azokra a hosszú évek óta folyó találgatásokra is, hogy a Vatikánban egy főpap az NDK titkosszolgálatának dolgozott (Vasárnapi Hírek: Vatikáni... május 10., 2.o.).

A Népszavában (május 9., 9.o.) Garzó Ferenc Haragból gyilkolt-e a zavarodott gárdista? címmel lehetségesnek tartja, hogy a mostani gyilkosság azt jelzi: "a Svájci Gárda fölött eljárt az idő, a hanyatlás megállíthatatlan".

Hazai hírek

Május 10-én, vasárnap tartották meg hazánkban az országgyűlési választások első fordulóját. A részvételi arány rendkívül alacsony, mindössze 56,27 százalékos volt, amit Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a katolikus püspöki kar alelnöke megdöbbentőnek tart. Szerinte ennek legfőbb oka a pártok szétszakadozása, aminek következtében a választók kiábrándultak a politikusokból. A püspök állítja: a KDNP gyenge szereplése nem a püspökkari körlevél kispártokra vonatkozó kitételének tulajdonítható. Gyulay Endre kárhoztatta a pártok széthúzását, rámutatva: több kis párt programja között nincs nagy különbség. Személy szerint sajnálja, hogy az MDF pártként nem jutott be a parlamentbe. Bölcskei Gusztáv, a református zsinat püspök-elnöke az alacsony részvételi arány okai között említette a magyar demokrácia gyermekbetegségét, illetve a csendes kampányt, valamint, hogy az elmúlt hetekben olyan esetek III/III-as ügyek, robbantások kerültek napvilágra, amelyek szintén nem adtak motivációt a részvételre. Kijelentette: most már biztos, hogy jelentősen módosul a parlament összetétele, ami jelzi, hogy a választók szerint van alternatíva, és nagy részük változást igényel. Kérdés azonban, hogy a második fordulóban megvalósul-e az ellenzéki pártok ígért összefogása. A püspök ugyanakkor figyelmeztetett: senkinek sem szabad abban a tévhitben ringatnia magát, hogy az egyház sorsa egy-egy választáson múlik, mert a politika nem az üdvösség-kárhozat, a mindent elnyerés vagy elveszítés végletes elvei között mozog. Harmati Béla evangélikus püspök a kiművelt emberfők hiányára, illetve a vidék és a főváros egyre növekvő mentalitásbeli ellentétére hívta fel a figyelmet. Szerinte akármilyen összetételű lesz a következő kormány, nem lesz könnyű dolga, hiszen az ország erkölcsi színvonala folyamatosan csökken (Magyar Nemzet: Egyházi vezetők... május 11., 4.o.).

A második fordulóban már nem ad ki újabb körlevelet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK). Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek (Mazsihisz) elnöke kijelentette: a választópolgárok passzivitásával magyarázható, hogy a MIÉP bekerült a parlamentbe. Szerinte a szélsőjobboldali pártot "karanténba kell zárnia" a többi parlamenti pártnak. A zsidó hitközségek kérik a híveket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a második fordulóban, már csak azért is, hogy a szélsőjobboldal térnyerését megakadályozzák (Magyar Hírlap: Nem lesz... május 13., 4.o.).

A Magyar Nemzetben (május 7., 7.o.) Szőnyi Szilárd Az egyházak gazdálkodása című cikkében megállapítja: a törvények nagy vonalakban biztosítják az egyházak működését, a szabályozás megvalósítása azonban szinte állandó ellentétet okoz a felekezetek között. Ugyanakkor egyes részletkérdéseket az egyházak nem tartanak megfelelőnek, illetve értelmezésük körül folyik a vita. Ezért is állított össze a katolikus püspöki kar egy 11 pontból álló listát az általa bírált kérdésekről.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem az idei felvételi során tartja magát a felsőoktatási tájékoztatóban szereplő feltételekhez, azaz nem ad többletpontokat lelkészi ajánlásra, hittantanulásért vagy a tantárgyból tett érettségi vizsgáért jelentette ki Erdő Péter, az egyetem rektora, miután megbeszélést folytatott Magyar Bálint művelődési miniszterrel. Nincs vita az MKM és az egyetem között abban, hogy az egyházi középiskolai bizonyítványban szereplő valamennyi tantárgyból, így hittanból is lehet hozott pontokat (tehát nem többletpontokat) beszámítani (Magyar Hírlap: Engedett... május 7., 4.o., Népszabadság: Nem adnak... május 7., 5.o.).

Lemondásra szólította fel az átvilágító bíróság Keresztes Sándort, a KDNP volt elnökét, és Vankó Magdolnát, az MSZP hívő tagozatának ügyvivőjét, mert a rendelkezésre álló adatokból kiderült: a szocialista rendszerben mindketten ügynöki tevékenységet folytattak. Keresztes többek között a katolikus egyházról küldött jelentéseket. Vankó Magdolna feladata különböző világi ifjúsági csoportok megfigyelése volt (Napi Magyarország: Átvilágított... május 8., 1.,3., Mai Nap: Az átvilágítás... 3.o.).

"Mutasd meg nekem a te utadat!" címmel megnyílt T. Asztalos Zoltán, az MTI Rt. fotóriporterének vallási tárgyú kiállítása a Pannonhalmi Bencés Gimnázium galériájában (Népszava: Vallási tárgyú... május 7., 2.o.).

A Napi Magyarország (A Gondviselés... május 7., 10.o.) hírül adja, hogy Pátyon, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által működtetett Gondviselés Házában képzőművészeti kiállítás nyílt meg: 36 alkotó 150 műve lett kiállítva. A művészek többsége a bevételt az intézmény javára ajánlotta fel. Ugró Miklós cikke a szeretet, az odaadás, az önzetlenség és az áldozathozatal jelképeként mutatja be a Gondviselés Házát, amely otthont ad elhagyott gyermekeknek, és gondoskodik magukra maradt idős emberekről. A keresztény értékekre alapozott intézményben öt házaspár családi házakban, saját gyermekeivel együtt neveli a befogadott gyermekeket, a központi épületben, az idősek otthonában élőknek megadják a családhoz tartozás lehetőségét és örömét. Jelenleg az öt családban 45 gyermek, az idősek otthonában 35 öreg él. Haraszti István igazgató elmondta: újszerű koncepció alapján kezdték kialakítani az életüket. Idősek, gyerekek, családok közösségét szeretnék megteremteni. Másfél év eltelte után kijelentheti, hogy ha nem is tökéletes minden, de az elképzelés jó. MK

KÜLFÖLDI LAPOK ÍRÁSAIBÓL

A kikeresztelkedett főrabbi, Israele Zolli mindig megvédte XII. Piust

Az Il Giornale olasz napilap március 31-ei száma "A rabbi, aki megvédte Pacelli pápát a zsidó vádaktól" című hosszú cikkében ismerteti Israele Zolli, a római zsidó közösség vezetőjének történetét, aki 1945-ben áttért a katolikus hitre, és a keresztségben az Eugenio nevet vette fel, hogy ezzel is kifejezze háláját Eugenio Pacelli pápának azért a segítségért, amelyet 1943. októberének drámai napjaiban az olasz főváros zsidó lakosainak nyújtott. Israele Zolli "Antiszemitizmus" című könyvében amely ma sehol sem lelhető fel többek között ezt írta: "A világ zsidósága nagy hálával tartozik XII. Pius életszentségének." Zolli utal rá, hogy a pápa az igazságosság nevében többször is sürgető felhívást intézett a zsidóság érdekében, és amikor visszhangtalanok maradtak, erőteljesen tiltakozott a méltánytalan törvények és eljárások ellen. Megállapításai éles ellentétben állnak azzal a mítosszal, miszerint a pápa saját félelmének rabjaként bezárkózott a vatikáni palotába. Zolli főrabbi lánya, a ma is Rómában élő Miryam, pszichoanalitikus, így emlékezik: "Amikor a nácik 50 kiló aranyat kértek cserébe a római zsidónegyed lakóinak életéért, apám kétségbeesetten a Vatikánba ment segítséget kérni. Az akkori kincstárnokkal, mons. Nogarával beszélt, aki a Szentatya szóvivőjeként megígérte, hogy a Vatikán kipótolja a 15 kiló aranyat." Ekkor lépett kapcsolatba Israele Zolli a Vatikánnal, és attól kezdve rokonszenvvel tekintett Pacelli pápára, szinte azonosítva magát XII. Pius személyével. A főrabbi közép-európai gyökerekkel rendelkezett. Galíciában született, 1881. szeptember 17-én, anyanyelve a német volt. Testvérei Ausztriában és Németországban éltek. Talán ezért volt az, hogy másokat megelőzve a maga mélységében megértette a nácizmus természetét. Pacelli pápához hasonlóan jól ismerte a német kultúrát, és amikor megkeresztelkedése után találkoztak, végül németül beszéltek.

A harmincas években Zolli Triesztben volt főrabbi. Már akkor sok Németországból menekült zsidó életét mentette meg, segítette őket, hogy a Lloyd hajókon Amerikába emigrálhassanak. Később egy bizonyos ponton Pacelli pápa és Zolli főrabbi életútja találkozott egymással: mindketten tragikus, drámai figurák voltak, egy olyan világban, amely elvesztett minden erkölcsi támpontot, belezuhant a rossz szakadékába, miközben az átlagemberek hihetetlenül álltak a tények előtt, a nagyok, a Rooseveltek, a Sztálinok, a De Gaulle-ok pedig hallgattak mondta az Il Giornale-ban Miryam Zolli, a főrabbi lánya. XII. Pius megértette, hogy Hitler senkivel sem egyezkedett volna, őrültsége miatt bármilyen szörnyűség elkövetésére kész volt. Pacelli pápa tehát arra kényszerült, hogy egy őrültek háza ápoltjai között haladjon előre, óvatos léptekkel. Zolli és felesége együtt tértek át a hitre, egy év múlva lányuk is követte őket. A főrabbi, a Bibliát jól ismerő egzegéta sokszor elolvasta Izajás próféta jövendöléseit, amelyek Jahve szolgájára vonatkoznak, és egyre inkább meggyőződött arról, hogy ez azonos a Keresztre feszített Krisztussal. 1945-ben szánta rá magát a nagy lépésre: Hajnal előtt" című, angol nyelvű önéletrajzában szenvedélyes szavakkal magyarázza döntését: "Nem az ember választja ki magának a megtérés pillanatát. Ez akkor következik be, amikor meghívást kap Istentől. És amikor meghallja ezt a hívást, akinek szól, csak egyet tehet: engedelmeskedhet".

Zolli főrabbi megtérése hatalmas botrányt kavart. Paolo Dezza, a 96 éves bíboros így emlékezik: Zolli nevét kitörölték a római rabbik névsorából, a zsidó hetilap gyászkerettel jelent meg, a Zolli családot a legkülönbözőbb sértegetésekkel üldözték. El kellett hagyniuk a zsinagóga melletti lakásukat. Dezza bíboros, aki akkor a Gergely Egyetem rektora volt, otthont adott a katolizált rabbinak, míg feleségét és leányát szerzetesnők fogadták be. Eugenio Zolli 1956-ban halt meg, mindenkitől elfelejtve. Vittorio Messori, katolikus író nem ad rá magyarázatot, miért merült feledésbe ez a történet, holott talán fel kellett volna eleveníteni a Soáról szóló vatikáni dokumentumban. Egy utalás Zolli rabbira, aki a keresztséggel együtt a pápa iránti hálából vette fel az Eugenio nevet, annyi más összegyűjtött adatnál, talán jobban felmentette volna XII. Pius pápát az igazságtalan vádak alól írja az Il Giornale. VR/MK