SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

A Népszava (Szép Szó, május 16., II.o.) Mit tehet egy középkori és egy modern pápa? címmel közli Marc Sapersteinnek, a Washington Egyetem hebraisztikai fakultása igazgatójának eredetileg a Washington Postban megjelent tanulmányát. A szerző emlékeztet rá, hogy 1348-ban pestisjárvány söpört végig Európán, kiirtva népességének egyharmadát. Svájcban és Németországban sokan voltak, akik a zsidókat kiáltották ki bűnbaknak, elfogták, megkínozták, és arra kényszerítették őket, hogy bevallják: összeesküvést szőttek a kutak és források vizének megmérgezéséért. Több ezer zsidót öltek meg. Az erőszak láttán VI. Kelemen kibocsátott egy pápai bullát, amelyben tíz korábbi pápa véleményével megerősítve kinyilvánította, hogy a tradicionális egyházi doktrína szerint a zsidókat nem szabad erőszakkal áttéríteni, sem pedig elpusztítani. "Egyetlen keresztény se merészelje bántani vagy megölni a zsidókat, vagy elvenni a tulajdonukat, hacsak nem szólítja fel erre az ország, a város, vagy a vidék urának törvényes parancsa". Marc Saperstein elemzi a Soáról kiadott szentszéki dokumentumot, és felteszi a kérdést: mi lett volna akkor, ha 1942-es karácsonyi üzenetében, amelyben XII. Pius megemlítette azt a "több százezer embert, akik saját hibájukon kívül, csakis nemzetiségük vagy származásuk miatt halálra vagy pusztulásra ítéltettek", feladja "diplomatikus kétértelműségét", és egyenesen idézi középkori elődje, VI. Kelemen szavait. A professzor szerző kérdése: "Vajon az SS vagy a német hadsereg katolikus tagjai közül hányan engedelmeskedtek volna a pápai szavaknak, önmagukat alkalmatlanná nyilvánítva a tömeggyilkosságra vonatkozó parancs végrehajtását illetően? Pedig az biztos, hogy egy ilyen felszólításnak nagyobb hatása lett volna, mint az "átlagos" keresztények tiltakozásának, amelynek elégtelenségét a friss vatikáni irat is sajnálkozva jegyzi meg". A cikkíró állítja: ez a vita azonban semmiképpen sem homályosíthatja el azt a különbséget, amely a keresztény személyiségek és intézmények tiltakozásának vagy ellenállásának hiánya és a nácik bűntettei között van, akik a zsidók megsemmisítését eltervezték, valamint kivitelezték. A pápa és a római katolikus egyház lehetőségei erősen korlátozva voltak abban, hogy megakadályozzanak egy egész kontinens fölött katonai dominanciával rendelkező világhatalmat az általa ellenségnek kikiáltott civilek legyilkolásában. "A holocaustért, a népirtásért az alapvető felelősség a náci elkövetőket terheli, nem XII. Pius pápát vagy az egyházat. Sem pedig a keresztény hit tanítását" írja tanulmányában Marc Saperstein, a Washington Egyetem hebraisztikai fakultásának igazgatója.

Hazai hírek

Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek felkereste a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központot, hogy a Magyar Katolikus Egyház támogatásáról biztosítsa az orvosokat és a szülésznőket országos babamentő programjuk megszervezésében. A Garamvölgyi György igazgató-főorvos szervezte program két éve indult, a nehéz helyzetbe került anyák és csecsemők megmentésére. Az idei anyák napra már kidolgozták a nemi erőszak áldozatául esett nők azonnali és teljes körű megsegítésének módját is, az orvosi ellátástól, a pszichológiai, szociális támogatáson át a jogi segítségnyújtásig. Paskai bíboros a látogatáskor elmondta: nagyra becsüli a kezdeményezést, amellyel meg akarják menteni az újszülötteket. Az egyesült államokbeli New-Brunswick-i magyar katolikus Szent László plébániához tartozó hívek rajta keresztül juttatták el azt az összeget, amelyet a babamentő programhoz ajándékoztak a Bakáts téri kórháznak. "Ami itt és most történik, az figyelemfelhívás arra, hogy nehéz helyzetben is van megoldás" mondta a magyar katolikus egyházfő. Garamvölgyi György hangsúlyozta: nagyon sok dolgunk van, különösen ha arra gondolunk, hogy a napokban újabb két gyermek életét oltották ki az országban. Szólt arról is: megbízatása van arra, hogy munkálkodjék az országos program megszervezésén. Ez nem pénz kérdése, hanem emberi hozzáállás. Ismerve ezt a kis kollektívát, biztosak lehetünk abban, hogy mi ezt megszervezzük ebben az országban" mondta az igazgató-főorvos (Napi Magyarország: Megmentett... május 15., 24.o.).

Befejeződött az egyeztetés a volt katolikus egyházi ingatlanok visszaadásáról közölte Gyulay Endre, szeged-csanádi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökhelyettese. A püspöki tájékoztatás szerint bár az egyeztetés tartalmilag véget ért, sok volt egyházi ingatlan értékbecslése még nem készült el (Magyar Nemzet: Hírek május 19., 4.o.).

A magyaroknak kicsit elegük van a politikából és a politikusokból jelentette ki egy másik nyilatkozatában Gyulay Endre, aki csalódott, mert legalább 75-80 százalékos részvételi arányra számított a parlamenti választások első fordulójában. A MIÉP eredménye kapcsán Gyulay Endre kifejtette: nem tanulmányozta Csurka István pártjának programját, de ismeretei alapján úgy véli, a MIÉP nem szélsőséges párt. Igaz, képviselői olykor a megszokottnál erőteljesebben fogalmaznak, ám ugyanez Torgyán Józsefről is elmondható. (Népszabadság: Gyulay püspök... május 14., 5.o.).

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke május 17-én vasárnap Debrecenben járt és felkereste Bölcskei Gusztávot, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökét. Orbán kijelentette: amennyiben a választások után a Fidesz meghatározó kormányzati tényező lesz, külön megállapodást köt a református egyházzal, amelyben szabályozzák a vagyonjogi, az oktatással összefüggő, valamint a hitoktatás támogatásával kapcsolatos kérdéseket. A Fidesz elnöke ugyanis úgy véli, hogy a jelenlegi kormány által kötött vatikáni megállapodás következtében méltánytalan helyzetbe került a más szerkezeti felépítéssel és belső szervezettel rendelkező református egyház. A megállapodás megkötése az új kormány egyik első feladata lesz (Napi Magyarország: Megállapodás készül... május 18., 1.o.).

Bölcskei Gusztáv örvendetesnek tartja, hogy a Fidesz felismerte, a katolikus egyház képviselőivel aláírt vatikáni szerződést a többi felekezet esetében nem lehet automatikusan alkalmazni. A püspök hozzátette: a megoldást nem feltétlenül a külön-megállapodás jelenti. Bölcskei hangsúlyozta: a törvénycsomaggal szemben megfogalmazott református bírálatok nem a vatikáni egyezmény létjogosultságát kérdőjelezik meg. A reformátusok azt szeretnék, ha a jogi szabályozás figyelembe venné valamennyi magyarországi egyház sajátosságait és érdekeit. Szerinte az esetleges külön-megállapodás nem jelentene kivételezést a reformátusokkal. A zsinat vezető úgy értelmezte Orbán Viktor szavait, hogy szükség esetén a Fidesz más felekezetekkel is kész lenne szerződést kötni (Népszabadság: Bölcskei püspök... május 19., 4.o.).

Amint arról már többször is beszámoltunk, még nem dőlt el, hogy mikor kerül vissza az Irgalmas Rendhez az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI). A Népszavában (Folytatódik... május 18., 8.o.) Kozma Imre, az Irgalmas Rend képviselője és Bálint Géza, az ORFI igazgatója nyilatkoznak. Kozma atya szavaiból kiderül: a bevallott hálapénz összegével növelt közalkalmazotti bérnek megfelelő javadalmazást, chipkártyás beteg-nyilvántartási rendszert, Indiából érkező apácák segítségével színvonalasabb betegápolást szeretnének megvalósítani az irgalmasok hazánkban, ha a kormánytól megkapják az ORFI-t. A szerzetesek közé álló és a rend érdekeit képviselő Kozma Imre szerint nem a négy idős szerzetes működtetné az intézményt, csak tulajdonosai lennének a kórháznak. Bálint Géza szerint ahogy a kardiológiai és az onkológiai ellátás is állami faladat, a reumatológiai szakma felügyeletét, irányítását sem adhatja át az egyháznak a kormány. A tárgyalások során nem derült ki, hogy az irgalmasok mennyi pénzt költenének a kórházra. Az is kérdéses szerinte, hogy mitől változna meg a kórház szellemisége, ha ugyanazok az orvosok, nővérek dolgoznának benne, mint akik ma.

A Napi Magyarországban (május 16., 12.o.) Bálint József Minden nap ajándék a Jóistentől címmel Havass Géza atyát mutatja be, akit 1938. május 1-jén szenteltek pappá az újszegedi római katolikus templomban. Az idei május elsején tiszteletére megtartott szentmisén zsúfolásig megtelt a templom. Buzgó hívek, egyházi személyek, köztük Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök köszöntötték a Tisza-parti város egyik legnépszerűbb lelkipásztorát. A cikk szerint a kommunista börtönt is megjárt Géza atya még ma is sok embernek nyújt lelki vigaszt.

Mint már jeleztük, három hete kerültek elő azok az egyházi leletek, amelyeket a nyilvánosság számára május 14-én mutattak be először a ferences rendi barátok a II. kerületi Tamás Alajos házban. A tájékoztatón elhangzott: a gyöngyösi ferences rendház történeti értékeit 1950-ben falazták be a kolostor lakói, akik attól tartottak, hogy ereklyéiket megsemmisítik. Negyven év alatt több mint húsz különféle intézmény költözött a rendházba, a gyűjteményre mégsem bukkant rá senki. A barátok, akik részt vettek a tárgyak elrejtésében, megőrizték titkukat. Csak akkor kezdtek hozzá az elrejtett dolgok felkutatásához, amikor a rend teljes egészében visszakapta az épületet. A lelethez tartozó több köbméternyi könyv közül szinte sértetlenül került elő a hajdani könyvtár legértékesebb kötete, az 1462-ben nyomtatott Faustus-Biblia. A falbontáskor előkerült többi nyomtatvány és kézirat közül mintegy 200 darab XVIII. századi vagy régebbi. Ezek közül igen értékesnek számítanak a török hódoltság kori kéziratok és a cégek XVII. századi tagkönyvei. Kegytárgyak is voltak a gyűjteményben: a kelyhek, keresztek, ereklyetartók kivétel nélkül XVIII. századi ötvösmunkák. Elrejtették a rendház középkori bélyegzőit is. A tulajdonos, a Ferences Rendtartomány a fertőtlenítés és restaurálás után a nagyközönség számára is kiállítja az előkerült régiségeket. A restaurálás támogatására kibocsátott csekket a Custos-Zöld Könyvesboltban, a Margit körút 7. alatt lehet kapni (Magyar Nemzet: Előkerült... május 15., 11.o.).

Nyolcmillió forint kellene ahhoz, hogy Tihanyban helyre lehessen állítani a kálváriát mondta egy sajtótájékoztatón Korzenszky Richárd, a tihanyi apátság egyházfőnöke. Hozzáétette: a kálváriát a IV. Károly Tihanyi Országos Emlékbizottság kezdeményezése nyomán 1927-ben avatták fel, 1960-ban politikai okokból lerombolták, 1988-ban vetődött fel ismét a gondolat, hogy újra kellene építeni. 1992-ben elhelyezték az alapkövét. A kálvária újraállítására szerveződött alapítvány azóta elkészítette a terveket, és a szakhatóságokkal jóváhagyatta. Korzenszky Richárd szavaiból kiderül: helyi vállalkozóktól ígérvényük van arra, hogy kifizetik a 14 stációoszlop elkészítésének költségeit. Gondot jelent viszont az, hogy a kálvária eredeti korpuszai Jézust és a latrokat ábrázoló szobrok jelenleg a sümegi temetőben vannak elhelyezve. A sümegiek vissza is adnák a szobrokat, de csak akkor, ha a Kálvária Alapítvány elkészítteti pontos másolatukat. Ez pedig nyolcmillió forintba kerülne, de annyi jelenleg nem áll rendelkezésre. Richárd atya arra kér "minden jóérzésű embert", hogy adományaival támogassa a kálvária újjáépítését. A tájékoztatón jelen volt Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke is, aki elmondta: a kálvária fölépítésével egy új, Pannonhalmához hasonló szellemi központ jönne létre Magyarországon, amelynek alapját a Tihanyi bencés apátságban fölhalmozott értékek jelentenék (Népszabadság: Adományokat gyűjtenek... május 18., 5.o.). MK