HAZAI HÍREK

Közösségépítés Háló-találkozó Szegeden

Dél-alföldi regionális találkozónak szántuk, nem egészen az lett belőle, mégis sikeresnek könyvelhetjük el a Háló legutóbbi, 1998. április 24-26. között Szegeden megrendezett hét végi összejövetelét. A London körúti Szent Imre egyházmegyei kollégiumban mintegy 40-en gyűltek össze Magyarország különböző részeiből, Budapestről, Pécsről, Nyíregyházáról, Kecskemétről, Győrből, Mezőladányból, illetve a határokon túlról, a Vajdaságból és Aradról. A színvonalas előadásoknak, a jelenlévők vitatkozó együtt gondolkodásának, és nem utolsósorban Kondé Lajos atya, a ház igazgatója és a vendéglátók gondos előkészítésének, szívélyes fogadtatásának köszönhetően jó hangulatú találkozó kerekedett a sok lemondás és főleg a dél-alföldi közösségek jelenlétének hiánya miatt kissé szomorkás, mondhatni csalódott érzésekkel induló összejövetelből.

A régi, visszatérő, hűséges résztvevők mellett új arcokat is láthattunk: Lesskó László, a Kazahsztáni Magyarok Szövetségének elnöke és felesége, Éva (a Pax Romana siófoki kongresszusáról érkeztek) a kontinensnyi közép-ázsiai ország 6-8 ezer főnyire becsült, szórványban élő, nyelvét jórészt elfelejtett, de identitásához ragaszkodó, vallási gyökereit lassan újra felfedező, templomot építő magyar közösségének küzdelmes mindennapjairól tájékoztattak. Sebők Sándor fóti plébános és közösségének képviselői egy szívósan és eredményesen építkező helyi gyülekezet történetével, gondjaival ismertettek meg. Nagyon örültünk a mezőladányi (nyírségi) görög katolikus Demkó lelkészházaspár, Gaga Zsuzsanna nyíregyházi karitász-vezető, Kalász-képviselő, Keresztesné Várhelyi Ilona, a debreceni bölcsészkar és Farkas Péter, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárai, a mai katolikus keresztény közélet kiemelkedő személyiségei jelenlétének. Élményt jelentett a találkozás a Jávorka Lajos atya vezette kecskeméti közösségi képviselők csoportjával.

Az összejövetel fő témáját Puchard Zoltán és Szeibert András fogalmazta meg a péntek esti "bemelegítő" beszélgetésben: Mi legyen a Hálóval a jövőben? Mi az oka annak, hogy a magyarországi közösségek "megszólíthatatlanok"? (A határokon túlra ez hála Istennek egyelőre - és remélhetőleg továbbra sem lesz - jellemző). Kiviláglott, hogy miközben a közösségek változatlanul "keresztbe szervezett", s ezért a részvétel lehetőségét sokak számára meghiúsító programok bőségével küszködnek, másutt is az a tapasztalat, ami a Hálónak is a legnagyobb gondja: nehéz elkötelezett, "húzó" embereket találni. Többen megfogalmazták, hogy a Háló aktivisták, mozgatók nélkül nem működik. Nagyon fontos, hogy állandóan beszéljünk róla a közösségekben, ahogy azt például a délvidékiek teszik, folyamatos tájékoztatást nyújtva a Háló-történésekről a helyi katolikus sajtóban.

A szombati program a reggeli szentmise után Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök előadásával kezdődött: Milyen az egyházközségi tudat az egyházmegyében? A közösségek olyanok, mint a mezőn a virágok, csak arra kell vigyázni, ne tekintsék magukat kizárólagosaknak mondta. Kiemelte a vezetők, hitoktatók kinevelésének fontosságát, akik át tudják segíteni a közösségeket a kríziseken. Szükség van a nagyobb találkozásokra, demonstrációkra, hogy lássák a közösségek, nincsenek egyedül, hogy átadhassanak másoknak is a saját lelkületükből.

Jávorka Lajos Egyházközség, élet, közösség című előadásában a jézusi (1), a terepen (plébánia, egyházközség) folyó (2) és végül a területek feletti (3) közösségépítésről (mozgalmak, Háló) beszélt. Az egyik legfontosabb feladatnak ő is a csoportvezetők képzését nevezte, hozzátéve, hogy jó lenne, ha félévente váltanák őket. Ideálisnak tartaná, ha az egész plébánia magja egy kis, 10-20 fős közösség lenne. Szükség volna az ökumenizmus gyakorlására, például havi imatalálkozók rendezésére a különböző felekezeteknél. Beszélt arról is és ezt a találkozó során több hozzászóló megerősítette , hogy a tridenti zsinat egyházszervezete, egyházképe rohamosan omlik össze. A kalocsai egyházmegyében például évente 4-6 fővel csökken a papok száma, tíz éven belül feleannyi lelkipásztor (45-50) lesz, mint ma. Az egyházmegyében már megkezdődött a plébániai munkatársképző tanfolyam olyan civilek számára, akik majd átveszik a pap nélkül maradó plébániák vezetését.

A délelőtti csoportbeszélgetéseken egyebek között elhangzott, hogy nem az egyház, hanem az egész emberi civilizáció van válságban, amint hogy nemcsak a papi hivatások terén, hanem általában minden hivatás terén is krízis tapasztalható.

A csoportbeszélgetést a dél-alföldi közösségek képviselőinek bemutatkozása követte, miután Kondé Lajos szólt a közösségek fejlődésének lehetőségeiről, gondjairól. Kardos Mihály algyői plébános arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségépítésben a lelkesedésnek szakértelemmel kell összekapcsolódnia. Laurinyecz Mihály, a dóm lelkésze az ifjúsági közösségekről beszélt, majd a tápéi fiatalok számoltak be közösségi életükről, a gitáros misékről, nyári táboraikról. Az öt fiúgyermeket nevelő szegedi Doszpod házaspár a rókusi plébánián végzett munkájukról, az imaszemináriumról és a Házas hétvége csoportról tájékoztatott.

Farkas Péter két felajánlást tett a Hálónak: a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a Nemzeti Alaptanterv (NAT) ügyében előadássorozatot terveznek; ez szeptemberre írásban is elkészül, amit felajánlott a Hálónak, különös tekintettel a határokon túli közösségekre. A Fővárosi Közgyűlés tagjaként pedig igyekszik anyagi támogatást szerezni a Hálónak.

A délutáni csoportbeszélgetéseken a résztvevők saját közösségeik tapasztalatait, gondjait osztották meg egymással, illetve a Háló működésére vonatkozó javaslataikat, elgondolásaikat ismertették. Elhangzott egyebek között, hogy a regionális találkozókat nem a bogozóknak kellene szervezniük; szükség volna egy "riadólánc" létrehozására 8-10 aktív ember bevonásával; évente legalább egy közösséget mindenkinek meg kellene látogatnia.

Este a lelkes lokálpatrióta Doszpod házaspár vezetésével városnéző körutat tettünk, majd a szokásos vidám program, társasjátékok, népdaléneklés következett.

Vasárnap reggel Sebők Sándor szentmiséje után tartottuk a plénumot, amelyen elsőként Kondé Lajos összegezte a csoportbeszélgetésekből leszűrt javaslatokat. Kitért a régiók működésére, személyi, anyagi, szervezeti nehézségeire, amelyek nagyon hasonlítanak a Hálóéira. Indítványozta, hogy kapcsoljuk össze az eddig a két szervezetben párhuzamosan futó dolgokat gondolatokat, elképzeléseket , a régiók és a Háló próbálja meg együtt megvalósítani a Háló koncepcióját. Gondolkodjunk azon, hogyan lehetne jobban összekapcsolni a "hivatalos" egyházat és a közösségeket. Puchard Zoltán hozzászólásában a személyesség, a személyes kapcsolatok szerepét hangsúlyozta: személyesen kell megszólítani másokat, a nem hívőket is. Nagy szükség volna a közösségvezetők találkozására mondta. Aszalós János a Berlin fölött az ég című film angyalaihoz hasonlította a Háló szerepét: nem szabad beavatkozni a közösségek életébe, de figyelő szemmel kell nézni őket, és képviselni az érdekeiket. Fontosnak tartaná azt, hogy közösségeink kifelé, a protestáns egyházak felé is jobban nyíljanak meg, hiszen kölcsönösen sokat tanul-

hatnánk egymástól. Keresztesné Várhelyi Ilona arról beszélt, hogy a Háló horizontális és vertikális szálai nem fonódnak össze: szükség volna a hierarchikus és demokratikus, tevékeny és kontemplatív irányok összecsomózására. A Háló feladatát a társadalmi és egyházi kihívások jelölik meg. A gyakorlati feladatokra kell összpontosítani, és ezekre munkacsoportokat kellene alakítani. Jó lenne, ha főállású emberek végeznék ezt a munkát mondta.

Mint a fentiekből látható, a találkozó inkább gondolatébresztő, semmint döntéseket hozó fórum volt. Közösen kell folytatni ezeknek a gondolatoknak a kiérlelését, hogy együtt leljük meg a Háló további útját. A legközelebbi, délvidéki, horgosi Háló-találkozó szeptember 25-27. között, melyen a két délvidéki püspök is jelen lesz, újabb fontos állomása lehet ennek a folyamatnak. MK

Kateketikai Lelkigyakorlat

Budapest: A Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottságának rendezésében a Győri Szemináriumban Országos Hitoktatási Továbbképző Lelkigyakorlat lesz papok és világi hitoktatók részére június 22-től 25-ig. Téma: Felkészülés a 2000. évre: Jézus Krisztus a Fiúisten. Jelentkezési cím: Dr. Rédly Elemér, Győr, Káptalandomb 7. 9021. Jelentkezési határidő: 1998. június 14. A jelentkezők közöljék, hogy teljes ellátást kérnek-e, vagy ha bejárók lesznek, mely napokon kérnek reggelit, ebédet illetve vacsorát. A teljes ellátás hétfőn délben ebéddel kezdődik és csütörtökön délben ebéddel fejeződik be. Elhelyezés kétágyas kollégiumi szobákban. Részvételi díj teljes ellátással és adminisztrációs költségekkel együtt: 4,800.- Ft. MK

A FELNŐTTKÉPZÉS HÍREI

FEECA-ülés Liechtensteinben

Balzers: Május 18-tól 21-ig tartotta rendes évi közgyűlését és szekcióülését a Katolikus Felnőttképzés európai szövetsége, a FEECA (Fédération Européenne pour l'Education Catholique des Adultes) a liechtensteini Gutenberg képzési központban. 12 európai országból mintegy 30 képviselő vett részt az ülésen, amelynek fő témái a következők voltak: A közép- és kelet-európai országok felnőttképzésének jobb együttműködése, a katolikus felnőttképzés és az Európai Únió. Az ülésen sor került a tisztségek újra-választására, az elkövetkező három év munkatervének megvitatására is. A tisztújító közgyűlés megerősítette elnöki tisztségében a svájci katolikus felnőttképzésben tevékenykedő Bruno Santini-Amgartent. A FEECA kapcsolatban áll az Európai Únió brüsszeli szervezeteivel, és nemzetközi irodája információval látja el a tagországokat, mégpedig elsősorban a pályázatok, közös európai programok kérdésében. A tervek és feladatok közül a legközelebbi az ez év októberében Budapesten rendezendő nemzetközi konferencia lesz.

A katolikus felnőttképzés európai szövetsége 1963-ban alakult meg Luzernben. A mostani ülés vendéglátója Liechtenstein alapító ország volt, a svájciliechtensteini katolikus felnőttképzés szervezetével, a KAGEB-bel együtt. Ma már 15 tagországa van a FEECÁ-nak, közöttük Magyarország is. A rendes tagokon kívül több ország vendégstátust élvez. A szervezet már az 1989-es választások előtt igyekezett elsősorban személyes kapcsolatokat építeni az egykori kommunista országokban dolgozó papokkal, és világiakkal, akik a katolikus felnőttképzésben tevékenykedtek. E jó kapcsolatnak köszönhetően Budapesten rendeztek kongresszust 1989-ben, még a politikai fordulat előtt.

FEECA-Ost platform magyar elnök, magyarországi titkárság

1994-ben alakult meg a szövetség keretein belül az ún. "keleti platform", mégpedig azzal a céllal, hogy az egykori szocialista országok speciális problémáit, nehézségeit, tapasztalatait megvitassa, és a tapasztalatok átadásával közös gondolkodással segítse ezen országok felnőttképzésének első lépéseit. Az elmúlt évek során a FEECA-ban eddig is jelen lévő Horvátország, Csehország, Szlovénia és Szlovákia mellett sikerült felvenni a kapcsolatot Fehéroroszországgal, Ukrajnával, Litvániával és Lengyelországgal. Tanulmányi napok voltak Prágában, Szombathelyen és Nazarje-ban. A liechtensteini ülésen megerősítették tisztségében Horváth József atyát, a Szombathelyi Katolikus Továbbképző Intézet igazgatóját. A Keleti Platform titkársága jelenleg Szombathelyen van, a Katolikus Továbbképző Intézetben A titkárság feladata elsősorban az, hogy segítse a kapcsolatfelvételt, információs adatbázist állítson fel. A titkárság várja mindazoknak a jelentkezését, akik a fentebb vázolt kapcsolatok felvételét, kiépítését fontosnak tartják. Címük: (H-9701 Szombathely, Karmelita u. 1. Pf.: 211. Tel 06-30/932-964, Email: kti@rik.bdtf.hu MK