SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Május 24-én tartották hazánkban a parlamenti választások második fordulóját, melyet a Fidesz nyert meg. Orbán Viktor, a győztes párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje a választások éjszakáján külön köszönetet mondott azoknak a szavazóknak, akik imádkoztak a Fidesz győzelméért. Egyházi vezetők is nyilatkoztak a választásokról. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a katolikus püspöki kar alelnöke elmondta: nem elégedett az 57 százalékos részvételi aránnyal, mert a szavazópolgárok legalább 75-80 százalékának véleménye szükséges ahhoz, hogy a választói akarat megalapozottságáról lehessen beszélni. A püspök biztos abban, hogy a jövőben teljes lesz a vallásszabadság. Hozzátette: eddig sem volt szó üldöztetésről. Nyilatkozatával arra kíván utalni, a vallásszabadság ne csak a törvényben, de a gyakorlatban is valósuljon meg. Ez elsősorban az egyházi iskolák fönntartására, az ott dolgozó pedagógusok méltó javadalmazására vonatkozik. Ennek érdekében pontosítani és értelmezni kell a vatikáni megállapodást. Gyulay Endre reméli, hogy a Szentszék és a magyar állam között tavaly nyáron létrejött szerződés anyagi kötelezettségeinek betartása sem szenved majd csorbát, és szeretné ha mindaz megvalósulna, ami benne van a szerződésben. Utalt rá: a Horn-kormánytól ígéretet kaptak arra, hogy bizottság áll föl a megállapodás konkretizálására. Az MKPK alelnöke arról is szólt, hogy az egyház számára kiemelten fontos területek továbbra is az oktatás, a családok támogatása, a demográfiai zuhanás megállítása, a munkanélküliség kezelése és a nyugdíjasok megélhetésének biztosítása. Az új kormánytól azt várja, hogy a korábbinál nagyobb figyelmet szentel ezeknek a kérdéseknek a megoldására. Bölcskei Gusztáv, a református zsinat püspöke örömét fejezte ki a részvételi arány miatt, mert ez szerinte azt mutatja, hogy a polgárok megértették a szavazás fontosságát. Az Orbán Viktorral közelmúltban lezajlott találkozójáról Bölcskei elmondta: ígéretet kapott, hogy a Fidesz kormányra jutása esetén lehetőséget keres a protestáns egyházak jelenlegi hátrányos finanszírozási helyzetének orvoslására. A püspök reméli, hogy még az idén elkezdődnek az ügyben a tárgyalások. Harmati Béla evangélikus püspököt nem érte teljesen váratlanul az eredmény, mert az elmúlt négy év alatt a tények nem álltak összhangban a kormány propagandájával, márpedig ez sokáig nem tartható fenn. A püspök kifejtette: Orbán Viktor ígéretet tett az egyház-finanszírozás rendszerének megvizsgálására. Ennek nem a formája a legfontosabb, hiszen eddig sem a keretekkel, hanem az ígéretek betartásával volt probléma (Magyar Hírlap: Pénzbe kerül... május 26., 5.o., Magyar Nemzet: Egyházi vezetők... május 25., 3.o., Népszabadság: Reménykedő... május 26., 5.o.).

A Napi Magyarországban (május 24., 9.o.) Németh Zsolt A Fidesz és az egyházak címmel publikált. A Fidesz alelnöke rendkívül fontosnak tartja, hogy pártja kormányra kerülése esetén megállapodást kössön a református egyházzal. Szerinte a jelenlegi helyzet a katolikus egyházra nézve is súlyosan sérelmes. Ennek oka, hogy a kormány távolról sem mindenben tartotta be a Vatikánnal kötött megállapodást, amely pedig megfelelő alapja lehet az állam és az egyház közötti viszony rendezésének, ezért is szavazta meg a Fidesz. A politikus úgy látja: a protestáns egyházak esetében a jelenlegi szabályozás eleve nem megfelelő, illetve nem tesz lehetővé olyan megoldásokat, amelyek hasonló végeredménnyel rendeznék a nyitott kérdéseket a protestáns egyházakkal, mint amit a Vatikánnal kötött megállapodás maradéktalan betartása esetén a katolikus egyházzal lehetővé tesz. Ezért van szükség külön megállapodásra a protestáns egyházakkal, tekintetbe véve belső jogi, felépítésbeli, hagyományaikban és a magyar társadalomban való jelenlétükben egyaránt meglévő sajátosságaikat. Németh Zsolt rámutat: minden egyházat súlyosan negatívan érint az iskolai hittanoktatás állami finanszírozásának megszüntetése. Ez semmivel sem indokolható diszkriminálást jelent az iskolai oktatásban fakultatívan szereplő tárgyak egyikével szemben. Itt a korábbi állapot visszaállítása, illetve tökéletesítése a feladat.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke interjút adott a Magyar Rádió Reggeli Krónikájában. A miniszterelnök-jelölt úgy fogalmazott: "sok esetben méltánytalannak tartom a történelmi egyházakkal szemben, hogy egy kalap alá veszik őket más természetű vallási csoportokkal". Orbán hangsúlyozta: az európai mintáknak megfelelően más jogi szabályozásnak kellene vonatkoznia a történelmi egyházakra, mint az egyéb vallási csoportokra. Halmai Gábor alkotmányjogász ezzel kapcsolatban kijelentette: teljesen helyénvaló, ha Orbán Viktor személy szerint másként viszonyul az egyes egyházakhoz. Ám ha mint leendő miniszterelnök kíván különbséget tenni közöttük, megsérti az állam semlegességét az egyházakkal szemben. Hozzátette: kétségtelenül vannak egyházak, amelyek oktatási, szociális feladatokat vállalnak át az államtól, s nem emelhető kifogás az ellen, ha ennek alapján bizonyos kedvezményben részesülnek. Göbricz Tamás, a Hit Gyülekezetének ügyvezető elnöke reméli, hogy az elhangzott nyilatkozat "csak egy sarkos megfogalmazás volt Orbán Viktor részéről, mert ha mégsem az, felborítaná a jogegyenlőséget, alapvető emberi jogokat sértene, s valójában diktatúrához vezetne" (Magyar Hírlap: Változhat... május 27., 3.o.).

A Napi Magyarország (A Hit... május 23., 20.o.) a Hit Gyülekezetének Folyondár utcai istentiszteletéről tudósít, amelyen a tagok így imádkoztak: "A Názáreti nevében kérünk Urunk, hogy az SZDSZ kapjon 20 százalékot! Könyörögjünk azért, hogy az SZDSZ kormányon maradjon! Szabadítsd meg a Sátántól mindazokat, akik nem az SZDSZ-re szavaznak! Kérlek, Istenem, hogy az ellenzék ne jusson be a parlamentbe! Hozz betegséget és szenvedést az ellenzékre! Mindenki üdvözölni fog, aki az SZDSZ-re szavaz!"

Az egyházi kapcsolatok kérdéseiért felelős magyar és olasz állami hivatalok között most jött létre a hivatalos kapcsolatfelvétel. Azonnali megállapodás született az egyes konkrét kérdésekben való együttműködésről, s magyar részről azt javasoltuk, hogy ezt a közös munkát illesszék a magyar-olasz-szlovén szorosabb együttműködés kapcsolatrendszerébe közölte Rómában Platthy Iván címzetes államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője. Platthy a közelmúltban folytatott római és vatikáni tárgyalásairól nyilatkozott. Elmondta: olasz partnerével, Lucio Testa belügyminisztériumi államtitkárral a vallási ügyek hivatalának vezetőjével egyetértettek abban, hogy az együttműködés mindkét fél számára hasznos lehet. Már az első találkozón több olyan kérdést találtak, ahol a tapasztalatcsere segíthet a másiknak a kedvező megoldások megtalálásában, a hibák és tévedések elkerülésében. A magyar államtitkár szerint "számunkra sokat mondhat az a gyakorlat, ahogy Olaszországban a személyi jövedelemadójuk egy részét felajánlhatják az állampolgárok az egyházaknak, míg az olasz felet nagyon érdekli a magyar állam és a Magyarországon működő egyházak kapcsolatait szabályozó szektorsemlegességi elv". Platthy Iván az út fontos részének nevezte az olasz katolikus püspöki kar képviselőjével való találkozást és természetesen a vatikáni tárgyalások lehetőségét. Az egy évvel ezelőtt aláírt államközi szerződés főbb tapasztalatairól is lehetett már véleményt cserélni. Az államtitkár szerint a megállapodás aláírása azt eredményezte, hogy a két fél közti kapcsolat természetessé lett, elveszítette kuriózumjellegét. A találkozón vatikáni részről nagy elégedettséggel szóltak a nyolcévi tárgyalások eredményeként született megállapodásról. A Szentszék példaértékűnek tartja ezt a megállapodást. Úgy véli, hogy annak alapelvei alkalmazhatók lennének a Vatikán és a többi térségünkbeli ország kapcsolataiban. Az államtitkár egyúttal bejelentette: a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közös bizottságot hoz létre az úgynevezett vatikáni megállapodás végrehajtásának folyamatos ellenőrzésére (Népszabadság: Egyházi kapcsolatok... május 22., 3.o. május 27., Vatikáni vegyes bizottság... 4.o.).

Mégsem szerelik fel a budapesti József Attila és Szent Margit Gimnáziumot biztonsági kapukkal, amelyekkel az eredeti tervek szerint az utóbbi időben gyakori bombariadók ellen kívántak volna védekezni nyilatkozta Sümegh László, a Szent Margit Gimnázium igazgatója. Mint már beszámoltunk róla, az elmúlt hónapokban a két egyházi iskolát 20-25 alkalommal kellett riadó miatt kiüríteni. Ennek költségei a tűzszerészek egy-egy kiszállása 150 ezer forintba kerül azonban, mivel az átvizsgálás nem az iskolák, hanem a rendőrség kérésére történt., nem terhelték a gimnáziumokat. A biztonsági kapuk megvásárlása, illetve a kézi fémkeresővel ellátott személyzet biztosítása több millióba került volna, ezért attól elálltak a gimnáziumok vezetői. Seregély István egri érsek, az MKPK elnöke közbenjárására a belügyminiszter és a kerületi rendőrkapitány egyeztetése után az iskolák kiürítését nem igénylő módszerekkel telefonlehallgatás, az épületek rendszeres átvizsgálása, figyelése szavatolják az intézmények biztonságát. A rendelkezések eredményeképpen az érettségi vizsgák zökkenőmentes lebonyolítását mindeddig nem zavarta meg bombariadó (Magyar Nemzet: Bombariadók... május 23., 3.o.).

Leemelték a rézsisakot a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom délkeleti tornyáról. A nem mindennapi műveletet az tette szükségessé, hogy a tavaly felújított északnyugati torony után renoválják a templomnak ezt a részét is. Szabó Béla, a munka helyszíni irányítója elmondta: tavaly az északkeleti rézkupola leemelésekor régi újságokat és üdvözlő leveleket is találtak a toronyban, melyet a hajdani építők helyeztek el benne. A felújítás után pedig maguk is küldtek üzenetet a jövőnek: egy rézdobozban mai pénzeket, munkafotókat és a templomon dolgozó építők névsorát rejtették a csúcsdíszbe. A délkeleti toronyban azonban a régiek semmit nem küldtek (Népszabadság: Templomsüvegelés... május 23., 5.o.). MK

VÉLEMÉNYEK

Savonarola hitt az emberi nem szolidáris fejlődésében

Firenze: Girolamo Savonarola rehabilitálása a pápa jogkörébe tartozik jelentette ki Silvano Piovanelli firenzei bíboros, érsek, aki szombat délelőtt szentmisét mutatott be a Palazzo Vecchio, a régi városháza "Priorok kápolnájában", a domonkos szerzetes halálának 500. évfordulója alkalmából. Savonarolát 1498. május 23-án akasztották fel, majd égették el holttestét a Palazzo Vecchio melletti Piazza Signoria-n.

Piovanelli bíboros szentbeszédében leszögezte: jelenléte nem jelenti Savonarola jogi rehabilitását. Azt majd másoknak kell megtenniük, miután a firenzei egyházmegye történészbizottsága megállapította a Savonarola ellen emelt vádak megalapozatlanságát: azokat a zavaros politikai körülmények, túlfűtött szenvedélyek, és a pápai kiátkozás is erősen befolyásolta. A bíboros hozzáfűzte: ez a szentmise a boldoggáavatás első lépése szeretne lenni, melynek eljárását csak azután lehet megkezdeni, miután a történészekre és teológusokra bízott szakértői csoport befejezte Savonarola műveinek előzetes áttanulmányozását.

Mario Primicerio, Firenze polgármestere a szentmisét követően tartott előadásában kifejtette: Savonarola számára rendkívül fontos volt a szabadság primátusa, ugyanakkor a lelkiismeret megreformálásával közös történelmi utat nyitott: ennek célja volt a mennyei Jeruzsálem mintájára épített földi ország, melyet a ferrarai származású barát Firenzében akart megvalósítani. Tanítása nem moralizmus, hanem a szabadság utáni vágy, nem millenarizmus, vagyis ezeréves ország hirdetése, hanem történelmi reménység, nem fundamentalizmus, hanem mélységes hit az emberi nem szolidáris fejlődésében. VR/MK