KÜLFÖLDI HÍREK

Elhunyt Agostino Casaroli bíboros

Vatikán: Hétfőről keddre, 9-ére virradó éjszaka, egy római klinikán elhunyt Agostino Casaroli bíboros, az "egyének és nemzetek közötti békekapcsolatok szenvedélyes előmozdítója."

A vérkeringési panaszokkal küszködő, 84 éves bíboros halálának hírét elsőként a Szentatyával közölték, aki kedden reggel üzenetben fejezte ki részvétét Bernardin Gantin bíborosnak, a bíborosi kollégium dékánjának. A Szentatya a mély és buzgó áhítat papjának nevezi Casa-rolit, aki jól ismerte az emberi sorsokat és a történelem eseményeit, szenvedélyesen munkálkodott az egyének és a nemzetek közötti béke megvalósításán. Kifinomult diplomáciai érzékkel bátor és jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy Kelet-Európában javuljon a helyzet. Egyaránt jellemezte az élénk "sensus ecclesiae", az egyházi érzés, valamint a mélyre hatoló "sensus hominis", emberi érzés. Ezek a szempontok ihlették az apostoli Szentszék szívében végzett bölcs és sokrétű tevékenységét írta üzenetében a pápa.

A vatikáni Államtitkárság jegyzékben emlékezett meg a bíboros alakjáról és az egyháznak nyújtott szeretetszolgálatáról, bölcs odaadásáról. Az elhunyt főpap holttestét a vatikáni Abesszin Szent István templomban ravatalozták fel. Casaroli bíboros lelki üdvéért az ünnepélyes gyászszertartást II. János Pál pápa pénteken fél 12-kor mutatja be a Szent Péter bazilikában.

Ezekben az órákban sokan emlékeznek meghatott hangon az elhunyt bíborosra, aki a szentszéki diplomácia fáradhatatlan képviselője volt. Gyászolja az olasz helyi egyház, a távoli Kína hazafias egyháza, a Kreml szóvivője, csakúgy, mint azok a börtönfoglyok és társadalom peremére szorult fiatalok, akiknek lelkipásztori gondozására Casa-roli nagy gondot fordított diplomáciai elkötelezettségei mellett, s akik most úgy emlékeznek rá, mint "egy mindig jelenlévő apára".

Agostino Casaroli 1914-ben született Észak-Olaszországban. 1937-ben szentelték pappá. Még ebben az évben megkezdi diplomáciai tanulmányait a Pápai Egyházi Akadémián. Különböző ENSZ-konferenciákon vezeti a vatikáni küldöttséget. Sokszor felkeresi a kelet-európai or-szágokat, hogy a vatikáni diplomácia révén javíthasson a vasfüggönyön túli helyi egyházak helyzetén. Elkötelezettségét egyre több siker koronázza, így idővel a VI. Pál pápa által megkezdett "Ostpolitik" főszereplőjévé válik. Ezt a tevékenységét évekkel később elismeri az első lengyel pápa is A '60-as években közreműködésével jön létre a Szentszék és a magyar kormány közötti részleges megállapodás, valamint egy ehhez hasonló egyezmény a Vatikán és Jugoszlávia között. Casaroli találkozik a Kreml vezetőivel is, felkeresi Lengyelországot, az NDK-t, Csehszlovákiát, hogy közvetítsen az egyház és a kormányok között. Részt vesz a Helsinki találkozón. New Yorkban Montini pápa nevében megható üzenetet olvas fel az ENSZ különleges leszerelési közgyűlésén.

Casaroli bíboros tizenegy évig szolgálja a "Keletről érkezett pápát". Egyre több történelmi esemény fűződik a nevéhez: 1984-ben az Olaszországgal kötött konkordátum felülvizsgálása, '85-ben az ENSZ alapokmánya 40. évfordulójának megünneplése, ugyanebben az év-ben a keresztény Oroszország ezeréves fennállására rendezett ünnepségek. Ekkor találkozik Gorbacsovval, az SZKP akkori főtitkárával, a "falak leomlását" előidéző történelmi fordulat másik nagy főszereplőjével.

Agostino Casaroli halálával a bíborosi kollégium tagjainak száma 160-ra csökkent, közülük konklávé esetén 118-an választhatnak. Az olasz bíborosok jelenleg 39-en vannak. VR/MK

Casaroli bíboros és a Vatikán "keleti politikája"

Az elhunyt bíborosnak nagy szerepe volt a vatikáni diplomácia Kelet felé nyitásában. Erről 1996 januárjában ő maga is nyilatkozott. Török József professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanára 1996-ban kérdésünkre többek között így értékelte a Kelet felé nyitást: "A hatvanas évek elején kezdődött meg az enyhülés a két világrendszer között, s azok a történészek, akik a legújabb kort diplomáciatörténeti szempontból vizsgálják, egyöntetűen vallják, hogy ha a Vatikán nem nyitott volna Kelet felé, illetve ha nem társul az enyhülés politikájához, ami a Szentszéktől függetlenül elkezdődött, akkor fennállt volna a veszélye annak, hogy elszigeteli magát a nemzetközi diplomácia területén. Ez pedig természetesen negatívan hatott volna a szocialista országok egy-házpolitikájára." E politika magyarországi hatását illetően "Végső mérleget levonni nyilvánvalóan nagyon nehéz. Az biztos, hogy voltak komoly eredmények, ezek közé tartozik, hogy számos börtönben sínylődő pap kiszabadulhatott... Azt azonban nem szabad hinni, hogy az akkori pártállam képviselői egyfajta őszinte, emberbarát tárgyalópartnerek lettek volna." MK

A pápa kubai püspököket fogadott

Vatikán: Június 9-én délelőtt II. János Pál pápa kihallgatáson fogadta a Vatikánba érkező 13 kubai püspököt. Hozzájuk intézett beszédében a pápa felidézte januári apostoli látogatását, amelynek során megtapasztalhatta a kubaiak vendégszeretetét, azoknak az értékeknek a gazdagságát, mellyel ez a szeretett nép rendelkezik. A Szentatya azért imádkozik az Úrhoz, hogy Kuba mindenki számára biztosítsa a szabadság légkörét, a kölcsönös bizalmat, a társadalmi igazságosságot, a békét. A pápa emlékeztetett rá: a látogatása óta eltelt öt hónapban több nemzet és szervezet válaszolt arra a felhívására, hogy "Kuba nyíljon meg a világ számára és a világ nyíljon meg Kuba felé". A Szentatya elismerően szólt a kubai hatóságok azóta megtett gesztusairól. Azon törekvések első jeleiről van szó, melyek célja, hogy a kubai polgári társadalom növekedhessék önállóságában és az ország egyre inkább elfoglalhassa jogos helyét a térségben és a nemzetek között. A nyitás azonban nem korlátozódhat pusztán a nemzetközi kapcsolatok javulására. Elsősorban az értelem és a lélek megújulásáról van szó, amely egy valódi személyes megtérés felé vezet és hozzájárul a társadalmi struktúrák megváltoztatásához is. Az egyház továbbra is megismétli mindenkihez szóló felhívását: ne féljenek attól, hogy megnyissák szívüket Krisztusnak, hagyják, hogy belépjen életükbe, családjukba, a társadalomba, hogy minden megújulhasson. A Szentatya hangsúlyozta: le kell küzdeni azokat az ideológiai és történelmi korlátokat, amelyek nem teszik lehetővé, hogy az emberek növekedjenek szabadságban és felelősségben, biztosítani kell az alapvető szabadságjogokat, mint például a szólásszabadság, a gyülekezeti szabadság. Kuba arra kapott meghívást, hogy megtestesítse és megélje mély keresztény gyökerekkel rendelkező önazonosságát, meginduljon a nyitás, a szolidaritás felé. A helyi katolikus egyház élettel teli közösség, amely elősegíti a szeretetet és a kiengesztelődést, terjeszti az evangéliumi igazságot, "akár alkalmas, akár alkalmatlan". Jelentős részét alkotja nemcsak az ország múltjának, hanem jelenének is, és így másokkal együtt felelős a jövőért. Amikor az egyház számíthat a küldetése megvalósításához szükséges élettérre és eszközökre, az az egész társadalom javára válik. A pápa kitartásra és merészségre buzdította a kubai püspököket, hogy a gyakorlatban megvalósíthassák az egyház szociális tanítását a nemzet gazdasági, politikai és kulturális életében. Arra van szükség, hogy a hívek teljes joggal és egyenlő esélyekkel vehessenek részt a közéletben, az oktatásban, a tömegtájékoztatásban. A katolikus egyházfő bízik abban, hogy a Karib-tengeri szigetország, túljutva a materializmuson, megnyithatja kapuit Krisztus megváltó ereje előtt, hogy minden kubai nemzete történelmének új adventjét élhesse. VR/MK

A HATÁRON TÚLI EGYHÁZ HÍREI

Június 13-án templombúcsú lesz a 150 éves kaplonyi templomban

1848. június 18-án, Szentháromság vasárnapján, Isten szolgája, boldog emlékű Hám János szentéletű szatmári püspök szentelte fel Kaplony immár harmadik templomát. Gróf Károlyi Sándor feljegyzései alapján, 1080-ban bencés monostor és templom állott, Szent Márton tiszteletére, a mai templom helyén, amelyet a Kaplony nemzetség (Kond vezér második fiának leszármazottai) építtetett saját birtokán. 1711, a szatmári béke megkötése után gróf Károlyi Gáspár engedélyt kapott az egri püspöktől, Telekesi Istvántól, hogy az akkor már romos templomot lebontsa, és annak megmaradó alapjaira felépítette a Megtestesült Ige tiszteletére az új templomot. Oltárképe ma a kolostor folyosóján látható. Ezt a második templomot, 1834. október 15-én egy súlyos földrengés romba döntötte. 1844. április 26-án, gróf Károlyi György jóvoltából megkezdték az új, és ma is álló templom építését Ybl Miklós tervei alapján. 1847-ben már a kriptát festették és 1848. június 18-án nagy ünnepélyességgel fel is szentelték. Most az ünnepélyes templombúcsúval emlékeznek erre az eseményre.

A hálaadó ünneplés, lelki megújulás már intenzív módon megkezdődött a Szent Antal kilenced keddi szentmiséivel, elmélkedéseivel. Június 12-én, pénteken este fél nyolckor ünnepélyes előesti szentmise lesz prédikációval. Június 13-án, Szent Antal ünnepén, reggel hattól gyóntatás, fél nyolckor szentmise a templomban, délelőtt kilenckor ifjúsági szentmise a templomkertben, az ünnepélyes főpapi hálaadó szentmise délelőtt tizenegykor kezdődik. Június 14-én, vasárnap délután háromtól ifjúsági műsor: zenés megemlékezés a 150 éves évfordulóról, ügyességi verseny, amelyre szeretettel várják a környék ifjúságát is. Zenés, táncos vendégszórakoztató műsor után az új templom javára rendezett bállal fejeződik be az ünnep.

"Egy vallásos nép életében az egyházi év ünnepei között első számú ünnep a templombúcsú (kirbály), az egyház védőszentjének ünnepe. 150 éve szent ez a hely, ahol Isten népe találkozhat teremtő Urával, megváltó Jézusával és kéri Szent Antal közbenjárását. Mennyi kegyelem áradt e szent helyről, mennyi áldás indult el falai közül. Mennyi örömet, boldog szívet fogadott és hány könnycseppet látott, hány szenvedő ember nyert vigaszt, erőt megszentelt falai között a köztünk lakó szentségi Jézus előtt. Sok vihar vonult el fölötte. Sok nehéz harc, küzdelem szemtanúja volt. Sok igazságtalanság, gonoszság, ideig-óráig tartó látszólagos győzelmek után újra meg újra láthatta az igazság győzelmét és ma is várja az igazságszolgáltatás nyomán fakadó új, boldogabb élet idejét. Illő, hogy Istennek ünnepet szenteljünk, lelkünket Hozzá felemeljük, és hálát rebegve köszönjük meg a számtalan jótéteményt, a kegyelem és áldás bőségét, amely e szent helyről áradt, 150 éven át népünk küzdelmes életére. Tegyük emlékezetessé ezt az ünnepet és lelkileg megújulva ünnepeljünk, örvendezzünk, és Szent Antal, a nagy segítő közbenjárását kérjük. Szálljon a hála éneke az ég felé, köszönetet mondva a 150 év minden kegyelméért, vigaszáért, Isten áldásáért. Szívünk kegyelettel és köszönettel adózik azok iránt, akik Isten dicsőségéért áldozatot hoztak, és megvetették alapját, felépítették, és 150 éven keresztül gondját viselték templomunknak. A Károlyi család tagjai, lelkipásztorok és hívek minden áldozatát, munkáját Isten bőséges áldásával és a mennyei dicsőség örömével jutalmazza. A lényeg a lélek ünneplésén van. Jöjjünk és örvendezzünk, ünnepeljünk együtt Kaplony népével, hálát adva a 150 évért és Isten bőséges áldását kérve az elkövetkezendő idők küzdelmeire és munkájára egyaránt. " e szavakkal hívja a híveket a templombúcsúba Kühn Pál plébános atya. MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 1998. 06. 16.