
Közlik a lapok, hogy 84 éves korában elhunyt Agostino Casaroli bíboros, a Vatikán "Kelet-Európa politikájának építőmestere". A Magyar Hírlap (Elhunyt... június 10., 2.o.) kiemeli: a Szentszék "keleti politikája" számos eredményt hozott Magyarországon a hetvenes években: 1972-ben magyar zarándokok csoportja utazhatott Rómába, a kommunista hatalomátvétel óta először. 1974 októberében a magyar kormány megengedte a heti kétszeri vallásoktatást a templomokban. Az Állami Egyházügyi Hivatal újabb Biblia-kiadásokat hagyott jóvá, és a korábbiaknál nagyobb felvételi keretszámokat engedélyezett a teológiai főiskolák számára. A Vatikán és a magyar kormány egyezkedései nyomán sikerült betölteni az összes püspöki széket. A Magyar Nemzet (Casaroli bíboros... 2.o.) szerint Casaroli bíboros küldetésének legfontosabb magyarországi fejezete "alighanem a Mindszenty-kérdés" rendezésének kimunkálása volt. A hosszú folyamatot, amelynek végén VI. Pál pápa végül is üresnek nyilvánította az esztergomi egyházmegye vezetői székét, s Mind-szenty távozni kényszerült, utóbb Casaroli nyomasztónak és fájdalmasnak minősítette. Az egyháznak végül is a szembenállás vagy a gyakorlati megállapodás között kellett választania, mondta a bíboros, akit "Monsignore Peresztrojkának" neveztek az olasz lapok. Az MN szerint akadnak, akik túl "engedékenynek" tartották az elhunyt bíborost, de a bizonyosság mégis az, hogy életműve immár kiszakíthatatlan része századunk egyház- és diplomáciatörténetének. A Napi Magyarország (Elhunyt... 8.o.) arra mutat rá, hogy a berlini fal leomlása után Casaroli üdvözölte a kommunista rendszerek bukását, de óvott attól, hogy az összeomló rendszert a "vadkapitalizmus" váltsa fel Kelet-Európában. A Népszabadság (Agostino Casa-roli... 6.o.) cikkírója, Nagy Csaba tényként állapítja meg, hogy Casarolit a Szentszék berkeiben a "köszörűs bíborosnak" nevezték, szinte szőrszálhasogató precizitása miatt, amivel feljebbvalóinak és beosztottjainak szövegeit csiszolgatta. Kedvenc idézete XII. Pius pápa egyik mondása volt: "Figyelnünk kell a szavakra, mert ők a mi fegyvereink". Közlik a lapok, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar táviratban fejezi ki részvétét Agostino Casaroli halála miatt.
A Kisalföld (Isten tanai... június 3., 3.o.) Karl-Joseph Rauber pápai nunciussal készített interjút, abból az alkalomból, hogy pünkösdkor látogatást tett a sopronkőhidai fegyházban. A nuncius elmondta: az egyház számára felemelő, hogy egyre több elítélt kívánja megismerni Isten tanait. A börtönökben élőknek nagy szükségük van a vallási-erkölcsi foglalkozásokra. Karl-Josef Rauber hangsúlyozta: rendkívül fontos az egyház és az elítéltek közötti kontaktus. A megtévedt embereknek is szükségük van, hogy lelki, vallási gondozásban részesüljenek, így megtalálhatják az utat Istenhez, a bűntelen élethez. A nunciusnak kedvező a véleménye a sopronkőhidai fegyházról. Kérdésre válaszolva azt is kifejtette: kellemes meglepetésként érte őt a választás eredménye. Az egyház vezetői bíznak abban, hogy a korábban kitűzött szándékok, beleértve Magyarországnak a külpolitikára irányuló célkitűzéseit, maradéktalanul megvalósíthatók lesznek az új kormány működése által. A pápai követ meggyőződése, hogy a magyar állam és az Apostoli Szentszék közötti szerződés az eredeti formájában fennmarad, hiszen a nemzetközi szerződéseket nem változtathatja meg egy új kormány hatalomra jutása. A már megkötött szerződés jegyében bizakodóan tekintenek az új, még szerveződő kormány működése elé.
Kiszámítható és korrekt kapcsolattartást remélhetnek az egyházak az új kormány részéről, amelynek jegyében a Fidesz meg kívánja szüntetni a főként a felekezeti oktatás területén tapasztalható hátrányokat nyilatkozta a Magyar Nemzetben (Esélyegyenlőséget... június 4., 5.o.) Sasvári Szilárd, a választásokon győztes párt egyházpolitikai munkacsoportjának vezetője. A Fidesz egyik alapelve: ne maradjon el az állami, önkormányzati intézmények támogatásától az egyházak által vállalt közfeladatok finanszírozása. Tarthatatlan például az a helyzet amire választási programjuk is utal , hogy az egyházi felsőoktatásban az egy hallgatóra jutó központi támogatás még mindig csak a töredéke az állami egyetemek "fejkvótájának". Sasvári hangsúlyozta: a Fidesz a katolikus egyház esetében az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodást kívánja megvalósítani, s arra törekszik, hogy a dokumentum rendelkezéseinek végrehajtása során az előző időszakkal ellentétben ne keletkezzenek feszültségek. Ennek a problémakörnek a kezelésére a leköszönő kormány elfogadta a püspöki kar kezdeményezését, hogy jöjjön létre egy szentszéki-magyar vegyes bizottság, ennek felállítása és működtetése azonban már az új kabinet feladata lesz. A protestáns egyházak eddigi hátrányos helyzetének megszüntetése érdekében a Fidesz készen áll a felekezetek sajátosságainak megfelelő külön-megállapodás megkötésére. A politikus az "egyszázalé-kos" adófelajánlásról elmondta: az semmiképpen sem je-lentheti az egyház-finanszírozás alapját, hiszen az adófizetők csoportja mindig szűkebb, mint az egyház híveinek köre. A rendszert azonban a hitet a legszemélyesebb közügynek tekintő Fidesz megtartaná, azzal az esetleges módosítással, hogy az adózók az olasz minta alapján a befolyó szja egészéről döntenének, így kiküszöbölendő a jövedelembeli különbségekből eredő aránytalanságokat.
Lapértesülések szerint a jövőben a Miniszterelnöki Hivatalon belül az egyházak ügyeivel nagy valószínűséggel Semjén Zsolt, az MDF politikusa foglalkozik majd, államtitkári rangban (Magyar Hírlap: Négy tárcát... június 8., 4.o.).
Korózs Lajos, egri MSZP-s képviselő nyílt levélben szólította fel a hevesi megyeszékhely vezetését, hogy mielőbb rendezze az Egerbe tervezett Karitász központ körül kialakult területvitát. Az eredeti elképzelések szerint a tavaly májusban megkezdett munkálatok első ütemét 1997 őszére be kellett volna fejezni, ám az építkezés az akkori helyszín kiválasztása miatt indulatokat kavart. Ringelhann György egri polgármester elmondta: az egyházzal történő egyeztetések utolsó fázisába érkeztek. A kialakult helyzetet korántsem egyszerű tisztázni, hiszen egy nagy alapterületű épületkomplexum "elhelyezéséről" van szó. Jelentős, két és fél éves halasztással kezdhetik meg az épületben a szociális jellegű munkát, a "csúszás" eddig több millió forintos kárt okozott a főegyházmegyei szervezet számára (Magyar Hírlap: Karitász... június 6., 5.o.).
Az otthoni betegápolás szakmai feladatairól, az egyházak e területen lehetséges szerepvállalásáról tanácskoztak egyházi és világi szakemberek június 5-én pénteken a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza által szervezett budapesti fórumon. Dizseri Tamás, a kórház főigazgató-főorvosa elmondta: a Kihívás az egyházaknak otthoni betegápolás című tanácskozás célja, hogy alkalmat teremtsen az egyházi és világi szakemberek együtt gondolkodására, a tapasztalatok cseréjére. Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint a diakónia, a szeretetszolgálat elengedhetetlen feltétele az emberléptékűség és a tárgyilagosság, a hozzáértés. A püspök reményét fejezte ki, hogy az önkormányzatok és a kormányzati szervek partnereknek tekintik az egyházakat, támogatják kezdeményezéseiket az otthonápolás területén. A katolikus egyház képviseletében Adányi László, az egyház szeretetszolgálatának, a Magyar Karitász szervezetének főtitkára hangsúlyozta: az egészségügyi és a szociális gondokat csakis együttesen lehet igazán eredményesen kezelni. A problémákon csak több szakma összefogásával lehet hatékonyan úrrá lenni fogalmazott a főtitkár (Népszabadság: Egyházak... június 6., 5.o.).
A Magyarországi Református Egyház meggyőződése, hogy alapvető küldetéséhez, az egész nemzet érdekében folytatott munkájához rövid időn belül kialakíthatók a korábbiaknál világosabb és méltányosabb feltételek írja június 4-én, csütörtökön befejeződött kétnapos, budapesti ülésén megfogalmazott állásfoglalásában az egyház zsinata. "Nemzetünk helyzete a láthatókat és a lát-hatatlanokat tekintve egyaránt aggasztó, de történelmünkben ritkán adódott lehetőséggel élhetünk: szabad akaratunkból és meggyőződésünket követve fordíthatunk sorsunkon. Ebben a helyzetben olyan kormányra van szükség, amely világos jövőkép alapján kitűzött célokat követve, a körülményeket józanul mérlegelve, tisztátalan indulatokat és tisztázatlan elgondolásokat elutasítva, de eltökélten teszi meg az általa vállalt program végrehajtásához szükséges lépéseket." (Magyar Nemzet: Ülésezett... június 4., 4.o.).
A Pannonica Kiadó tanulmánykötetet jelentetett meg, Szekták új vallási közösségek címmel. A könyv ismertetésekor Veér András főorvos, mentálhigiénés miniszteri biztos elmondta: az újonnan alakult vallási csoportok tagjai között több a pszichés problémákkal terhelt ember, de a mentális sérülést általában nem a szekta okozza. Sokan éppen azért menekülnek a szektákhoz, mert pszichés gondjaikat így szeretnék feloldani. A főorvos szerint hazánkban várhatóan egyre több új vallási szekta jelenik meg, mert a történelmi egyházak nem törődnek eléggé a kis közösségekkel. (Magyar Hírlap: Elfogulatlanul... június 9., 6.o.). MK
Pápai szentmise az ad limina látogatáson tartózkodó amerikai püspökökkel
Vatikán: Június 6-án reggel II. János Pál pápa együtt misézett azokkal az amerikai főpásztorokkal, akiket az elmúlt héten egyenként fogadott ad limina látogatásuk alkalmából. A Minnesota, Észak- és Dél-Dakota államokból érkezett püspökökhöz intézett beszédében a Szentatya a világi hívek egyházban betöltött szerepéről fejtette ki véleményét. Emlékeztetett rá: a Lumen gentium k. zsinati dogmatikai konstitúció külön fejezetet szentel annak a kérdésnek, hogyan járulhatnak hozzá a világi hívek az Egyház üdvözítő küldetésének teljesítéséhez. Az 1987-es püspöki szinódus a világi hívek hivatásával és küldetésével foglalkozott, majd az ezt követő Christifideles Laici k. apostoli buzdítás, a szinódus útmutatásait összefoglalva azt elemezte, hogyan lehet a zsinat világiakra vonatkozó tanítását még hatékonyabban megvalósítani a gyakorlatban. A világiak sajátos szerepe nem az egyházi hierarchia meghosszabbítása vagy származéka, hanem abból az alapvető igazságból fakad, hogy minden megkeresztelt részesül ugyanabból a megszentelő kegyelemből. A Szentatya arra is emlékeztetett, hogy a Szentszék a közelmúltban útmutatást tett közzé a fel nem szentelt hívek papi szolgálatban való együttműködését illetően, s ebben ismételten megfogalmazták: a világi hívek és a szolgálati papság közötti különbséget mindig tiszteletben kell tartani. A pápa leszögezte: az új evangelizálás első követelménye a keresztények tényleges tanúságtétele. A világi hívek elsősorban a házasság és a családi élet területén tehetnek közvetlen tanúságot az evangéliumról. A családegyházak a társadalom hátgerincét és az egyház reményét jelentik. A Szentatya azt is megemlítette, hogy az idén esedékes VI. Pál Humanae vitae kezdetű enciklikája közzétételének 30. évfordulója. Az emberi szexualitásról szóló igazságot, az emberi élet szent mivoltára és a felelős apaság-anyaságra vonatkozó egyházi tanítást a teológiai fejlődés fényében kell bemutatni, szem előtt tartva azoknak a házaspároknak a tapasztalatát, akik hűségesen követték ezt a tanítást. Az ún. "szexuális forradalom" ígéreteinek hamissága ma már fájdalmasan nyilvánvaló. A minden eddigit felülmúló válások, a magas abortuszok következményei súlyosak, rengeteg szenvedést okoznak az egyes személyeknek. VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1998. 06. 16.