SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Hazai hírek

Az egyházak ügyeivel a Fidesz vezette kormányban valószínűleg Semjén Zsolt, az MDF politikusa foglalkozik majd. Az új felállású Miniszterelnöki Hivatalon belül az Egyházi Kapcsolatok Titkárságát vezeti majd, államtitkári rangban. Semjén a Népszavában (Semjén több pénzt ígér... június 11., 2.o.) elmondta: a történelmi egyházak semmifajta privilégiumot nem kérnek, pusztán a velük szemben ma is meglévő diszkrimináció lebontását. Ez azt jelenti, hogy ha az egyház lakossági igény alapján közfeladatot vállal át, akkor ugyanannak a feladatnak az ellátására meg kell kapnia ugyanazt az állami támogatást, mint bármely más hasonló tevékenységi körű állami vagy önkormányzati intézmény. A politikus nagyon cinikusnak tartja a távozó kormány egyes képviselőinek azt a kijelentését, hogy a vallásos emberek, amennyiben kórházat vagy szociális intézményt akarnak, akkor tartsák fenn azokat saját maguk. Ez a mentalitás elfogadhatatlan, mert a vallásos ember is ugyanolyan adófizető polgár, mint bárki más. Az összes állami és önkormányzati intézményt az ő adójuk is támogatja, és ha emellett még egyházi intézményeket is támogatniuk kell, akkor kettős adófizetésre kényszerítik őket. Semjén Zsolt azt is közölte: meg kell szüntetni a hitoktatás diszkriminációját. A személyi jövedelemadóból felajánlható egy százalék szabályozását pedig tovább kell fejleszteni, mert a jelenlegi rendszerben a nyugdíjasok, a fiatal pályakezdők és a nagycsaládosok egy része ki van rekesztve a támogatók köréből. Az elképzelések szerint az szja-t nem fizetőknek nyilatkozattételi lehetőséget kell kapniuk, hogy ők melyik egyházat kívánják támogatni. Az egyházügyi szakértő szavaiból az is kiderül: az új kormány a vatikáni szerződéshez hasonló érvényességűt szeretne kötni a protestáns egyházakkal is.

A Magyar Hírlap ("Most végre azt csinálhatom..." június 13., 9.o.) Horn Gyulával készített interjút. A távozó miniszterelnök az MSZP választási vereségének okait elemezte. Többek között kifejtette: "Mindenképpen szólnom kell az egyházak szerepéről. Nyugodtan nevezhetem történelmi jelentőségűnek, valóban európainak azt a viszonyt, amit a mi kormányunk teremtett meg az állam és az egyházak között. II. János Pál pápa mintaértékűnek nevezte azt, ami ezen a téren történt az elmúlt négy évben. Mindezek ellenére számos választókörzetben a papok, lelkészek agitáltak az MSZP-s jelöltek ellen, a fideszes vagy más ellenzéki jelöltek mellett. Sőt, több helyütt megtörtént, hogy a második forduló napján, vagyis kampánycsend idején, az istentiszteleteken felszólították a híveket, hogy név szerint melyik ellenzéki jelöltre kell szavazniuk. Ez az eljárás nem csupán a lelkiismereti és vallásszabadságot biztosító törvénnyel, de a keresztényi etikával is ellentétes. Nagyon sajnálom, hogy az egyházak vezetői nem szálltak szembe ezzel a magatartással. Ennek ellenére sem fogom soha megbánni, hogy a Magyar Köztársaság kormánya és a Szentszék között történelmi megállapodás jött létre."

Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökhelyettese nem érti Horn Gyula vádjait. Kifejtette: mindenkinek tudomásul kellene vennie, hogy a katolikus egyház nem politizál. Így az MSZP választási veresége miatt az egyház nem okolható. Két évvel ezelőtt a püspöki kar egy széles körű felmérésre alapozott szociális körlevelet adott ki. Ebben a rendkívül súlyos hazai szociális feszültségekkel foglalkozott. Gyulay Endre szerint azóta ezen a területen semmi sem változott. Ezért inkább ebben rejlik az MSZP bukásának valódi indoka, s nem az egyházak magatartásában. A püspök azt is visszautasítja, hogy a szószékről bármelyik pártot is támogató ajánlás hangzott volna el. Ha ez netán mégis előfordult, a híre nem jutott el a püspökségig. Azt viszont sem a törvénnyel, sem a keresztény erkölcsökkel nem lehet ellentétes magatartásnak nevezni, ha egy lelkipásztor a híveinek a magánvéleményéről beszél. Hasonlóan gondolkozik Kálmán Attila, a Magyarországi Református Egyház világi elnöke is. Leszögezte: Horn Gyula kijelentése nem felel meg a valóságnak. Képtelenség, hogy egy lelkipásztor megszegné a törvény által előírt kampánycsendet. Kálmán azt azonban már elképzelhetőnek tartja, hogy az egyházi körlevelek is hozzájárultak az MSZP választási bukásához. De ez a sok indok közül csupán az egyik lehet. Mint mondta, ne csodálkozzék azon Horn Gyula, hogy a gyülekezeti tagok és a lelkipásztorok közül sokan elfordultak a szocialistáktól, hiszen az elmúlt négy év alatt több olyan törvény lépett életbe, amely jelentősen megnehezítette az életüket. (Napi Magyarország: A püspökök visszautasítják... június 17., 1.o.).

A Magyar Nemzet (Öt lelkész... június 12., 5.o.) összeállításából kiderül: a választásokon induló tucatnyi lelkész közül végül öten jutottak be a parlamentbe: István József református lelkész (FKGP), Donáth László evangélikus (MSZP, Szászfalvi László református (MSZP), Hörcsik Richárd református (MDF) és ifj. Hegedűs Lóránt református (MIÉP).

A Népszabadság (Egyházi ingatlanok... június 17., 4.o.) közli, hogy a katolikus, a református, az evangélikus, a baptista és a szerb ortodox egyháznak, valamint a zsidó felekezeteknek a hónap végéig kell benyújtaniuk járadék formájában visszakért egykori ingatlanjaik jegyzékét. A katolikus egyház egy összegben, természetben, illetve járadék formájában összesen 818 ingatlanra tart igényt. A református egyház mintegy 400 ingatlant kér vissza az államtól járadék formájában, kb. 6,5 milliárd értékben. Az evangélikusok végleges jegyzéke még nem készült el. A baptisták egy ingatlant kérnek vissza járadékban, egyet egy összegben, egyet pedig pénzben és járadékban megosztva. Két volt egyházi ingatlanra tart igényt járadék formájában a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye. Együttes értéküket mintegy 1,3 milliárd forintra becsülik. A Mazsihisz előreláthatólag mintegy 170 ingatlant igényel vissza. Ezek értéke megközelítőleg 17 milliárd forint.

Külföld

A Lutheránus Világszövetség tanácsa kedden egyhangúlag jóváhagyta a Vatikánnal közösen kidolgozott nyilatkozatot, amely véget vethet a római és az evangélikus egyház majd négy évszázada tartó kölcsönös kiátkozásának. A katolikus és az evangélikus egyház a XVI. században átkozta ki egymást, megosztva ezzel a nyugati kereszténységet. Evangélikus és katolikus teológusokból álló nemzetközi csoport 1997-ben kidolgozott egy nyilatkozatot, amely arra irányul, hogy lezárják az évszázadokra visszanyúló vallási szembeállást emlékeztet a Reuter. A Szentszék egyelőre még nem hagyta jóvá a nyilatkozatot. Christian Krause, a Lutheránus Világszövetség elnöke reméli, hogy a római katolikus egyház az evangélikushoz hasonlós szellemben dönt majd a közös nyilatkozatot illetően (Magyar Nemzet: Evangélikus... június 17., 2.o.).

A Napi Magyarország (Anyanyelven tilos... június 12., 11.o.) beszámol arról, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) küldöttségét fogadta Gabor Dumitru, a Jászvárosi (Iasi) római katolikus püspökség hivatalnoka. A megbeszélésen az MCSMSZ előterjesztette azt az igényét, hogy engedélyezzék a magyar nyelvű istentiszteletet, misét, szertartást a moldvai csángó-magyar közösségek templomaiban. Gabor Dumitru előbb szóban utasította el a kérést, később pedig levélben is értesítette a csángómagyar híveket a püspökség merev álláspontjáról. Dumitru hét pontban foglalta össze az elutasítás indokait, többek között a katolikus egyház békéjének megzavarásával vádolja a magyar nyelvű mise igényének megfogalmazóit. "Legyen világos mindenkorra: határozott NEM a válasz ezekre a provokációkra, és jó lenne az erre fordított időt, energiát és anyagiakat jobb, mindenkinek hasznára való célokra fordítani írja a levélben Gabor Dumitru. Csicsó Antal, az MCSMSZ elnöke a Helsinki Bizottság jelentésére utal, amely szerint "... a vallási szabadság alapvető emberi jog, ennek gyakorlása feltételezi a sajátos szertartásokat is. Egy közösségnek az a kérése, hogy az egyházi szertartás, illetve annak egy része anyanyelvén történjék, a kérés bármi indokkal való visszautasítása az emberi jogok megsértésének minősül." MK

A HATÁRON TÚLI EGYHÁZ HÍREI

Úrnapja Szatmárnémetiben

Katolikus egyházunk egyik legnagyobb ünnepét Úrnapját, az Oltáriszentség napját együtt ünnepelték a szatmárnémeti hívek is, a zsúfolásig megtelt székesegyházban.

Reizer Pál püspök celebrálta az ünnepi szentmisét, melyben lélekmelengető szavakat intézett mindenkihez: ezen a napon Jézus Krisztus beteljesült ígéretét ünnepeljük, miszerint köztünk marad, jelen van a mindennapjainkban. Az eucharisztiában Vele találkozunk, Belőle merítjük az erőt, hiszen Ő az Élet, lelki életünk forrása.

Isten házába betérve nem csak életet, éltető erőt veszünk magunkhoz, hanem meg is csendesedhetünk a mellettünk elrohanó és magával sodró világban. Sajnos napjainkban a templomok egyre inkább műemlékként léteznek holott nyitott ajtókkal kellene fogadják az oda betérő, békét, csendességet, erőt, életet szomjazó embereket.

Az eucharisztia misztérium hitünk szent titka. Mégis hisszük, valljuk és érezzük, hogy létezik, erősít és vigasztal.

A szentmisét követő körmenetben a többszáz jelenlévő hitvallást tett a világ és önmaga előtt a közös hitről, a létező, közös erőforrásról és az összetartozásról. MK

VÁLTOZÁSOK AZ EGYHÁZMEGYÉKBEN

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Kinevezések: Bárkányi Ernő, a Kecskemét-Főplébánia káplánja kórházlelkészi kinevezést kapott főpásztorától a Megyei Kórház Onko-Radiológiai Osztályára. A Szent Benedek Leányai Nagykáptalanja Varga Magdolna örökfogadalmas nővért választotta meg perjelnővé.
Személyi változás: Dr. Molnár Gyula állandó diakónust érsek-főpásztora saját kérésére elbocsátotta a Szeged-Csanádi Egyházmegyébe.
Avatások, szentelés: Kalocsán Bíró László segédpüspök Both József, Csukor Árpád és Soós István világiakat lektorrá avatta. A megyésfőpásztor Kecskeméten a társszékesegyházban Molnár Ferenc világit állandó diakónussá szentelte és kinevezte lelkipásztori kisegítőnek Kecskemét-Főplébániára; Szabó László világit pedig lektorrá avatta. MK

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Diakónus szentelés: Mékli Attila ötödéves papnövendék diakónussá szentelése május 30-án volt az Esztergomi Főszékesegyházban. Ugyanekkor részesültek a diakónus szentelésben Börcsök Árpád és Kovács Ferenc akolitikusok, akik a Budapest Szent Gellért plébánián teljesítenek állandó diakónusi szolgálatot. MK