SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Hazai hírek

A hamarosan felálló Orbán-kormány a Miniszterelnöki Hivatal megerősítésére készül. A hivatalt miniszteri rangban fogja irányítani Stumpf István, a Századvég Politikai Iskola igazgatója, aki szeretné, ha az egyházügyek átkerülnének a kultusztárcához, bár szerinte ezzel a lépéssel kapcsolatban ellenállás várható az egyházak részéről (Magyar Nemzet: Erősödő... június 20., 1.,5.o., Népszabadság: Ősztől működni fog... június 20., 9.o.).

A Népszava (Jogi garanciák vannak... június 23., 6.o.) értesülései szerint a fenti elképzelésről is tárgyal majd az egyházak vezetőivel közelgő találkozóján Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt. A lapnak nyilatkozó Platthy Iván címzetes államtitkár, az Egyházi Kapcsolatok Titkársága (EKT) vezetője nem tartja jó ötletnek, hogy a tárcaközi koordinációval megbízott titkárság ismét egy szaktárcához kerüljön. Platthy azt is elmondta: 2011-ig mintegy kétezer ingatlan helyzetét kell rendezni. A katolikus egyház esetében a Szentszékkel kötött megállapodás értelmében ezt már az idén meg kell kezdeni. Reméli, hogy a többi egyház igényeinek rendezésére, az egyeztetésekre és bizottsági tárgyalásokra marad annyi idő, hogy a meghatározott határidőre, az év végéig a kormány elé kerül döntésre az ügy. A rendelkezésre álló négymilliárd 2001-ig már más áthúzódó ügyek fedezetére le van kötve. Az egyházak természetben vagy pénzben összességében igényelt rendezése akár 60 milliárd forintra is rúghat, amit a kifizetés során még az inflációhoz is igazítani kell. Pillanatnyilag a jogi garanciák megvannak, de Platthy a pénzügyi fedezetet nem látja. Banki szakemberekkel már korábban kidolgoztak egy hitelkonstrukciós rendszert, amellyel öt év alatt lehetne rendezni a kötelezettségeket úgy, hogy akár harmadát is meg lehet spórolni a ráfordításoknak. De elképzelhető lenne az is, hogy az EU hajlandó lenne település- vagy régiófejlesztési alapjaiból, esetleg műemlékvédelmi kereteiből finanszírozni az ingatlanrendezést, hogy így tehermentesítse a csatlakozó ország költségvetését. Az államtitkár szerint a hitoktatás kérdését jogilag lehetne a legmegnyugtatóbban rendezni, ami egyben megoldaná a finanszírozási vitát is. A másik vitapont a kiegészítő normatívák előlegek kifizetése. A probléma forrása az volt, hogy nem mind, az oktatási intézmények számára különböző címeken fizetett normatíva kiegészítését, tehát további 60 százalékát kapták meg a felekezeti iskolák, holott ez az önkormányzati intézményekhez hasonlóan közszolgálati tevékenység szektorsemleges finanszírozása alapján nekik is automatikusan járna. Platthy Iván állítja: a művelődési tárca "nem teljes mellszélességgel" menedzselte az egyházi iskolákat, finoman szólva sokszor csak hosszas viták után lehetett odáig eljutni, hogy a szektorsemlegesség elve érvényesüljön. Mivel az egyházak a magánszférától eltérően vállalták, hogy nem szednek tandíjat, ezért más megítélés alá kell kerülniük. Egy jogállamban az ember nem lehet alku tárgya, márpedig itt sok esetben nehéz alkuk folytak. Minden kis manőver elbizonytalanítja az állampolgárt." Platthy szerint azt, hogy a kialakult viták miatt álltak-e az egyházak a választások során a Fidesz mellé, őket kellene megkérdezni.

Szintén a Népszava (Késik... június 23., 1.,3.o.) arról ír, hogy létbizonytalanságban élnek az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tanárai, akik nem kapták meg a februárban megemelt közalkalmazotti béreket. Az intézmény tavaly szeptember és december között 30 millió forintos adósságot halmozott fel. A hiány egyrészt a közüzemi díjak késedelmes befizetéséből, másrészt pedig a dolgozók 22 millió forintos tb-tartozásából adódik. Ennek törlesztésére a főiskola 48 hónap haladékot kapott. Gárdai Zoltán főigazgató állítja, hogy a hiányt nem a helytelen gazdálkodás, hanem a finanszírozási rend nem megfelelő volta okozza. A művelődési minisztérium az elmúlt években fokozatosan csökkentette a tanítóképző főiskolákba felvehető hallgatók számát. Ezért a normatív támogatási rendszer következményeként jelentősen csökkent az ilyen típusú iskoláknak juttatott állami támogatás is. A pedagógusok béremelésére az MKM részéről semminemű intézkedés nem történt. A Vitéz János Főiskolának a saját költségvetéséből kellett volna kigazdálkodnia a hiányzó pénzeket, miközben már tavaly sem volt költségvetése, mivel elkészítéséhez a minisztérium nem küldött elég adatot. A most rendelkezésre álló állami támogatás csupán a jelenlegi áldatlan állapotok fenntartására elegendő tette hozzá az intézmény vezetője, aki szerint ha nem lesz érdemi változás, elképzelhető, hogy rövidesen többek között létszámleépítésre lesz szükség a főiskolán. Az elmondottakra Stark Antal, az MKM helyettes államtitkára reagált. Emlékeztetett rá, hogy Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek márciusban kereste meg a minisztériumot azzal, hogy a tárca nem a megállapodás szerint finanszírozza a Vitéz János Főiskolát. Stark kijelentette: Paskai bíborossal való találkozásukkor dokumentummal igazolták, hogy az elmúlt években az állami tulajdonban lévő tanítóképző főiskolákhoz képest jóval több pénzt kaptak az egyháziak. Emellett a tárca levélben tájékoztatta a miniszterelnököt a kialakult helyzetről, és felkérték az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) is egy hivatalos vizsgálat lefolytatására. Stark áprilisban találkozott a főiskola főigazgatójával. Ekkor rögzítették az intézményben kialakult helyzetet, és megállapodtak az idei finanszírozási rendről. Ezek szerint a tárca a normatív finanszírozás mellett kiegészítő támogatást is nyújt a főiskolának. Az erről szóló, közös megállapodáson alapuló tervezetet a minisztérium elküldte az érintetteknek is, a VJF azonban ezt nem írta alá, mert a történelmi egyházak képviselői időközben úgy döntöttek: a korábbi évek gyakorlatától eltérően az intézményeiket érintő pénzügyekben a minisztérium csak velük tárgyalhat. Így jelenleg nincs megállapodás, ennek ellenére az MKM előlegként továbbra is juttat állami támogatást a főiskolának. Végső megoldás vélhetőleg az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozatala után születhet majd a vizsgálat a napokban fejeződött be , addig a jelek szerint remény sincs az esztergomi tanárok pénzének kifizetésére.

A Napi Magyarországban (Az elsődleges teendő... június 20., 12.o.) Eperjes Károly színművész nyilatkozik. A legfontosabb, amit vár az új kormánytól, hogy "a családprogramja amit nagyon jól hirdetnek meg központjában az abortusztörvény megszüntetése álljon. Ez az egyes számú, és az, hogy ne törvényesítsék az eutanáziát. Az élet elejének és az élet végének a védelme, az élet szentségének a védelme összetartozik. Kijelölik a centrumot, a gondolkodás középpontjában álló Isten-embert, és akkor a centrikus körök e köré csoportosulhatnak, s akkor az Isten megsegíti nemzetünket, különben nem sok reményünk maradhat." Eperjes szerint mi már jelen vagyunk Európában, de "másként legyünk jelen, mint ahogy elvárják tőlünk. Ébresszük fel őket, s ez a mi dolgunk és nem is kevés. Mert Mária országától ez várható el a harmadik évezred küszöbén." Az ismert színművész számára biztosítékot és reményt jelent a jobb jövőt illetően, hogy Orbán Viktor leendő miniszterelnök a választások második fordulójának éjszakáján külön köszönetet mondott a Fidesz győzelméért imádkozó állampolgároknak. Eperjes szerint "a magukat melldöngetően keresztényeknek valló politikusoknak is el kell gondolkodniuk ezen." A legfontosabb ma, hogy nem szabad abbahagyni az imát. Kiemeli: Mi ma az egységre szavaztunk, és ennek a fordulatnak nem szabad megtorpannia, vagy más irányt venni, mert nem tudható, hogy azt kiheveri-e a nemzet.

Az utolsó óráig vállalt feltétel nélküli emberszeretetre adott örök példát báró Apor Vilmos mártír püspök, aki Gyulán vált azzá a pappá, aki 1945-ben Győrött önmaga feláldozását is vállalta, hogy mentse a rászorulókat hangzott el szombaton Gyulán, a Bocskay Vince szovátai művész által készített egész alakos bronz Apor-szobor fölszentelési ünnepségén. Az ezt megelőző szentmisén Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a katolikus püspöki kar elnökhelyettese egyebek között azzal jellemezte Apor Vilmos negyedévszázados gyulai tevékenységét, hogy utat talált a külvárosok paraszt- és munkásnépéhez, segítette a szegényeket, üldözötteket, és testvéri kapcsolatot ápolt a többi felekezethez tartozó hívőkkel. Az ünnepségen Tempfli József nagyváradi püspök és Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök is méltatta a vértanúhalált halt, és tavaly boldoggá avatott Apor Vilmos életútját (Népszabadság: Felavatták... június 22., 5.o.).

Külföldi hírek

Beszámolnak a lapok II. János Pál pápa ausztriai útjáról. A Magyar Nemzet (A pápa.... június 20., 1.,3.o.) rámutat: megfigyelők szerint a katolikus egyházfő mostani, 83. külföldi útja pápasága egyik legnehezebb látogatása lehet. Nem meglepő tehát, hogy egyesek szerint ez a látogatás a "péteri szolgálat" egyik eredeti rendeltetését, a megosztott katolikus közösségek belső békéjének megteremtését eleveníti fel. Szintén az MN (Boldogokat avatott... június 22., 2.o.) tudósítója megjegyzi: a Sankt Pölten-i szentmise alatt egyesek szórólapokat osztogattak, és fekete ruhában tiltakoztak Kurt Krenn megyéspüspök tevékenysége ellen, valamint Hermann Groer, a tanítványait és paptársait állítólag szexuálisan zaklató bíboros megbüntetését követelték. Az újság kiemeli: a pápa prédikációjában nem tért ki a Sankt Pölten-i megyéspüspökségen belüli feszültségekre, amelyek oka az volt, hogy Krenn védelmébe vette Groert, és az ügyet kipattantó plébánost távolította el. A Szentatya a várakozásokkal ellentétben, megköszönte Krenn fáradozásait. Maga a megyéspüspök is üdvözlőbeszédében imára hívott fel a távollévő Groerért. A kijelentést taps és fütty fogadta. A Magyar Hírlap (Tiltakozik... június 19., 3.o.) megemlíti, hogy a pápa tevékenységét már egy évtizede bíráló Hans Küng teológus felszólította a hívőket, a fő- és kispapokat, hogy ne tűrjék a Vatikán diktátumát, konkrétan pedig maradjanak távol a pápai látogatás eseményeitől. A Népszabadság (AZ EU bővítése mellett... június 22., 1.,2.o.) különösen figyelemre méltónak tartja, hogy II. János Pál pápa az Európai Unió bővítése mellett érvelt, ugyanakkor figyelmeztetett: a jólétben élő országok kénytelenek lesznek anyagi áldozatot hozni azért, hogy Európán belül csökkenjen az embertelen jóléti szakadék.

A Népszavában (Diplomáciai erejét próbálja... június 18., 7.o.) Garzó Ferenc tényként állapítja meg, hogy a Vatikán rendkívül aktív tevékenysége azt bizonyítja: II. János Pál pápa betegsége ellenére is fáradhatatlanul részese kíván lenni a nemzetközi politikai folyamatoknak. A cikkíró szerint úgy látszik, hogy a külvilág elfogadja ezt az élet szinte minden területére kiterjedő aktivitást, még akkor is, ha "Wojtyla pápa egy kicsit más logika szerint próbálná megoldani a bajokat, mint az államok kormányai." MK