
Vatikán: Közzétették II. János Pál pápa május 18-án keltezett apostoli levelét, mely "motu proprio" formájában "Ad tuendam fidem", "A hit védelmében" címet viseli. A pápai motu proprio a jelenleg érvényes egyházi törvénykönyv hitvallásokkal és hűségeskütétellel kapcsolatos olyan joghézagait pótolja, melyek a katolikus hit és erkölcs tanításának gyakorlásához kapcsolódnak.
Mivel a pápa tevékenységének elsőrendű célja, hogy megerősítse testvéreit hitükben, szükség volt rá, hogy a Kánonjogi Kódexet, valamint a Keleti Egyházi Törvénykönyvet olyan normákkal egészítse ki, melyek kifejezetten kötelezik a híveket az Egyházi Tanítóhivatal által véglegesen megállapított igazságok tiszteletben tartására, megemlítve a kérdéssel kapcsolatos kánonjogi büntetéseket is olvasható a dokumentum bevezető soraiban. Meg kell védeni a katolikus egyház hitét az olyan tévedésekkel szemben, melyek főleg a hittudományos kérdésekkel foglalkozó hívek tevékenysége során merülnek fel.
Az Egyház az első századoktól kezdve napjainkig hirdeti a Krisztusba vetett hitről és a Megváltás misztériumáról szóló igazságokat, melyeket a későbbiek folyamán a hitvallásokban, credókban, görögül szümbolonban foglaltak össze. Az ünnepi szentmiséken a hívek ma mint az Apostoli Hitvallást, vagy mint a niceai-konstantinápolyi hitvallást imádkozzák el. A niceai-konstantinápolyi hitvallás benne foglaltak abban a tágabb értelemben vett Professio fideiben, hitvallásban, melyet a Hittani Kongregáció 1989-ben tett közzé és amely különösen kötelezi azokat a híveket, akik olyan hivatalt vállalnak, amely közvetve, vagy közvetlenül a hit és az erkölcsök mélyebb igazságainak tanulmányozásával jár, vagy az Egyház kormányzásában sajátos hatalom gyakorlásához kapcsolódik. Ez a Hitvallás tartalmaz három olyan cikkelyt, amely a katolikus hitigazságokhoz való csatlakozásra utal. Az első és a harmadik cikkelyek az Egyházi Törvénykönyvben a 750., illetve az 1371. kánon felel meg. (A Keleti Egyházi Törvénykönyvben pedig az 598. és 599. kánon tartalmazza.) Ezzel szemben a katolikus egyház kódexeiben nincs megfelelő kánonja a második cikkelynek, amely a következőket szögezi le: "Erős hittel elfogadom és hiszem együttesen és külön-külön azokat az igazságokat, amelyek az Egyház által véglegesen hirdetett hitre vagy erkölcsre vonatkoznak.
A Szentatya "Ad tuendam fidem" kezdetű motu propriójával most az egyetemes egyházi törvénykezésnek ezt a hiányosságát pótolja. A 750. kánon ettől kezdve két paragrafussal rendelkezik, amelyből az első tartalmazza az érvényben lévő kánon szövegét, a második pedig az új szöveget: "Szilárdan el kell fogadni és hinni kell együttesen és külön-külön azokat a dolgokat, amelyeket az egyházi Tanítóhivatal véglegesen hirdet a hittel és erkölccsel kapcsolatban, vagyis azokat, amelyekre szükség van ahhoz, hogy szentül megőrizzük és hűségesen tanítsuk magát a hit letéteményét: a katolikus egyház tanításával tehát szembeszegül az, aki elutasítja a véglegesen hirdetett igazságokat." A motu proprióhoz a Hittani Kongregáció magyarázó jegyzéket fűzött, melyben leszögez néhány hitigazságot, így például: csak férfiakat szabad pappá szentelni, az eutanázia, a prostitúció, a paráználkodás tiltott mivoltát az Evangelium Vitae enciklika szellemében. VR/MK
Hét diakónust szentelt pappá a gyulafehérvári székesegyházban Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök, június 21.-én. A gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán összesen kilencen fejezték be teológiai tanulmányaikat, közülük heten a gyulafehérvári főegyházmegyében, egy-egy a szatmári és temesvári egyházmegyékben teljesít majd szolgálatot, tesz eleget papi hivatásának.
Június 27-én tartották meg a Maros megyei Szőkefalván az egyházközség búcsúját. A Keresztelő Szent János tiszteletére épített templomban Tamás József segédpüspök celebrálta az ünnepi szentmisét. Ugyancsak az ünnep keretében szentelik fel a németországi Kolping Szövetség segítségével felépített új Kolping-házat. A létesítmény a szórványban élő magyarság találkozóhelye kíván lenni, előadások megtartására is alkalmas, a közeljövőben pedig a helyi Kolping-család fiataljainak szakkörökben történő foglalkoztatását is itt szeretnék megoldani.
Keresztelő Szent János születésnapjára egészen érdekes népszokással emlékeznek Csíkmadarason. Az ünnep előestéjén a falu lakói úgynevezett kalibákat építenek útkereszteződéseknél, az útszéli keresztek mellett, ide díszoltárakat állítanak. A kalibát virágerdő árasztja el, az oltárasztalkára égő gyertyát tesznek. Ezt körülülve imádkozik és énekel az utca apraja-nagyja egészen éjfélig. Hajnalban csengettyűszóra ébred a falu. Napkeltekor a kalibákat angyaloknak öltözött kislányok csoportjai keresik fel. A nyári angyaljárást természetesen nagy érdeklődéssel és ajándékkal jutalmazzák az utca lakói. A századunk közepén még évente látható szentjánosolás Székelyföldön csak itt maradt fenn. A szocializmus éveiben, mint megannyi vallásos ünnephez fűződő hagyományt, ezt is próbálták kiirtani a lelkes pártaktivisták. Felújítására 90-ben a Miklós tanító-házaspár vállalkozott. Hogy a csíkmadarasi szentjánosolás összefüggésbe hozható-e a nyári napfordulóhoz kötődő, Európa-szerte pogány tűzimádásra visszavezethető Szentjánosi (Szent Iván éji ) tűzrakásra, egyetlen elérhető feljegyzés sem igazolja.
Göncz Árpádné Csíksomlyóra látogatott
Göncz Zsuzsanna és Szőcs Ferenc, Magyarország romániai nagykövete június 21-én Csíksomlyóra látogatott. A kegytemplom előtti téren Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, Zsombori Vilmos, Hargita megye Tanácsának megbízott elnöke, valamint Erdei István és Biró Albin, Csíkszereda alpolgármesterei fogadták. A vendégek ezután részt vettek a vasárnapi szentmisén, ahol a ferences rendházfőnök köszöntötte őket. A mise végén a templomtól a Domokos Pál Péter gyermekotthonhoz látogattak. Az intézmény vezetői beszámoltak a gyermekek érdekében tett munkájuk elért eredményeikről, nehézségeikről. Göncz Zsuzsanna, aki több magyarországi gyermekvédelmi és fogyatékosok érdekeit képviselő civil szerveződés fővédnökeként is tevékenykedik, itt a helyi körülményekről, a szakoktatásról, a nagykorúvá vált és intézményt elhagyó fiatalok elhelyezkedéséről, társadalomba való beilleszkedésükről, valamint a hasonló magyarországi intézményekkel kialakított kapcsolatokról érdeklődött. Megtudhatta, a csíksomlyói gyermekotthon lakóit sajnos nem fűzik baráti szálak anyaországi sorstársaikhoz, még nem alakultak ki csereüdültetést szolgáló kapcsolatok sem.
Katolikus iskola diákjai ballagtak Gyímes-felsőlokon
A gyímesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium első végzős osztálya június 9-én tartott ballagásával búcsúzott iskolájától. Az ünnepi szentmisét Tamás József segédpüspök és az iskolaépítést segítő debreceni vendégekkel érkező Bosák Nándor, debreceni püspök mutatta be. Az eseményre többen érkeztek külföldről . A Határon Túli Magyarok Hivatalának küldöttsége mellett képviseltette magát a CSEMADOK és a Felvidéki Magyar Pedagógusok Szövetsége is. Jelen volt Hargita megye főtanfelügyelője és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. A végzős diákok megkoszorúzták a templomépíttető család sírját, majd az iskola épületébe visszatérve elbúcsúztak a nyomukba lépő kollégáktól. Az első promóció 29 tanulója és igazgató-osztályfőnökük vállalta a kezdet nehézségeit, az iskolaépítés apró örömeit, megpróbáltatásait. Azt a helyet, ahol most az iskola áll, annak idején temetőhelynek jelölte ki a világi hatóság. "A lehetetlent próbálták meg azzal, hogy iskolaépítésbe kezdtek. Kezdetben csodabogaraknak nézték őket, de tanároknak és diákoknak egyaránt volt hitük, akaratuk és bátorságuk kiállni épülő iskolájuk mellett. Legkisebb királyfi módjára próbáltak szerencsét, útjukban jótündérek segítették. Az első kicsengetés alkalmával rájuk is hálával, köszönettel gondolnak" mondta Berszán Lajos plébános-igazgató ünnepi beszédében.
Kolping szeminárium a Jakab Antal Tanulmányi Házban
Németországi, valamint a temesvári, jási és gyulafehérvári egyházmegyékből érkező Kolping-családok egyhetes szemináriumon vettek részt június második hetében, a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. A Kolping mozgalom évente egyetlen alkalommal szervez ehhez hasonló rendezvényt.
A családi szemináriumon való részvétel egyik követelménye volt, hogy olyan családok jöjjenek ide, amelyek gyermekeiket is magukkal hozzák. A szemináriumok témája a keresztény családok élete, felelősségvállalása, a keresztény élet vállalása és a keresztény értékek keresése a családban, valamint a család szerepe a társadalomban, politikában. A romániai Kolping-családok németországi referense, Erhard May elmondta: "Azért tartottam fontosnak ezt az Euró-szemináriumot, hogy jobban áttekinthessem az itteni családok életét, helyzetét. Megismerjem, mennyire segíti őket az állam, az egyház. Több családnak kellett volna idejönnie Németországból és Magyarországból, de sajnos nem sikerült. 1992-ben jött létre a würzburgi szövetség és a romániai szövetség közötti kapcsolat. Azt tapasztaltuk, ez a kapcsolat megfelel számításainknak. A Kolping szövetség a családot helyezi a figyelem középpontjába. Ma 54 országban tartanak nyilván ilyen mozgalmat. A romániai családok helyzete hasonlít más európai családok helyzetéhez. Nem országonként kell a felmerülő problémákat tárgyalni, hanem európai szinten."
Június 12-14.-e között ugyanitt tartották meg a Romániai Kolping családok vezetőinek találkozóját.
Karitász-találkozó a Jakab Antal Tanulmányi Házban
A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban június 9-én találkoztak a romániai egyházmegyék karitász-kirendeltségeinek képviselői, hogy közösen vitassák meg az első negyedévi tevékenységüket. A munkálatokon részt vett Szász János, a Romániai Karitász-Föderáció elnöke is. A Caritas-küldöttségek vezetőtanácsi ülésén a résztvevők beszámoltak az első negyedév költségvetéséről, a létesítmények tevékenységéről. Az eltelt periódusban a Romániai Karitász két és félmilliárd lejnyi (1Ft - 40lej) bevételből gazdálkodhatott, a költségek azonban 85 millió lejes deficitet eredményeztek. Csak az öregotthonok működtetési költségei 160 millió lejjel haladták meg az adományokként jegyzett jövedelmet.
A találkozó alkalmával egy országos program, a házi beteggondozás első évi tapasztalatai is terítékre kerültek. A tapasztalatokra alapozva a közeljövőben több Caritas-központban is megpróbálják a házi beteggondozást elindítani.
Július 21-25-e között Székelyudvarhelyen szervezik meg a katekéták lelkigyakorlatát, a civil hitoktatók továbbképző tanfolyamát. Július 26-án papszentelés lesz Csobotfalván. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1998. 08. 05.