SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Hazai hírek

A Népszabadság (Gyulay... június 27., 5.o.) idézi Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspöknek az Új Ember június 28-ai keltezésű számában megjelent interjújából azt a részt, amelyben az MKPK elnökhelyettese kijelentette: "Örülök, hogy a MIÉP bekerült a parlamentbe... Nem üres politikai frázisokat pufogtatnak, hanem tényeket sorakoztatnak föl." A Népszabadság nem talált olyan katolikus egyházi vezetőt, aki a külföldön tartózkodó Gyulay Endre távollétében kommentálni kívánta volna az interjút. A lap szerint azonban katolikus körökben úgy vélik, hogy "egyházi berkekben még beszédtéma lesz" a szeged-csanádi püspök ezen nyilatkozata.

Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatal kijelölt minisztere és Szájer József, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője eldöntött tényként beszélt arról, hogy az egyházügyi államtitkárság a létrehozandó Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához kerül. Stumpf szerint Orbán Viktor jövendő miniszterelnök eltökélt szándéka az átlátható és tiszta struktúra megteremtése a kormányon belül. Ez semmiképpen nem befolyásolhatja a fokozott odafigyelést az egyház gondjaira, s azt a törekvést, hogy a koalíció jó viszonyt alakítson ki valamennyi fontos felekezet vezetőivel. A lépésnek ennek ellenére nem örülnének az egyházak képviselői, mert úgy érzik, szerepük "lefokozódik" azzal, hogy a kapcsolattartásért nem a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára felelős. Lapértesülések szerint a történelmi egyházak egyöntetűen azt szeretnék, ha az államtitkárság a Miniszterelnöki Hivatalban maradna. Az újságok emlékeztetnek rá, hogy az előző kabinet a kormányprogramot módosítva annak idején teljesítette ezt a kérést. A napisajtó úgy tudja, hogy a közeljövőben Orbán Viktor találkozik a történelmi egyházak, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselőivel. Pontos időpont még nincs, de valószínű, hogy az egyházügyi államtitkárság sorsáról csak a konzultációt követően teszik közzé a hivatalos és végleges politikai döntést (Magyar Nemzet: Az ifjúsági tárca... június 29., 4.o., Népszabadság: A kijelölt kormányfő... június 30., 4.o.).

Az új kormány a vatikáni szerződés mintájára külön finanszírozási megállapodásokat köt a reformátusokkal, az evangélikusokkal és a zsidó hitközségekkel nyilatkozta Semjén Zsolt, az egyházi ügyekért felelős államtitkári poszt várományosa. Arra a kérdésre, eldőlt-e már, hogy az egyházi ügyekért felelős államtitkárság a kulturális minisztériumban vagy a Miniszterelnöki Hivatalban működik-e, Semjén azt felelte: "Nem lenne szerencsés, ha személyi kérdésekről nyilatkoznék. Természetesen kiforrott véleményem van, de ezt inkább az arra illetékeseknek szeretném kifejteni, s nem a sajtón keresztül üzengetni." Az egyházi ügyekért felelős poszt leendő várományosa azt is elmondta: az Orbán-kormány rendezni fogja a még vitás kérdéseket és megteremti az ingatlanrendezés anyagi hátterét (Népszabadság: A leendő kormány... június 26., 1.,8.o.).

A törvény lehetőségeivel élve a kijelölt határidő lejártáig, azaz e hónap végéig valamennyi érintett egyház benyújtja igényét azokra az ingatlanokra, amelyeket örökös járadékra kíván váltani közölte Platthy Iván államtitkár. A Miniszterelnöki Hivatalon belül működő Egyházi Kapcsolatok Titkárságának távozó vezetője elmondta, hogy az egyházak összesen mintegy 1795 ingatlant igényelnek vissza járadék formájában, ezek hozzávetőlegesen 66,3 milliárd forint értékű járadékalapot képeznek. Platthy azt is közölte: a feltüntetett ingatlanok végérvényesen állami, illetve önkormányzati tulajdonban maradnak, azok után az államnak értékarányos módon, örökös járadékként évente 4,5 százalékos kamatot kell fizetnie. Mindez azt jelenti, hogy a jövő évi költségvetésben e célra mintegy 3,3 milliárd forintot kell elkülöníteni. Az ingatlanlistákról a kormány egyeztető bizottsága tárgyal majd, várhatóan ősszel. A végső jegyzékeknek ez év végéig kell a kormány elé kerülniük (Magyar Hírlap: A hónap végéig nyújtja be... június 30., 5.o.).

Június 18-án, csütörtökön került sor az új összetételű Országgyűlés alakuló ülésére. Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt ezen a reggelen a Parlament közelében, az Alkotmány utcában lévő református gyülekezet imatermében részt vett egy reggeli áhítaton, majd innen ment az Országházba. A gyülekezet lelkésze, Balog Zoltán az elmúlt években egyházi szolgálatot végzett az Orbán családban, s ennek alapján úgy látja: "ez a megjelölés, hogy Magyarország miniszterelnöke, erkölcsi kategória is lesz az elkövetkező négy évben, amit Orbán Viktor képvisel. Ebben a pártban olyan emberek vannak, akik elfogadnak egy külső mércét a maguk számára. Nem szervilizmust várnak, hanem azt, hogy karakteresen jelenjen meg valami, amin ők lemérhetik azt, hogy hol is állnak. Ez az igény folyamatosan jelen van közöttük." Balog Zoltán fontosnak tartja, hogy az egyház végre próbáljon megszólítani olyan embereket, akik a maguk helyén felelősen végzik a munkájukat, de nem volt egyházi "szocializációjuk", közösségtapasztalatuk. "Próbáljunk meg olyan nyelven beszélni, s úgy közelíteni hozzájuk, hogy a támaszt lássák az egyházban." (Napi Magyarország: Politikusi felelősség... június 27., 12.o.).

A Napi Magyarországban (június 30., 11.o.) Kiss Antal Az ország és a nemzet lelkéért ki felel? című publicisztikájában azt fejtegeti, hogy az ország valódi boldogulásához, boldogságához szükség van a történelmi egyházak bevonására, hiszen "intézményi létükben egy európai hagyomány letéteményesei, hitükben egy évszázadokon átvonuló erős egzisztenciális alapot jelentenek." A szerző szerint azonban az egyházak "sajnos nem képeznek olyan kritikus tömeget, mely kellő súllyal jelen lehetne az ország életében." Kiss Antal úgy véli, hogy a történelmi egyházaknak, vezetőiknek "szembe kellene nézni önmagukkal, lehetőségeikkel", hogy az önmagát kereszténynek valló, illetve hitüket is gyakorló 1,5-3 millió ember markánsan jelen lehessen az ország életében. A cikkíró elgondolkodtatónak tartja, hogy mennyi embert vonz az úttörőmozgalom, a Xénia-láz, a Hit Gyülekezete és a hozzá hasonló szekták. Az országban és az egész világon is nagy a lelki, szellemi üresség, és a valódi értékek átadásában óriási, döntő szerep vár a történelmi egyházakra.

Külföldi hírek

Több ezer segítőtárs csatlakozott az elmúlt években a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége debreceni csoportjához, amelynek tagjai 1992-ben a pünkösdi búcsúból hazafelé jövet elhatározták, hogy közösségi házat építenek Gyimesfelsőlakon. Hat év után, a csángó magyarok nagy örömére felszentelték a sziklára épített házat. A debreceni katolikusok által létrehozott alapítványt sokan pénzadománnyal támogatták, mások munkájukkal járultak hozzá a százmilliós beruházáshoz. Jótékony célú rendezvények, koncertek, aukciók bevétele is szaporította a szükséges forintokat. A Gyimesből elszármazottak is siettek segíteni pénzzel, könyvadománnyal a szülőföld gyarapodását, de holland és német segélyszervezetek is csatlakoztak a kezdeményezéshez. A Haranghy Sándor által tervezett közösségi ház a jövőben is a romániai magyarság egyik szellemi központja lesz (Napi Magyarország: Sziklára épített... június 29., 9.o.).

A román kormány június 25-ei ülésén elfogadta a nemzeti kisebbségektől elkobzott egyes ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A romániai magyarok nyolc ingatlant kapnak vissza, köztük a nagyváradi római katolikus püspöki palotát (Népszabadság: Ingatlanokat szolgáltatnak vissza... június 26., 1.o.). MK

FOLYÓIRATOKRÓL

A Vigilia legújabb számában Laikusok az Egyházban címmel olvashatunk véleményeket arról, mi lehet napjainkban a világiak helye az Egyházban (492-525.o.). Tomka Ferenc káposztásmegyeri plébános kifejti: a II. Vatikáni zsinat és az egyházi előírások is tanácsaikkal a világiaknak a közös felelősségben való részvételét, szakértelmük felhasználását, a communio elősegítését, a kollegialitást és a kollektív döntést akarják előmozdítani. Tomka atya természetesnek tartja, hogy egy olyan korszak után, "amelyben évszázadokon át mindig a klérusé volt a döntő szó, időnek kell eltelnie, míg az egyházi vezetés sajátjává tudja tenni a zsinati testvéri-kollegiális szemléletet." Szerinte az is kérdéses, hogy az egyetemes és a helyi jogszabályok milyen esetekben fognak úgy rendelkezni, hogy egy hierarchikus döntés előtt világi szakértő csoport meghallgatása szükséges. Tomka Ferenc rámutat: a zsinati dokumentumok és a szociológia szabályai alapján egyaránt kétségtelen, és ezt tanúsítják a hazai és a világegyház példái is, hogy "élő egyházi közösség ott jön létre, az egyház ott újul meg, ahol a világiak férfiak és nők megkapják azt a helyet, amelyet Jézus Krisztus és nyomában a II. Vatikáni zsinat nekik szánt, vagyis "azt a jogos szabadságot, amely a földi társadalomban mindenkinek kijár, ismerjék el és tiszteljék a lelkek pásztorai"." (LG 37). Ha ez valahol mégsem valósul meg, a világiak ott is közreműködhetnek az egyház megújításában: életüket teljesebben adhatják oda Istennek, még nagyobb szeretetet tanúsíthatnak egyházi elöljáróik iránt, gyakorolhatják megkereszteltségükből fakadó apostoli küldetésüket, és közösségeket, társulatokat hozhatnak létre, vagy csatlakozhatnak ilyenekhez, hogy megújítsák környezetüket.

Máté-Tóth András teológus szintén a zsinati tanításból indul ki, amely "a communio-egyháztant érvényesítette." A szerző rámutat: a laikusoknak "nem egyháztani lényege, hanem apostolkodási terepe tér el a papságétól. Elsősorban a mulandó dolgok között kell apostolkodniuk, azt kell megújítaniuk." Ez a feladatbeli különbözőség nem játszható ki a klerikusokkal való lényegbeli egységgel szemben. Az egyházban a hierarchiának megint csak feladatbeli sajátossága és egyben kötelezettsége, hogy támogassák és irányítsák az egyház apostoli munkáját, benne a laikusok szervezeteit, ügyeljenek a tanítás tisztaságára és a fegyelmi rendre." A teológus professzor a papság és a laikusság teológiai reformját csak egyszerre, az egyháztan teológiai reformjába ágyazottan tartja célravezetőnek. Úgy látja: pasztorális szempontból tekintve a magyar katolikus egyházban a zsinati szellemű teológia olyan intézkedéseket követel, amely a plébániai, szerzetes-, bázis-, egyesületi közösségek karizmagazdagságát és igényeit állítja középpontba, és ehhez teremt jogi kereteket. Ezért szükséges a II. Vatikáni zsinat "inspirációinak alapján átgondolni a teológiai oktatás (benne a papképzés) egyháztanát, kegyelemtanát, szentségtanát és pasztorálisát. Ezzel a látásmóddal kell átitatni a papság és a lelkipásztori kisegítő laikusság továbbképzésének szemléletét" írja tanulmányában Máté-Tóth András.

Bemutatkozási lehetőséget adott a Vigilia a laikus mozgalmaknak: megismerkedhetnek az olvasók a Fokoláre, a Házas Hétvége, a Bokor, a Karizmatikus, a Schönstatt és a Kamilliánus mozgalmakkal (548-558.o.). MK