KÜLFÖLDI HÍREK

Javult a katolikus egyház helyzete Oroszországban

Vatikán: Amint arról már beszámoltunk, Jean-Louis Tauran érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok titkára júniusban Moszkvába látogatott. Útja során találkozott a katolikus püspökökkel, valamint II. Alekszij ortodox pátriárkával és megbeszéléseket folytatott Primakov orosz külügyminiszterrel is. Az érsek tapasztalatairól beszámolt a Vatikáni Rádiónak. Elmondta: a katolikus püspökökkel folytatott tárgyalásait követően kijelenthető: Oroszor-szágban javult a katolikusok helyzete. Csökkentek az ortodoxok vádaskodásai a katolikus egyház ellen, ami persze nem jelenti azt, hogy egy-egy homíliában, vagy újságcikkben ne hangoznának el mindkét részről olykor agresszív bírálatok is. Ezek azonban ma már elszigetelt jelenségek. A vallásügyi törvénnyel kapcsolatban Tauran érsek határozottan leszögezte: kevésbé ártalmas a katolikus egyház számára, amint azt annak idején gondolták. Ezt tanúsítja többek között az a tény is, hogy alig tizenöt nappal ezelőtt törvényesen is elismerést kapott Oroszország európai részének apostoli adminisztratúrája és ugyanez folyamatban van az ázsiai, szibériai részt illetően is. A jezsuiták, a ferencesek és a domonkosok is megkapták közösségeik jogi elismerését, majd következik a plébániák bejegyzése. Ebben az értelemben tehát jelenleg pozitív a katolikus egyház helyzete Oroszországban. Tauran érsek kijelentette: a '70-es évekhez képest, amikor Casaroli bíboros volt a Vatikán keleti politikájának vezetője, lényegesen megváltozott a helyzet. Azok a hidegháború évei voltak, ma már azonban Oroszország és a Vatikán diplomáciai kapcsolatban áll egymással. Primakov külügyminiszter pedig a napokban a sajtó és a tévé nyilvánossága előtt méltatóan szólt II. János Pál pápa nemzetközi szerepéről. VR/MK

Papok világtalálkozója Mexikóban

Guadalupe: Kétezer pap, 40 püspök és számos bíboros vesz részt július 7-12. között a papi világtalálkozón, melyet a mexikói Guadalupe Miasszonyunk szentélyben, a világ leglátogatottabb búcsújáró helyén rendeznek meg. Fatima és Yamoussoukro után most a harmadik egymást követő évben gyűlnek össze a papok, hogy a papság értéke mellett tegyenek tanúságot, és elmélkedjenek a papi hivatásról a harmadik évezred közeledtével.

Az értekezletet Dario Castrillon Hoyos bíboros, a papi kongregáció 69 éves, kolumbiai prefektusa nyitotta meg július 7-én, előadásának címe: "Megtérni, hogy térítsünk". A második nap főelőadását Bernard Francis Law bíboros, Boston érseke tartja "Közösségben maradni, hogy előmozdítsuk a közösséget" címmel. A harmadik napon a spanyol prímás, Alvarez Martinez toledói érsek szól az egybegyűltekhez. Előadásának címe: "Szűz Máriával papi küldetésünk során". A következő két napon a találkozó résztvevői ellátogatnak a közeli plébániákra, hogy ismerkedjenek a helyi közösségekkel, valamint kirándulást tesznek az azték civilizáció emlékeinél. Július 12-én, vasárnap ünnepi szentmisével zárul a hatnapos találkozó. A koncelebrált szentmisét, amely során új papokat szentelnek, Castrillon Hoyos bíboros mutatja be.

Mexikó számára ez a papi találkozó nagy újdonságnak számít, hiszen az Egyház és az állam hivatalos kapcsolatai alig ötéves múltra tekintenek vissza. Korábban papok vagy szerzetesek ki sem léphettek az utcára egyházi ruhában. A '90-es évek elejéig Mexikóban még a kommunista államokat is megszégyenítő egyházellenes alkotmány volt érvényben. Mindez paradox módon olyan országban, ahol a lakosság 90 százalékban katolikus, 100 százalékban pedig nagy tisztelője a guadalupei Szűznek, ahogy azt egyik útja során maga II. János Pál pápa mondta. VR/MK

DOKUMENTUM ISMERTETÉS

Bemutatták az Úr napja kezdetű apostoli levelet

Vatikán: Július 7-én délelőtt mutatták be a Szentszék mellé akkreditált média-szakembereknek II. János Pál pápa Dies Domini - az Úr napja kezdetű apostoli levelét. A sajtóértekezletet a Szentszék Sajtótermében az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa és titkára, Jorge Arturo Medina Estévez bíboros, Geraldo Majella Agnello érsek, valamint a pápai szertartásmester, Piero Marini püspök tartotta.

Medina Estévez bíboros előadásában kifejtette, hogy a pünkösdi dátummal keltezett pápai levél a vasárnap megszentelésével foglalkozik. Tanításban gazdag öt fejezetből áll, amelyek mindegyike lelkipásztori és lelkiségi alapvetést is tartalmaz.

Az első fejezet címe: Dies Domini, melynek jelentése az Úr napja, úgy mutatja be a vasárnapot, mint a Teremtő művének ünneplését. Ebben a fejezetben kezdődik a zsidó szombattól a keresztény vasárnapba való áttérés magyarázata.

A második fejezet címe: Dies Christi, Krisztus napja, azt idézi emlékezetünkbe, hogy a "feltámadt Úr Jézus napja és a Szentlélek ajándéka". A hét első napja, az új teremtés napja, az örökkévalóságot megjelenítő nap, a fénylő Krisztus napja, a Szentlélek ajándékának napja és a hit napja, tehát olyan érték, amiről nem mondhatunk le.

A harmadik fejezet címe: Dies Ecclesiae, vagyis az Egyház napja. Ez a rész annak a tanításnak és katolikus hagyomány gyakorlatának a kifejtése, amelyek szerint az eucharisztikus ünneplés (a szentmise) a "vasárnap szíve". Mivel az eucharisztiában rejlik az egész egyház lényege, nyilvánvaló, hogy a vasárnapi szentmisét az egyház napjának hívják. Valaki azt írta, hogy "az egyház sohasem annyira egyház, mint amikor összesereglik az eucharisztikus áldozat bemutatására". Mivel az egyház Isten országának teljessége felé feszül, a vasárnap a remény napja, Krisztus dicsőséges és fenséges második eljövetelének várakozásában gyökerezik. A vasárnap így tehát az öröm napja, amely telítve van az egyház és minden egyes tagja apostoli küldetésének értelmével.

A negyedik fejezet: Dies Homini, az Ember napja, az öröm, a pihenés és a szolidaritás napjaként mutatja be a vasárnapot. Itt láthatjuk, hogy a vasárnap keresztény értelme átöleli az egész emberi valóságot, az ember igazi javát keresi már itt a Földön, amely noha nem teljes, nem végleges és nem tökéletes, mégis Isten üdvözítő tervének része. Az istentisztelet nem lehetne sem igaz, sem valóságos, ha nem hozná meg a szenvedő ember iránti szeretet gyümölcseit. A Krisztus iránti szeretet és hódolat megköveteli a tagjai iránti szeretetet és tiszteletet is.

Az ötödik fejezet: Dies Dierum, a napok napja, azt magyarázza, hogy a vasárnap elsődleges ünnep, az idő értelmének feltárója, az örökkévalóság előhírnöke. A történelmi valóság egyfelől figyelmet és elkötelezettséget igényel, másfelől múló képmása annak, ami végleges és örök, de ez a valóság nem független az elsőtől, hanem magként benne foglaltatik.

Geraldo Majella Agnello érsek, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció titkára a Dies Domini kezdetű pápai levelet bemutató előadásában főként arra helyezte a hangsúlyt, hogy miért kötelező a vasárnap megszentelése, vagyis miért kell szentmisén részt vennünk és tartózkodnunk a munkától minden vasár- és ünnepnap. A pápa főként a 46.-49. pontokban fejti ki mindezt, s lényegében leszögezi az egyház hagyományos tanítását, tehát azt, hogy súlyos bűnt követ el az, aki nem hallgat szentmisét. Továbbá hangsúlyozza, hogy újra fel kell fedeznünk az egyházi előírás doktrinális alapvetését, hiszen nem egyszerűen vallási előírásról van szó, hanem Istennel való kapcsolatunk minősítő és elengedhetetlen kifejeződéséről. Nagyon sok országban, főként éppen a keresztényeknek van szükségük arra, hogy újra felfedezzék a vasárnap megszentelésének kötelezettségét, legmélyebb értelme szerint. Szükséges, hogy a lelkipásztorok ismét ráneveljék a híveket és megértessék velük, hogy mekkora szerepe van a vasárnapnak a keresztény életben. A pápa tisztában van a korunkban jelentkező nehézségekkel, mégis arra szólítja fel a lelkipásztorokat és híveket, hogy védelmezzék a vasárnap önazonosságát, mint a keresztény identitás kvalifikáló elemét, és főként tegyenek meg minden azért, hogy a vasárnapot mélyen megéljék, mint misztériumot és mint értéket, amelynek jelentősége van a keresztény emberi életben. A pápa hangsúlyozza, hogy a vasárnap megszentelését a keresztényeknek elsősorban nem is mint parancsot kellene megélnie, hanem mint belső szükségletet. A vasárnapi szentmisében ugyanis a keresztény ember az egyházzal együtt az Istennek kijáró hódolatnak tesz eleget és teljes önmagával megszenteli azt a napot, amelyet az Úr szerzett. Ebből ered, hogy akkor is, amikor vasárnap nem lehetséges a szentmisén való részvétel, a keresztényeknek kötelessége, hogy megszentelje az Úr napját. Valamilyen más módon teheti ezt, azzal, hogy például ahol nincs pap, részt vesz a hívek vasárnapi gyülekezetén.

Piero Marini püspök, pápai főszertartásmester hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a Dies Domini kezdetű apostoli levél a 2000. év Nagy Jubileuma előkészületeibe illeszkedik és a levél fő támasza a II. Vatikáni zsinat, különösen is a zsinati liturgikus reform. VR/MK

A HATÁRON TÚLI EGYHÁZ HÍREI

Videotábor '98

Tótfaluban második éve szerveztek ilyen jellegű tábort. A húsz résztvevő közül nyolcan már tavaly is itt tanultak. A magyarországi előadók és oktatók, Buglya Sándor és Rák József mellett vajdaságiak is voltak: Hoffmann Artúr, Póth Imre és Siflis Zoltán.

A résztvevők a tanfolyam ideje alatt a következő öt témakörrel ismerkedtek meg: a kamera és a mozgás rögzítése; a világosítás és a fényforrások; a vágás és a szerkesztés alapismeretei; az interjúkészítés, illetve a televíziós riporteri munka alapszabályai; a televíziós hírszerkesztés, a riport és a portréfilm műfaji ismérvei. A gyakorlati részben 3-4 fős csoportokban egy-egy oktató segítségével forgattak. A tanfolyam alatt hat filmet készítettek, a következő témakörrel: Délidőben - a falu hétköznapjáról szól a déli harangszóidején; A tanya - egy család tanyasi életéből ad ízelítőt; A kántor - Bella János nyugalmazott tótfalusi kántorról szól; Urbánka - egy gondozásra szoruló férfit ismertet; Akik szeretik egymást - egy idős házaspár életét mutatja be; A látogató - egy képzeletbeli űrlény látogatásáról szól. Ez a lény betéved a videotáborba, és az ő szemszögéből szemléli a tárgyakat, az embereket. Ezen alkotásokat június 27-én bemutatták a tótfalusi templomban.

Papszentelés a Szabadkai Egyházmegyében

A szabadkai székesegyházban Péter és Pál napján Pénzes János megyéspüspök négy diakónust szentelt pappá: a kanizsai Baráth Gábort, az újvidéki Kovács Ervint, a moholi Zélity Mihályt és az adai Zsellér Attilát.

A négy községből érkező nagyszámú hívősereg felemelő, ünnepi szentmisén vehetett részt, amelyet nemcsak a Szabadkai Püspökség területéről érkező papok celebráltak. Jelen voltak ugyanis a budapesti és a szegedi Teológia Egyetem tanárai közül is néhányan, akik a kispapok nevelésében részt vettek. A püspök imára buzdította a jelenlévőket, nemcsak az újmisésekért, hanem azért a négy papért is, akiket 30 évvel ezelőtt szenteltek pappá, és akik között ő is jelen volt.

Az újonnan felszentelt papok a következő időpontokban mutatták, mutatják be ünnepi szentmiséjüket: július 4-ém Baráth Gábor Kanizsán, július 5-én Kovács Ervin Újvidéken, és Zsellér Attila Adán, Zélity Mihály pedig július 19-én Moholon. MK