SZEMLE
HÍREK VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Augusztus 26-án szerdán találkozott először egymással hivatalosan Karl-Josef Rauber érsek, apostoli nuncius és Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára értesült a Magyar Nemzet (Semjén Zsolt... augusztus 26., 5.o.). A Szentszék küldöttétől a kormány képviselője kért alkalmat a bemutatkozó látogatásra, amelyre délben, a nunciatúrán történő ebéd keretében került sor. A lap szerint a zártkörű találkozón az egyházi ügyek között minden bizonnyal szó esett annak a nemzetközi vegyes bizottságnak a felállításáról is, amely a tavaly nyáron megkötött szentszéki-magyar egyezmény megvalósulásának visszásságait hivatott feltárni. Az MN emlékeztet rá: az apostoli nuncius elmondta, hogy a mintegy tíztagú testület, amelynek tagjai a Szentszéket képviselő nunciatúra vezetője és szakértői, a kormány illetékesei és a püspöki kar delegáltjai a közeljövőben, talán már szeptember-október során létrejöhet. Az MN Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspöktől, a püspöki kar alelnökétől megtudta. a testület állandó tanácsa legközelebb szeptember 3-án ülésezik, a teljes püspöki kar pedig szeptember 15-17. között tartja rendes őszi konferenciáját, s minden valószínűség szerint a tanácskozások egyikén határoznak majd a bizottság felállításáról.

A Magyar Nemzet (Katolikus gimnáziumot avattak... augusztus 21., 5.o.) beszámol arról, hogy katolikus általános iskolát és gimnáziumot avattak augusztus 19-én szerdán Kalocsán. A lap tudósítása szerint szerény ünnepségen részt vett Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek, Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Semjén Zsolt, a kormány egyházi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára. Korsós Lajosné világi igazgató elmondta: a kétszer hatosztályos intézmény felmenő rendszerben működik majd, s a tervek szerint kezdetben 450, később pedig akár 600 diák befogadására lesz alkalmas. A városban és környékén eddig nem működött hasonló intézmény, a legközelebbi katolikus iskola Kecskeméten, illetve Baján található. Az egymilliárd forint értékű vállalkozáshoz sem állami, sem önkormányzati, sem pedig egyházi támogatást nem vettek igénybe, az anyagi hátteret teljes egészében az iskolát fenntartó Miasszonyunkról Elnevezett Kalocsai Iskolanővéreknek a szétszóratás óta összegyűjtött vagyona adja. A cikkből az is kiderül, hogy a rend korábban 73 intézményt köztük tanító- és óvónőképző intézetet, gyakorlóiskolát működtetett. Ezek közül az egyik államosított iskolát 1991-ben állampolgári igény alapján katolikussá nyilvánították, ám az az évek során kicsinek bizonyult, ezért annak udvarán hozták létre az új épületet. A tízezer négyzetméteres területen a továbbiakban sportlétesítményeket, étkezőt, rendházat és kulturális helyiséget kívánnak kialakítani.

A Népszabadság (Tanévkezdés... augusztus 26., 5.o.) röviden beszámol arról, hogy aláírásgyűjtéssel és ülősztrájkkal tiltakoznak a hajdúnánási 2-es számú általános iskolába járó diákok szülei az ellen, hogy az iskola épületében újabb tantermet adjanak át szeptember 1-jétől a református egyházi iskolának.

A Vasárnapi Hírek (Balladisztikus szobrok... augusztus 23., 1.o.) hírt ad arról, hogy Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg az esztergomi kincstárban Müller György szobrászművész október végéig látható kiállítását. Cséfalvy Pál kanonok és művészettörténész elmondta: a kezdeményezés, hogy képzőművészeti tárlatot tartanak az esztergomi főszékesegyház kincstárában, nem meglepő, mert az intézménynek van egy vallásos néprajzi gyűjteménye, amelyből még nem rendeztek tárlatot. Müller György pásztorfaragásai, parasztoltárai, fába, gyökerekbe faragott balladái. portréi kiegészítik a gyűjteményt. A művész egyébként 1956-ban hagyta el Magyarországot, előbb bencés gimnáziumba járt, majd a németországi Kastl város magyar középiskolájába. Később kollégiumi nevelőként dolgozott egy kölni gimnáziumban, s elérte, hogy a bajor kultuszminisztérium által elfogadott tantárgy lett az 5-7. osztályokban a fafaragás és a néptánc. Az idén testnevelő tanári kinevezést kapott Burg Kastlban.

A Napi Magyarország (Mit mondott a pápa Mindszentynek... augusztus 21., 10.o.) Adriányi Gáborral készített interjút, aki egyike volt annak a 60 kispapnak, akiket 1959-ben kizártak a Központi Szemináriumból, mert nem voltak hajlandók békepapi gyűléseket látogatni. Adriányi később kalandos körülmények között Nyugatra szökött, ma a Bonni Egyetem Katolikus Hittudományi Karának professzora, egyháztörténész. Itthon az ELTE Bölcsészettudományi Karának vendégtanára. Az egykori kispap 30 éve foglalkozik a Vatikán keleti politikájával. Kutatásai alapján meggyőződéssel állítja: Mindszenty József bíboros, hercegprímás "a keleti egyházpolitikának lett az áldozata, vagy mondjuk úgy, hogy föláldozták ennek a politikának az oltárán." Szerinte az "ostpolitik" bebetonozta a meglévő negatív helyzetet, a Vatikán elfogadta azt, amin változtatni nem lehet. Adriányi professzor véleménye, hogy a "békepapi mozgalom a béke jelszava alatt kommunista propagandát csinált. Persze a békepapok többsége együtt futó volt. Nem volt meggyőződéses híve a mozgalomnak." Az egyháztörténész elismerően szólt arról, hogy a Szentszék keleti politikája II. János Pál pápa idején sokkal diplomatikusabban, sokkal ügyesebben, határozottabban képviseli a katolicizmus érdekeit. Itthoni viszonyainkról kifejtette: a magyar Egyház problémái most elsősorban anyagi természetűek, hiszen az egyházi vagyont egyetlen történelmi egyház sem kapta vissza. A Horn-kormány idején lelassult az egyházi ingatlanok visszaadása. Fontos volt viszont a Szentszék és a magyar állam megállapodása. Szerinte mindenképpen szükséges, hogy a jelenlegi kormány a többi történelmi egyházzal is hasonló megállapodást kössön. Az igazságosság, az ökumenizmus szelleme ugyanis ezt követeli. Adriányi Gábor vallja: a magyar katolikus egyház vezetőinek, papjainak kell elindítania egy dinamikus fejlődést. "Kivétel nélkül mindenki felelős, a püspöktől kezdve, a papokon, a szerzeteseken át egészen a hívőkig. A jobbítás mindannyiunk feladata. Belső hitbeli meggyőződésünk szerint kell élni és el kell azt is érni, hogy ez a társadalomban is megnyilvánuljon. A katolikus egyház nem mehet gettóba, mint ahogy jóval korábban szerették volna. Az egyház a társadalomban él, és ha a társadalomnak egy jelentős többsége, akár egy jelentős hányada a keresztény elvek szerint akar élni, akkor ennek meg kell nyilvánulnia a törvényhozásban is. Értem ezalatt a szociális törvényeket, az abortusztörvényt vagy más törvényeket, ahol a keresztény felfogásnak meg kellene jelennie. Semmiféle keresztény kurzusról szó nem lehet, nem arról van szó, hogy a keresztények ráerőszakolják a maguk felfogását a nem hívőkre, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a többség, mint minden demokráciában, a saját elveit juttatja érvényre, amire aztán a kisebbségnek tekintettel kell lennie" vallja az ismert egyháztörténész.

A Nyári Pázmány Napok '98 elnevezésű rendezvényen tartott előadásában Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára kijelentette: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem működése a magyar kereszténység életerejének bizonyítéka. A kormánynak ezért szándéka, hogy teljességében mind vallásos, mind tudományos intézményként elismerje az egyetemet és anyagilag támogassa (Napi Magyarország: Nyári... augusztus 22., 20.o.).

Semjén Zsolt Balatonszárszón, a református értelmiségi konferencián is felszólalt, rámutatva: napjainkban is durva diszkrimináció sújtja az egyházi intézményeket, az egyházi iskolák 55 százalékát kapják annak a támogatásnak, amennyit az állami vagy az önkormányzati iskoláknak juttatnak. Az előző kormány súlyos igazságtalansággal sújtotta a reformátusokat azzal is, hogy úgy kötötte meg a Vatikánnal a szerződést, hogy a többi történelmi egyházzal nem állapodott meg. Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, zsinati elnök örül, hogy végre megoldódik a hitoktatás finanszírozása a történelmi egyházakban is, bár véleménye szerint módosítani kellene az egyház-finanszírozási törvény bizonyos pontjait. Igazságtalan ugyanis, hogy az egyházak az államosítás előtti vagyon alapján kapnak maholnap juttatást. A felekezeti megoszlás, hazánkban például a kálvinisták és katolikusok között 1:3-hoz, ám az egykori vagyonarány 1:11-hez volt. Szerinte a feladatarányos támogatás idejének kellene elérkeznie, mert a református egyház is állami feladatokat lát el óvodákat, iskolákat, egészségügyi intézményeket, szociális otthonokat, kábítószer-ellenes központokat tart fenn, vagyis a költségvetésből kapott pénzeket végül is közfeladatok ellátására fordítják (Népszabadság: Keretes augusztus 22., 4., Vasárnapi Hírek: Református egyház... augusztus 23., 3.o.).

A szárszói találkozón Hegedűs Lóránt, a Duna melléki református egyház püspöke záróbeszédében méltatta az új kormány egyházakkal kapcsolatos eddigi intézkedéseit. Hangoztatta: nem elég azonban az előző kormány vatikáni megegyezése után a többi történelmi egyházzal is megkötni a megállapodást. Az egyensúly megteremtését követően további lehetőségeket kell biztosítani az egyházaknak, a lelki, szellemi megújuláshoz. Hegedűs Lóránt elmondta: "itt is nyilvánvalóvá vált, hogy a vallás magánügy jelszava az egyházvallás és Istenellenes ideológia jelszava volt. Ma már a kormány megfogalmazása szerint is a vallás nem magánügy, hanem a legszemélyesebb közügy." A református püspök kifogásolta, hogy most, amikor mindezt állami szinten, hivatalos kormányprogramban elismerik, az egyházon belül vannak olyan lelkészek, akik nem óhajtanak a közéleti felelősség problémáival foglalkozni (Magyar Hírlap: Személyes közügy lett... augusztus 24., 4.o.). MK

HALOTTAINK

Budapest: A Székesfehérvári Egyházmegyei Hatóság tudatja, hogy Székelyfy Pál püspöki tanácsos, c. esperes, plébános életének 75., pappá szentelésének 51. évében augusztus 11-én elhunyt. Temetése augusztus 26-án volt a csepeli temetőben. MK

Budapest: A Győri Egyházmegyei Hatóság tudatja, hogy Mosonyi József plébános életének 74., papságának 48. évében augusztus 20-án elhunyt. Temetése augusztus 27-én, csütörtökön du. 2 órakor lesz szülőfalujában, Bőben. MK

Budapest: A Magyar Bencés Kongregáció prézes apátja tudatja, hogy rendtársa, Dr. Fehér János Damáz O.S.B. életének 86., szerzetességének 68., áldozópapságának 63. évében augusztus 23-án hazatért mennyei Atyjához. Temetése augusztus 31-én, hétfőn Rév-Komáromban lesz a Szent András templomban 15 órakor kezdődő gyászmisét követően. MK