SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Bírálják... augusztus 29., 2.o.) arról tudósít, hogy egy nemzetközi zsidószervezet, amely hivatalos párbeszédet folytat a Vatikánnal, válaszdokumentumot fogalmazott meg a Szentszék holocausttal kapcsolatos állásfoglalására, és vitatja benne azt a vatikáni közlést, hogy XII. Pius pápa okos diplomáciával zsidók százezreinek életét mentette meg a II. világháború alatt. A vallások közötti konzultációk nemzetközi zsidóbizottsága a vatikáni dokumentumnak azzal az állításával is szembefordul, hogy a náci ideológia sokkal inkább a hitetlenségből származtatható, mint az évszázados keresztény antiszemitizmusból. A Los Angeles-i székhelyű zsidószervezet nem vádolja közvetlen felelősséggel a katolikus egyházat a náci népirtásért, de szerinte az egyház századokon át olyan légkört teremtett, amelyben lehetségessé vált a holocaust. A dokumentumtervezet egy példányát a Reuter is megkapta, eszerint nem került nyilvánosság elé olyan bizonyíték, amelynek alapján kimutatható, hogy XII. Pius pápa zsidók százezreinek életét mentette meg a II. világháborúban. Annyi bizonyos, hogy nyilvánosan egyszer sem állt ki mellettük a háború éveiben írják a dokumentum készítői. XII. Pius szerepének megítélését a távolibb jövő történészeire kellene inkább hagyni, vélekednek.

A Népszabadság (Sátáni pénzek... augusztus 29., 2.o.) arról ír, hogy "komoly fordulatot vett az a pénzügyi botrány, amely a nápolyi érsek személyén keresztül a katolikus egyház tekintélyét csorbítja": a Vatikánba kérették Alberto Leoncini Bartolit, Olaszország vatikáni nagykövetét, és átadták neki a Szentszék szóbeli tiltakozását a Giordano-ügy miatt. Jean-Louis Tauran, az egyházi állam "külügyminisztere" a katolikus egyház és az olasz állam konkordátumának megsértésével vádolta a római kormányt, amire Walter Veltroni miniszterelnök-helyettes leszögezte: az ügy a független olasz bíróság és egy vélhetően pénzügyi botrányba keveredett érsek problémája, semmi köze az állam és az egyház konkordátumához. A lap kiemeli: az ügy főszereplője Michele Giordano bíboros, Nápoly egyházi körökben nagy tekintélynek örvendő érseke, akit uzsorázással, zsarolással és bűnszövetkezetekkel való együttműködéssel vádolnak. A bíboros februárban és most is, határozottan cáfolta (cáfolja), hogy az érsekségnek és neki magának bármi köze lenne a testvére, Mario Lucio Giordano építési vállalkozó ellen folyó vizsgálathoz. A Népszabadság elismeri, hogy egyelőre nincs bizonyíték Giordano bíboros ellen, ennek ellenére az olasz sajtó készpénznek veszi, hogy az érsekség dokumentumai igazolták a vizsgálóbírók gyanúit. (Az üggyel kapcsolatban kiadott szentszéki nyilatkozatot augusztus 31-i számunkban ismertettük. Szerk.)

Hazai hírek

A nyári szünet után hamarosan folytatja munkáját a volt egyházi ingatlanok kérdését tárgyaló egyeztetőbizottság, amely a katolikus egyház igényeinek többségét már megtárgyalta, s szeptemberben a 2011-ig tartó rendezés végleges jegyzékét készíti el nyilatkozta a Magyar Nemzetnek (Jövőre emelni kell... augusztus 31., 1.,5.o.) Fedor Tibor, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyházi tulajdonrendezési főosztályának vezetője. Fedor szavaiból kiderül: a katolikus egyház eddig 464, a reformátusok 454, az evangélikusok 99, a zsidó hitközségek pedig 19 épületet kaptak vissza természetben vagy pénzbeli kártalanítás formájában. Június 30-án pedig lejárt az a határidő, ameddig be kellett jelenteniük: mely ingatlanjaik után kérnek járadékot. Ezek szerint a katolikus egyház 818 ingatlanra tart igényt, s 1200 épület után kér járadékot, amelynek összege 42 milliárd forint. A református egyház 400 ingatlant kér vissza járadékként vagy természetben, ezek összértéke körülbelül 6,6 milliárd forint. Az evangélikus egyház 53 ingatlan után kér járadékot, amelynek becsült értéke négymilliárd forint. A Mazsihisz 158 egykori ingatlanát kéri vissza járadék formájában ezek összértéke 13,5 milliárd , a 12 természetben visszakért épület becsült értéke pedig kétmilliárd forint. A rendezésben néhány ingatlannal érintettek még a baptisták, illetve a budai szerb ortodox egyházmegye. Fedor szerint bizonyosra vehető, hogy jövőre emelkedni fog a járadékra szánt, eddigi évi négymilliárd forint.

Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 31-én részt vett a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) által Győrött szervezett Barankovics-esten. A kormányfő kijelentette: a kormány és az egyházak kapcsolatát nem annyira az állam és az egyház szétválasztásában, hanem sokkal inkább a köztük lévő együttműködés elmélyítésében keresik. A miniszterelnök hangsúlyozta: a demokráciába vetett hit visszaadásában erős kezű, a köz érdekeit érvényesítő kormányra van szükség. Ezért folytatni fogják a már megkezdett változtatásokat (Magyar Hírlap: Orbán... szeptember 1., 4.o.).

Egy nép akkor veszíti el önmagát, ha föladja a templomot, az iskolát mondta Lezsák Sándor or-szággyűlési képviselő, az MDF elnöke, amikor megnyitotta a Piarista Gimnázium 282. tanévét Budapesten, a Duna-parti Kápolnában. Lezsák úgy fogalmazott: ez az iskola a keresztény Magyarország talapzata, ahol olyan vezető réteg nevelődik, amelyre felnézhet a magyar nép, s ahonnan visszahódítható a templom és az iskola." (Napi Magyarország: Lezsák... szeptember 1., 2.o.).

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője és országgyűlési képviselője élesen bírálta a Fidesz vezette kormány oktatáspolitikáját. Szerinte a hitoktatás egyszer már megoldott ügyének újbóli felvetése ismét ideológiai háborúhoz vezethet. A párt elutasítja az erkölcstan elnevezésű tantárgy bevezetését, hiszen morális kérdések megtárgyalására bármely tantárgy keretein belül sor kerülhet (Napi Magyarország: Hitoktatás... szeptember 1., 3.o.).

A Napi Magyarországban (augusztus 31., 1.,4.o.) N aláírással olvashatjuk az Éleződik a Hit Gyülekezetének belső vitája című írást. A szerző értesülései szerint már jó ideje belső válsággal küszködik a több mint 40 ezer hívővel rendelkező HGY. A lap emlékeztet rá, hogy a választási küzdelemben a gyülekezet nagy erővel kampányolt az SZDSZ mellett. A vezető lelkész, Németh Sándor 12 ezer ember előtt prédikálta, hogy Orbán Viktor Nabukodonozor, ő és a gyülekezet pedig Bálám szamara, akiket Isten rendelt a pusztító megfékezésére. Így a kampányolás üdvösségi, engedelmességi kérdés lett. Az írás dokumentumokat közöl, amelyből kiderül: a HGY-ben egyre többen ellenzik az egyszemélyes vezetés rendszerét, sokan küszködnek súlyos, lelki jellegű betegséggel, és az sem mindenkinek tetszik, hogy a gyülekezet egyértelműen elkötelezte magát az SZDSZ mellett. Egyesek szerint "a gyülekezet maga is meglehetősen a romlás állapotában és a szakadás küszöbén áll..."

A Hit Gyülekezete ügyeivel a Magyar Hírlap (Lemondások... szeptember 2., 1.,6.o.) is foglalkozik. A cikk szerint végéhez közeledik a Hit Gyülekezete 1,2 milliárd forintos sportcsarnok-beruházása Budapesten a kőbányai Gyömrői úton. A 7800 négyzetméter alapterületű új létesítmény istentiszteletek céljait is szolgálja. Az ingatlan értéke várhatóan kétmilliárd forint lesz. Néhány hét leforgása alatt azonban lemondott a beruházást végző H and H Projects Kft. mindkét ügyvivője egyikük Montvai Zoltán, a gyülekezet gazdasági igazgatója , a HGY ügyvezető elnöke, Görbicz Tamás és távozott a cég másik tulajdonosának elnöke, Piszter Ervin, vagyis a Magyar Fejlesztési Bankkal kötött kölcsönszerződés valamennyi aláírója. A menedzsment és a presbitérium egyes tagjai kifogásolják: míg a hívők hatalmas anyagi áldozatokat hoznak a Gyömrői úti beruházás finanszírozására, addig Németh Sándor a Balatontól néhány kilométerre a Világosság Fiai elnevezésű ifjúsági alapítvány nevére bejegyzett telken luxusnyaralót építtetett magának, az ott található gyermektábor mellett. Németh Sándor elmondta: a lemondások a személyes érdeksérelmek következményei. Egyúttal cáfolta, hogy Székely Gábornak, az SZDSZ egykori főpolgármester-helyettesének bármiféle tanácsadói szerepe lett volna mellette. Petrőcz László, a Világosság elnevezésű ifjúsági alapítvány elnöke abszurdnak minősítette az állítást, hogy az Enying-Tekeresen zajlott felújítás Németh Sándor személyes céljaira készült volna. MK

FOLYÓIRATOKRÓL

A Vigilia szeptemberi számában összeállítást olvashatunk a kommunikáció és a communio kapcsolatáról (641-676.o.). A lapban közölt írások egy része az ez évi siófoki Pax Romana kongresszuson hangzott el.

Lukács László, a lap főszerkesztője és felelős kiadója, az MKPK Tömegkommunikációs Irodájának igazgatója rámutat: "A kommunikáció valódi célja és eredménye... a communio, az egymást elfogadó, szerető személyek közössége. Ősforrása pedig az a Communio, amelyet az Egy Isten három személye, az Atya, a Fiú és a Szentlélek alkot. A Szentháromságban öröktől folyik az egyesítő szeretet párbeszéde. Isten "misztériuma", üdvözítő terve pedig az, hogy az általa teremtett emberiséget ennek a szeretet-egységnek részesévé tegye."

Várnai Jakab OFM, a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány provinciálisa, teológiai doktor a kommunikáció és az imádság kapcsolatát elemezve figyelmeztet: nyilvánvaló, hogy nem minden kommunikációban valósul meg imádság. Várnai professzor hangsúlyozza: a kommunikáció és az imádság egyaránt a "szeretet" cselekedete, akarja a "másik" létezését, távol áll tőle a manipuláció vagy az uralkodás.

Horvát János tévériporter arra keresi a választ, hogy kell-e reklámozni az Egyházat? Ennek kapcsán felhívja a figyelmet, hogy bár a médiatörvény az egyházi és vallási műsoroktól mint a közszolgáltatás egy eleméről beszél, de kvótát nem állapít meg külön e műsorokra. Vagyis a műsorszolgáltatókra bízza a közszolgálatiság belső arányainak kialakítását. Horváth számításaiból kiderül: 21 európai ország közszolgálati televízióinak sorában a vallási műsorok sugárzási idejét tekintve Magyarország a nyolcadik helyen áll. A nagy kereskedelmi tévéknél viszont hetente maximum egy, de inkább csak fél órát szánnak a vallási műsorokra. Horvát minenkit arra buzdít, hogy éljen bátrabban a modern lehetőségekkel. Érdekesnek tartja, hogy az egyházak és felekezetek által üzemeltetett internet honlapok szinte kivétel nélkül merészek, modernek, szépek, szellemesek és tartalmasak. Szerinte a hazai egyházaknak nagyon "kevéssé vannak a mai kor igényén jó kommunikátoraik". Ezért felhívja a figyelmet a szakemberképzés fontosságára.

Interjút készített a Vigilia (706-712.o.) Marosi Izidor nyugállományú váci püspökkel, aki azonban lelkipásztori szolgálatait még most, 82 évesen is mindig elvégzi. A volt megyéspüspök elmondta. a Jézus-év elmúlt, de a magyar katolikus egyház "egy kicsit elmulasztotta, hogy az imádkozó, a gyógyító, a köztünk lévő Jézust közelebb hozza az emberekhez. Jó lenne, ha idén, a Szentlélek évében az egyház a szentlelkes várakozást nemcsak a bérmálkozásra való készületnél próbálná felkelteni, hanem valamiként mindenkivel meg tudná értetni a Szentlélek kiáradását, éltető erejét és vigasztalását, igaz, a hangsúly nem is annyira a megértésen, hanem a megélésen van." Marosi Izidor tényként állapítja meg: napjainkban az emberek az anyagi és a technikai civilizáció bűvkörében élnek, egészen addig, amíg saját maguk ürességében rá nem jönnek arra, hogy valami hiányzik. "Akkor az isteni kegyelem majd újra utat talál." MK