SZEMLE
HÍREK VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Hazai hírek

Az szja egy százalékából, az egyházak számára felajánlott egymilliárd forintból a katolikus egyháznak 307 932 adózó rendelkezése nyomán 653 millió forint jut; a reformátusok számára 90 ezer állampolgár 200 millió forintot juttatott; 26 ezren választották az evangélikus egyházat, amely 65 millió forintot kapott, s a negyedik legnépszerűbb egyházként 12 ezer adózó jóvoltából a Hit Gyülekezete szerepel 20 millió forinttal derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) összesítéséből. A zsidó hitközségeket kétezer fő választotta, 12 millió forintot juttatva nekik, a baptisták kétezres tábora hatmillió forintot ajánlott fel, a Jehova Tanúit négyezren jelölték meg, összesen ötmillió forintot adva a közösségnek (Magyar Nemzet: Egymilliárd... szeptember 12., 1.,5.o.).

A Magyar Hírlapban (7.o.) Neumann Ottó Támogatott egyházak című publicisztikájában azt állítja: az új kormány megalakulását követően a felelős posztok betöltésénél fontos szempont lett, hogy valaki jó keresztény legyen. Bár a Fideszben megvan a pragmatizmus, hogy a megfelelő embereket válassza ki, koalíciós partnerei a keresztény értékrendet sokszor olyan területen is érvényesítenék, ahol egészen más kritériumokat kellene alkalmazni, s a legnagyobb kormánypárt kénytelen igazodni ehhez. Neumann említést tesz Az egyház mozgásterei a mai Magyarországon című, tavaly év végén megjelent tanulmánykötetről, amely szerint a Fideszt a kevésbé egyházbarát politikai csoportosulások egyikének könyveli el a közvélemény. Szerinte új helyzete miatt a Fidesznek nemcsak a káderpolitikában kell kompromisszumra törekednie, hanem a szövetségesek kedvéért minden támogatást meg kell adnia, amit az egyházak kérnek. A cikkíró véleménye: a Fidesz biztosan azt reméli, hogy működési feltételeiknek biztosítása után az egyházak elsőrendű feladataik teljesítéséhez látnak majd nagyobb lendülettel. "Hirdetik az evangéliumot, védik a hagyományos keresztény-zsidó értékrendet, gyógyítanak és szeretetre nevelik az új nemzedéket. Vagyis a támogatást megszolgálva a társadalmi béketeremtés fontos tényezőivé válnak."

A Magyar Nemzetben (Tiltakoznak... szeptember 15., 5.o.) arról olvashatunk, hogy a Magyar Televízió új műsorterve szerint szeptember közepétől általában egy órával korábban kezdődnek a vallási műsorok. Az átszervezés semmibe veszi a történelmi egyházakkal 1990-ben kötött megegyezés szellemét, hiszen előzetes egyeztetés nélkül történt meg, még a tervezet megvitatásának jogát sem adták meg a felekezeteknek közölte Pákozdi István, a Magyar Katolikus Püspöki Kar televíziós referense. Egy hónappal ezelőtt a televízió vezetői kiszivárogtatták a tervezet hírét, amire az egyház nemtetszését hangoztatva reagált és kifejezésre juttatta, hogy éppen az ellenkezőjét kéri: a még későbbi időpontban való sugárzást és ismétlést az egyes csatornán szombat délelőtt. Ezzel szemben szeptember 15-én kedden, a Katolikus Krónika az eddigi 18 óra helyett 17.05 perckor kezdődik, és az ismétlés az MTV kettes csatornáján történik. Pákozdi István elmondta: a tavaly ősszel végzett felmérések szerint 450 ezren nézték a Katolikus Krónika adásait, ám a változtatás minden bizonnyal többezres nézőveszteséget jelent majd. Az egyház attól tart, hogy emiatt a tévé vezetői arra következtetnek: ezeket a műsorokat alig nézi valaki, ezért akár el is hagyhatóak. Tény ugyanakkor, hogy míg 1990-ben 40, addig 1997-ben 140 óra volt a vallási műsorok éves adásideje, ám ebből az egyházak által szerkesztett adások időtartama lényegében csökkent. Merétey Sándor, a református egyház zsinati tanácsosa, Harmati Béla evangélikus püspök, illetve Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz igazgatója elmondták: őket is váratlanul érte az új műsorrend. Fontolgatják az eredeti állapot visszaállításához szükséges lépéseket.

A parlament őszi ülésszakának nyitónapján, szeptember 8-án ifj. Hegedűs Lóránt, a MIÉP képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy a tömegtájékoztatásban "kisebbségi származású emberek kisebbségi mivoltukat fel nem fedve, a többségi érdekeket sértik meg." A felszólalás heves indulatokat váltott ki. Kósáné Kovács Magda (MSZP) szerint ifj. Hegedűs "a szélsőséges retorikából jól ismert kifejezéssel járta körül a magyarországi zsidóságot, azaz zsidózott." Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese közleményben is kifejezte tiltakozását. "A szocialista képviselők megütközéssel tapasztalták, hogy a hozzászólást több kormánypárti képviselő tapssal üdvözölte" olvasható a közleményben. Kálmán Attila, a református egyház világi vezetője közölte: nem a református egyház hivatalos álláspontját képviselte ifj. Hegedűs Lóránt. Schweitzer József országos főrabbi, a Károli Gáspár Református Egyetem díszdoktora megütközéssel és megdöbbenéssel fogadta a MIÉP-es képviselő felszólalását. Az országos főrabbi magyarázatot kért ifj. Hegedűs Lóránttól, de megnyugodva vette tudomásul, hogy több képviselő tiltakozott, s Kálmán Attila sem vallotta magáénak az elhangzottakat. Csurka István, a MIÉP elnöke "műbalhénak" nevezte az esetet (Népszabadság: Református elhatárolódás... szeptember 10., 4., Hegedűs-beszéd... szeptember 11., 4.o.).

Több laphoz hasonlóan a HVG (szeptember 12., 92-97.o.) is foglalkozik a Hit Gyülekezetének válságával. Dobszay János Új Szövetség című cikkében kiemeli: története talán legsúlyosabb konfliktusával néz szembe "a fennállásának húsz éve alatt eddig inkább csak kívülről támadott és sokak által az SZDSZ fiókegyházának tartott" HGY, amelyből az utóbbi időben több vezető is kivált. Mint már jeleztük, az 1200 kiváló tag Budapesti Autonóm Gyülekezet néven új egyházat alapított. A HGY alapítója, Németh Sándor szerint a távozások csupán az intézményesülés velejárói, s a gyülekezet életképességét az is bizonyítja, hogy mintegy kétmilliárd forintos beruházással elkészült Kőbányán az új Hit-központ.

Külföldi hírek

A HVG-ben (szeptember 12., 47-48.o.) Nagy Gábor Keresztkérdés című írásában azt állítja, hogy az egykori auschwitzi haláltábor szomszédságában a nyár folyamán felállított "több tucatnyi kereszt keltette indulatok felszínre hozták a szélsőséges katolikusok antiszemitizmusát, s állásfoglalásra késztették a lengyel klérust." A cikk szerzője szerint a II. világháborús népirtás előtt a lakosság tizedét adó, mára azonban pár ezerre apadt lengyelországi zsidósághoz való viszonyt a kommunizmus alatt is felhasználták politikai célokra, s ma is érzékeny problémát jelent.

Más lapokhoz hasonlóan a HVG szeptember 12-ei számában (48-53.o.) Magyar Péter Atyai segítség címmel foglalkozik azzal, hogy "csalás, uzsora és pénzmosás alapos gyanújával" folytat nyomozást egy dél-olaszországi ügyészség Michele Giordano, Nápoly bíboros, érseke ellen. A szerző szerint a Szentszék maga sincs meggyőződve róla, hogy milyen mértékig kell vállalnia "az egyházi hierarchiában igen magas rangot betöltő egyes források szerint még a pápaságra esélyesek között is emlegetett Giordano védelmét". Ezzel magyarázza ugyanis, hogy a Vatikán a római kormányhoz benyújtott tiltakozó jegyzékkel együtt megtiltotta a bíborosnak, hogy folytassa a sajtóháborút és nyilatkozzék, egyben kirendelt mellé egy szóvivőt, a Sacra Rota egyházi bíróság egyik jogászát, aki egyedül illetékes ezután arra, hogy a vizsgálat ügyében a nápolyi érsek nevében megszólaljon. Magyar szerint Giordano bíboros bízik abban, hogy hamarosan minden tisztázódik, s ő érintetlenül kerül ki a "kellemetlen" ügyből, "ám az ügyészség által feltárt tények... igencsak terhelőek, s azt valószínűsítik: a köztársaság történetében először vádat emelnek egy bíboros ellen" írja a HVG újságírója. MK

A MAGYAR KARITÁSZ HÍREI

A Magyar Karitász az egyházmegyei karitász igazgatók őszi értekezletét a kaposvári egyházmegyéhez tartozó Balatonfenyvesen tartotta 1998. szeptember 9-11. között. Az évenként kétszer, ősszel és tavasszal megrendezésre kerülő kétnapos találkozók célja az általános információkon kívül az is, hogy az egyes egyházmegyék munkáját kölcsönösen a helyszínen megismerve helyet kapjon a tapasztalatcsere, a szorosabb, egyházmegyék közötti együttműködés is. Az egyházmegyei karitász igazgatók összejövetelét meglátogatta és szentmisét celebrált a Magyar Karitász püspök elnöke, Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök és a vendéglátó egyházmegye püspöke, Balás Béla is. Balás püspök a karitász igazgatókkal folytatott beszélgetésben nagyon fontosnak tartotta és programként adta a karitász lelkület és szemlélet kialakítását önmagunkban, illetve annak továbbadását, sugárzását a környezetre.

Szombathelyen, az Egyházmegyei Karitász szervezésében és a helyi hatóságok támogatásával a napokban nyílik meg "Hárs-faműhely" néven egy újabb intézmény. Itt mindkét nembeli munkanélküliek, illetve szenvedélybetegségből gyógyultak, szakavatott vezetés mellett fából és más anyagokból játékok és használati tárgyak készítését sajátítják el. A foglalkoztatás elősegíti a teljes gyógyulást és a társadalomba való gördülékeny beilleszkedést.

A Német Karitász külföldi osztályának közép-európai referense, Bernhard Hallermann szeptember 10-15. között Magyarországra látogatott. Előbb Balatonfeny-vesen találkozott az egyházmegyei karitász igazgatókkal, akikkel a Magyar Karitász Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat további kiépítéséről és a RÉV-Ambulanciák vezetőinek tervbe vett németországi tanulmányútjáról folytatott megbeszélést. Bernhard Hallermann meglátogatta Ózdon a miskolci görög katolikus Apostoli Exarchátus karitász igazgatóját, Kaulics Lászlót. A találkozó főtémája az volt, miként lehetséges a helyi lakosság súlyos helyzetének enyhítését célzó tervek támogatása.

A Debrecen-nyíregyházi Egyházmegyei Karitász szeptember 12-én Nyíregyházán karitász napot tartott az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézetben. Ezen részt vettek a plébániai karitász csoportok munkatársain kívül a Karitásszal együttműködő szervezetek képviselői is. A megnyitó szentmise után, melyet Váradi József püspök helynök mutatott be, előadást tartott a karitász lelkiség legfontosabb szempontjairól. Frank Miklós, a Magyar Karitász országos igazgatója "Karitász a jövő egyházában" címmel felvázolta a kihívásokat, amelyekkel a Karitásznak a harmadik évezred kezdetén nagy valószínűséggel számolnia kell. MK