SZEMLE
HÍREK VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (szeptember 26., 13.o.) Stier Gábor A Vatikán titkai címmel Vatikánvárost mutatja be, kiemelve: "Méltóságteljes, monumentális itt minden. E nagyság és szépség lenyűgöz." A cikkíró a Szentatyáról megállapítja: II. János Pál idős kora miatt már nehezen mozog, fájdalmasan hajlott a háta, nehézkes, botos a járása, és szűkre szabott a kommunikációja. Mint mondják, a gyógyszerek mellékhatása, hogy arcmimikája leblokkolt. Stier szerint különösen szembetűnő ez annál az embernél, aki fiatalkori színészpályájából merítve, szeretetét nemcsak szavain, hanem gesztusain, arcjátékán keresztül is kifejezte. A magyar kormányfő gyerekeire azonban rámosolygott, láthatóan örömmel töltötte el a család látványa. A szeme pedig tele volt üzenettel. Ahogy félórás beszélgetésükön Orbán Viktor is alaposabban megfigyelhette, a Szentatyának a "szava szólt, de inkább a szeme beszélt." Ugyanis a világ minden kérdésében tájékozott volt. "Hiába, az ember teste fölött nem rendelkezik, de a lelkét ettől még tudja ápolni. Egyéniségének közvetlensége a találkozáskor kisugárzik" írja a szerző, hozzátéve: a pápa az igazság útját emberi gesztusaival erősíti, fogalmazza meg. Olyanokkal, mint amikor beszédét félbeszakítva karjára vette az anyja mellől elmászó kisgyermeket, vagy amikor a szentmise után odament a tolókocsis Teréz anyához. "A világnak csak egy ilyen papja, papája van..., aki nekünk pápánk is. Árva lenne a világ nélküle" fejezi be cikkét Stier Gábor.

Hazai hírek

A kormány megállapodást köt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) a volt egyházi ingatlanok tárgyában. Orbán Viktor miniszterelnök október második felében találkozik a négy történelmi egyház vezetőivel közölte Borókai Gábor kormányszóvivő (Magyar Hírlap: Szigorúbb... szeptember 25., 4.o.).

A Népszabadságban (szeptember 26., 5.o.) Czene Gábor Az egyszázalékos számsor olvasatai címmel kifejti: attól függően, hogy milyen szempontok szerint csoportosítjuk az egyházaknak juttatott egyszázalékos adórendelkezések eredményét, többféle következtetésre juthatunk. A katolikus egyház szereplését például egyszerre lehet sikesernek vagy sikertelennek minősíteni, szerinte mindkét állítás igaz. A 4,5 millió polgárnak csupán 7 százaléka választotta ugyanis a katolikusokat. Ha azonban nem a 4,5 millió adófizetőt tekintjük viszonyítási alapnak, hanem azt a mintegy 460 ezret, aki végül valamely egyház mellett letette a voksát, akkor ugyanígy elmondhatjuk azt is: elsöprő a katolikus fölény, hiszen a nyilatkozók kétharmada a katolikus egyházat jelölte meg kedvezményezettnek. Czene rámutat: azt a közhiedelmet, hogy a Hit Gyülekezete a gazdagok egyháza, az adatok nem támasztják alá. A HGY egy-egy támogatójára 1648 forint jut, a katolikus egyház esetében 2121 forint.

Tizenhétezer, határainkon innen és túlról érkezett hívő vett részt a katolikus karizmatikus megújulás hetedik találkozóján, amelyet szeptember 26-án szombaton egész napos rendezvény keretében tartottak a Budapest Sportcsarnokban. A meghívottak közül jelen volt Luigi Accogli itáliai érsek, Michael Marsch németországi domonkos szerzetes és Marosi Izidor nyugalmazott váci megyéspüspök. Gorove László diakónus, a mozgalom egyik vezetője elmondta: Magyarországon 20-30 ezren vallják magukat a karizmatikus közösséghez tartozónak. Ez a Szentlélekre különösképpen figyelő lelkiség más, protestáns egyházakban is egyre népszerűbb, s képviselőikkel állandó kapcsolatban állnak a katolikus karizmatikusok, akik rendszeresen hangsúlyozzák az egyházhoz való szoros kapcsolódásukat. A Vatikánból II. János Pál pápa levélben üdvözölte a találkozó résztvevőit (Magyar Nemzet: Karizmatikus... szeptember 28., 4.o.).

A katolikus püspöki kar Iustitia et Pax Bizottsága és a Hanns Seidel Alapítvány konferenciát tartott a gazdaság erkölcsi vonatkozásairól. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az MKPK alelnöke elmondta: az állam feladata, hogy az önző és a kiszolgáltatott ember között az utóbbi pártjára álljon. Kijelentette: ha a multinacionális vállalatok vezetői előnyös helyzetüket nem a közjó érdekében használják ki, akkor az államkapitalizmus korszakánál is rosszabb jövőre lehet számítani. Rabár Ferenc volt pénzügyminiszter, jelenlegi egyetemi tanár hangsúlyozta: noha a közgazdaságban az erkölcsi tényező értéke növekszik, a magyar vállalatok egy friss tanulmány szerint még csak kismértékben kötik össze a piaci sikert az általános társadalmi haszonnal. Rabár kijelentette: a költségvetés kialakításakor a tételek erkölcsi hatását sohasem tanulmányozzák a döntéshozók. A közgazdász professzor hamisnak nevezte azokat a spekulációkat, amelyek fordított sorrendet felállítva az erkölcsöt állítják a gazdaság szolgálatába, mert "a morális alapon álló gazdaság működőképesebb, s ezért jövedelmezőbb". Az olyan szélsőséges példák sem ritkák, hogy a bűnüldözésre fordítandó összeget is a megtérülés elve alapján számolják ki, hogy az ne haladja meg a bűncselekmények következtében kieső állami bevételt. Rabár szerint ugyanakkor kedvező tendencia figyelhető meg napjainkban, s egyre többen rádöbbennek az erkölcs fontosságára (Magyar Hírlap: Messze... szeptember 25., 5., Magyar Nemzet: Az önző és a kiszolgáltatott... 4.o.).

A Magyar Hírlapnak (Egyházi tényfeltárás... szeptember 29., 6.o.) Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát elmondta: önkritikus hangú, érdemi tényfeltárást remél attól a konferenciától, amelyet november elején a holocaustról rendeznek Pannonhalmán. A konferencián a kölcsönös előítéletek lélektanáról és szociológiájáról, a zsidóüldözések történetéről és a magyarországi holocaustról, a zsidó-keresztény párbeszédről és a tolerancia esélyeiről tárgyalnak. Vizsgálódásaik a magyar társadalomra irányulnak majd, és a kiengesztelődést, a bűnbánatot tűzik ki célul. Az összejövetelen katolikus, református, evangélikus és zsidó vallási vezetők, történészek, teológusok, pszichoanalitikusok abból a vatikáni dokumentumból indulnak ki, amely a holocaustot elszenvedő zsidóságtól bocsánatot kért. A lap emlékeztet rá: Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nem tartotta szükségszerűnek a múltvizsgálatot a magyar katolikus egyház vészkorszakbeli magatartásáról. A vatikáni dokumentum megjelenésekor amint arról lapunk is hírt adott az MH-nak elmondta: sok egyházi megnyilatkozás ítélte már el a magyarországi zsidóüldözéseket, és nem tudja, érdemes-e ezeket tovább bővíteni.

A Magyar Hírlapnak (Bulányi atya... szeptember 25., 5.o.) Bulányi György piarista szerzetes elmondta: egy évvel rehabilitációja után a katolikus egyház gyakorlatilag nem számolta fel a vele szemben foganatosított korlátozó intézkedéseket, továbbra sem tart igényt munkájára. Mint mondta, hiába kínálta fel szolgálatait állandó és ideiglenes lakhelye plébánosainak. Ugyanígy elutasította azokat a piarista rendtartomány is. Különösen fájdalmas számára, hogy a szegedi piarista diákokkal tartandó lelkigyakorlatát már a megegyezés után mondták le. Amikor katolikus egyházi épületet akart papi tevékenység céljából igénybe venni, kéréseit részben vagy egészben visszautasították. Könyvei egyetlen katolikus könyvesboltban sem kaphatók. Bulányi György megjegyezte: évtizedeken át küzdött azért, hogy ne vonják kétségbe tanításának katolikus voltát, tavaly a Hittani Kongregáció jóvá is hagyta törekvését, de kiderült, hogy ez nem elegendő. "Korai volt az öröm: a hazai katolikus egyházban továbbra is akad tennivaló az igazi rendszerváltozásig" fogalmazott a piarista szerzetes. Bulányi György "újkeletű kiszorítottáságáról" feljegyzést készített, amelyet eljuttatott a katolikus püspöki kar elnökéhez. Seregély István egri érsek kijelentette: Bulányi Györggyel a testület nem foglalkozik, a püspöki kar számára nem létezik ilyen ügy. A feljegyzést megkapta Kállay Emil, a piarista rendtartomány főnöke is. Elmondta: válaszként közli majd Bulányival, hogy egyáltalán nincs szó a szerzetes üldözéséről. Tagadhatatlan viszont, hogy az egyházon belül a rehabilitáció ellenére vannak fenntartások megnyilvánulásával kapcsolatban. Főként azért, mert a páter teljes nézetazonosságot hirdet a Bokor bázisközösséggel, melyen belül néhányan a katolikus tanítást tagadó nézeteket vallanak. A piarista rendtartomány főnöke aki egyébként, jegyzi meg a lap, a régi Bokor bázisközösségben Bulányi tanítványa volt arra is felhívta a figyelmet, hogy a szerzetes sokszor sarkítva, nem elég árnyaltan fogalmaz nyilatkozataiban. Nem fogadható el például az a nézete, hogy a teljes katolikus hierarchia kiegyezett a pártállammal. Az MH végül azt is közli, hogy Bulányi György "folytatódó kiszorítottságáról szóló feljegyzését" elküldte a vatikáni Hittani Kongregációnak is, amely egy éve meghozta a visszafogadásáról szóló döntést. Az MH szerint "a testület alapos tájékozódási szokásainak ismeretében rövid időn belül válaszra nem lehet számítani."

A Napló című, Veszprém megyei napilapban (szeptember 12., 8.o.) Toldi Éva Elvtársak "akadémiája"? címmel számol be a VEAB társadalomtudományi tagozata filozófiai munkabizottsága tanácskozásáról, amelynek témája filozófia, vallás, tudomány volt. A programban II. János Pál pápa evolúcióval kapcsolatosan legutóbb közzétett álláspontjáról, a nem vallásos ember és a halál viszonyáról szóltak a meghívott előadók, Balló István és Kemény Csaba. Sztankó János, a munkabizottság elnöke pedig arra kereste a választ, lehet-e erkölcsös egy ateista? A tudósító kiemeli: az előadók az ateizmus oldaláról közelítették meg a témát. Néha úgy érezte magát, mintha nem tudományos tanácskozáson, hanem egy marxista pártszemináriumon lenne, ahol a vallásos emberek megfenyítése, likvidálása érdekében ideológiai előkészítőt tartanak. Mindezt megerősítették a hozzászólók is. Csuhai B. Tibor kifejtette: Isten megtitltotta a gyilkolást, "aztán a Biblia tanúsága szerint ölt maga is bőven, sőt másokat ölésre biztatott. Isten azt is előírta, hogy ne paráználkodj, s mégis gyermeket nemzett erőszakkal egy názáreti szűznek, aki pedig már eljegyzett menyasszony volt..." A hozzászóló végig "az irgalmatlan, kegyetlen, igazságtalan, tudatosan gonosz Szeretet-Istenről" beszélt. Fazekas Imre korreferátumában pedig vallási ópiumot emlegetett, s többes szám első személyben fogalmazott: "Tudatosítanunk kell, csak az ember szabadíthatja meg az embert. S manapság, amikor újra hatalmi helyzetbe kerül a kereszténység, egy dolgunk van, hogy "kígyóméreggel védekezzünk a kígyómarás ellen"!". A cikkíró megdöbbentőnek tartja, hogy mindez az akadémia falai között hangzott el, ahová egyetlen teológust, lelkipásztort, keresztény filozófust sem hívtak meg, hogy kifejthessék véleményüket. A Veab elnökének mentségére szolgál, hogy elfogadta a hallgatóság soraiban is felvetődött kritikát: vitázni, párbeszédet folytatni csak úgy lehet, ha ellenvéleményeket ütköztetnek, és jelen vannak, akiknek nézetét vitatják, s demokratikusabb folytatást ígért.

A Napló (szeptember 18., 7.o ) két olvasói levelet is közöl a fentiekről. Rákóczi István Tudomány és demokrácia címmel kifejezi meggyőződését, hogy lehetetlen megkövetelni a teistáktól, hogy az ateizmust szeressék. Markó László, a VEAB elnöke viszont (Elítéljük a sértő hangnemet) több kollégájával együtt súlyosan elítélik "azt az intoleráns, gyűlöletkeltésre alkalmas hangnemet, amelyet a cikk tanúsága szerint két hozzászóló is megengedett magának." MK