SZEMLE
HÍREK VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

Beszámolnak a napilapok II. János Pál pápa horvátországi apostoli látogatásáról (Magyar Nemzet: II. János Pál... október 2., 2.o.). A Magyar Hírlap (Vitatott... október 5., 2.o.) és a Népszabadság (Horvátországban... október 3., 2.o.) kiemelik: a pápalátogatás csúcspontja és egyben legvitatottabb eseménye Alojzije Stepinac érsek boldoggá avatása volt. A két lap elismeri, hogy Stepinac hősiesen védte hitét és híveit a kommunista diktatúra éveiben, II. világháborús szerepét azonban sokan vitatják. Bírálói szerint kiszolgálta a Hitler és Mussolini leghűségesebb szövetségeseként ismert usztasavezért, Ante Pavlevicset, és nem emelte fel a hangját kellő erővel a deportálások ellen. Egy héttel a pápalátogatás előtt a nácik felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ kérte II. János Pált, hogy legalább halassza el Stepinac boldoggá avatását, amíg befejezik az egykori bíboros, érsek múltjának feltárását, de a Vatikán nem reagált erre. A Wiesenthal-központ párizsi irodája máris bejelentette tiltakozását a boldoggá avatás ellen. Hívei ezzel szemben a bíboros 1942-ben mondott szavaira hivatkoznak, amelyek szerint "Minden ember és minden faj Isten gyermeke. Nem lehet megsemmisíteni a cigányokat és a zsidókat csak amiatt, mert egyesek alacsonyabb rendű fajnak tekintik őket." A horvátországi látogatás során Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő közölte: horvát zsidó csoportok támogatták az érsek boldoggá avatását. A horvátországi zsidó közösség időközben kinyilvánította háláját a segítségért, amelyet Stepinac az üldözötteknek nyújtott. Az MH azt is megemlíti, hogy több tekintetben is kritikus hangot ütött meg az olasz sajtó a pápa horvátországi látogatását illetően. Rámutatnak: Franjo Tudjman horvát elnök látványosan politikai célokra használta fel a látogatást. Ellentmondást látnak II. János Pál demokráciára buzdító felhívásai és Franjo Tudjmannak az erre vonatkozó burkolt elutasítása között.

A Magyar Nemzet (Názáreti... október 7., 16.o.) arról tudósít, hogy a názáreti keresztény ortodox egyház tanácsának meghívására a tel-avivi magyar, orosz, román és bolgár nagykövet egész napos látogatást tett Názáretben, amely már készül a kereszténység 2000. évfordulójára. A 65 ezer arab lakosú izraeli város 45 százaléka keresztény, a többi muzulmán vallású. A keresztények nagy többsége az arab nyelvű ortodox egyház híve írja az MN. A város polgármestere arról tájékoztatta a vendégeket, hogy Názáretben útépítésekkel és ezer szállodaszoba felépítésével készülnek a kereszténység 2000. évfordulója alkalmából érkező zarándokok fogadására. Remélik, hogy a kiemelkedő egyházi évforduló tiszteletére sok közép- és kelet-európai vendég is ellátogat a nyugodt légkörű, biztonságos, számos műemléket kínáló, kitűnő éttermekkel rendelkező Názáretbe, Jézus Krisztus városába.

Hazai hírek

Minden történelmi egyháznak megvan az oka a bizakodásra mondta október 4-én vasárnap Orbán Viktor miniszterelnök Hajdúszoboszlón. A kormányfő részt vett azon az ünnepségen, amelyen a helyi görög katolikus hívek felavatták templomuk új ikonosztázát. Orbán a rádió Krónika című műsorában elmondta: az utóbbi hónapokban az állam hosszú távra rendezte viszonyát a Magyar Katolikus Egyházzal és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével. Ezeknek megfelelő kapcsolatot alakít ki az állam a Magyar Református és az Evangélikus Egyházzal is. A kormány kiegyensúlyozott helyzetet teremtett az egyházi iskolák működéséhez, s megkezdte azon pénz folyósítását, amely a volt egyházi ingatlanokról való lemondásért jár évente a történelmi egyházaknak, s amelyet az előző kormány nem utalt át. A hajdúszoboszlói hívek évekkel ezelőtt kezdeményezték az új görög katolikus templom építését. A szoboszlói ikonosztáz 28 képét Latorcai Jánosné Újházy Aranka két év alatt festette. Az ünnepségen részt vett Latorcai János, a polgári pártok főpolgármester-jelöltje is (Magyar Nemzet: Bizakodhatnak... október 5., 3.o.).

Az idén 608 millió forint járadékot kap a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége annak a megállapodásnak az értelmében, amit a kormány és a Mazsihisz képviselői október 1-jén írtak alá a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egyházak tulajdonjogukról lemondva örökös járadékot kérjenek a számukra még át nem adott hajdani ingatlanjaik fejében. A jegyzékben szereplő 152 ingatlan értéke mintegy 13,5 milliárd forint. A járadék az említett összeg alapján 1998 és 2001 között 4,5 százalék, 2001-től pedig 5 százalék. A kormány várhatóan még az ősszel hasonló megállapodást köt a reformátusokkal és az evangélikusokkal (Népszabad-ság: Járadék... október 2., 4.o.).

Csaknem teljes felújításra szorul Székesfehérvár egykori püspökéről, a Prohászka Ottokárról elnevezett, annak idején a hívek adományaiból felépített emléktemplom közölte a Magyar Nemzettel (Felújítják... október 5., 4.o.) Brajnovics Ferenc plébános. Az egyházközség ezért a püspök születésének 140. évfordulóján elhatározta, hogy elkezdi a külső festés, az ereszcsatorna, az akusztika, az elektromos vezetékek és a villámhárító felújításának munkálatait, de égető gond a főbejárati nyolc oszlop repedezése és a burkolatok rossz állapota is. A plébános arra kéri a Prohászka püspököt tisztelő híveket, hogy támogassák a vállalkozást.

Beszámolnak a lapok arról, hogy ismeretlen tettesek október 6-án éjszaka kirabolták a máribesnyői kegytemplomot. A rablást Barta Béla szerzetes fedezte fel, aki reggel nyitva találta a templom kapuját. Mint elmondta, előző este belülről négy vasrúddal és vasvázzal is megerősítette a bejáratot. A bűnözők a zárak felfeszítésével jutottak be. A gyorsleltár szerint a rablók az oltáron lévő tabernákulumból elvittek két kelyhet, egy szentségtartót és néhány gyertyatartót. Az egyik fából készült Mária-szoborról lefeszítették a díszeket. A templom egyik szerzetese, Mihály testvér közölte: a nyomok rendőrségi rögzítése miatt a reggeli misét az altemplomban kényszerültek megtartani a kapucinus szerzetesek, de a hitélet szokásos rendjében a betörés nem okozott komoly változást. Mihály testvér a betörésből származó anyagi károkat még megbecsülni sem tudta (Magyar Hírlap: Kirabolták... október 7., 15., Magyar Nemzet: Kirabolták... 15.o.).

A Népszabadság (Nem elég csak... október 3., 25.o.) Horányi Özsébbel, a Magyar Pax Romana Fórum elnökével készített interjút, aki hivatkozva Az egyház mozgástereiről a mai Magyarországon című kiadvány adataira, kifejti: azokból kiderült, hogy "természetesen nagyon fontosak az egyházi iskolák. Nagyon fontosak a templomi alkalmak, a prédikációk is. Csakhogy: manapság mindez kevés, vagy inkább: nem elég. Ahhoz ugyanis, hogy az egyház önértelmezése szerinti küldetését teljesíteni tudja, vagyis, hogy hozzá tudjon járulni az emberek spirituális, illetőleg transzcendens boldogulásához, a mai magyar társadalomban a szociális kérdések megoldásához való hozzájáruláson át vezet az út. Ez jelenti például azt, hogy ha az egyháznak lenne saját nyelve saját maga nem politikai terminusokban való bemutatására, akkor éppen a támaszra szoruló vesztesek pozíciójába helyezkedve tudná ezt megtenni, amire mindennél nagyobb szükség volna. De ehhez sincs káder, akárhogy csűrjük-csavarjuk." Horányi professzor szerint az egyházban ma még nem elég erős a felismerés, hogy a társadalom legkülönbözőbb színterein kell tenni, cselekedni. Jó lenne, ha világosabb lenne, hogy nem egyszerűen a hagyományos karitatív tevékenység kiterjesztésére van szükség. "Nem arról van szó, hogy több ruhát kell gyűjteni és szétosztani. Sokkal inkább arról, hogy például mindazt, amit tesz az egyház a társadalomban és a társadalom érdekében, éppen a keresztény szeretet jegyében, azt jó társadalomkép alapján tegye, amely a mai modern társadalmat írja le. Mert egyébként ez manapság a helyzet minden jó szándéka és szeretete ellenére és néhány kivételes esetet nem számítva, többnyire nyilvánosságot nélkülöző munkája hatástalan marad, nem kevés frusztrációt idézve elő e tevékenység résztvevőiben." Horányi Özséb arra is kitért, hogy manapság a liberális igen gyakran szitokszóként használatos, pedig kétségtelenül vállalható pozitív tartalma is van. Azt jelenti ugyanis, hogy nem dogmatikus. Éppen ellenkezőleg, fáradhatatlanul keresi a kifejezés legmegfelelőbb formáját egy történelmileg és társadalmilag adott helyzetben, mindezt annak érdekében, hogy a vállalt értékekhez lényegük szerint maradéktalanul ragaszkodhasson. A liberálisnak ez a pozitív értelme egybeesik az értelmiségi jelentésével, hiszen az értelmiségi az, aki képes elemezni a mindenkori helyzetet, aki felkészült arra, hogy rámutasson rejtett összefüggésekre, kritikával illesse, ha ennek mutatkozik szükségessége, s akinek felelősségérzete van, hogy mindannak, amit tapasztal, hangot adjon. Erre az értelmiségre pedig ma nagyobb szükség van, mint bármikor korábban. Számára az is természetes, hogy napjainkban van helye a keresztény, vagy éppen katolikus értékrendnek is. MK

KÜLFÖLDI LAPOK ÍRÁSAIBÓL

Európa és az északi egyházak

A vatikán hivatalos lapja, a L'Osservatore Romano Hubertus Brandenburg stockholmi katolikus püspök elemzését közli az északi egyházak helyzetéről és az Európai Unióhoz való viszonyukról.

Észak-Európa öt országa, Izland, Norvégia, Dánia, Svédország és Finnország nemcsak földrajzilag vannak távolabb a központi részektől, hanem az európai folyamatok is "lassabban" érkeznek meg hozzájuk. Az öt ország összlakossága 25 millió, közülük 250 000 katolikus - egy szétszórt kisebbség a nagy lutheránus többségben. Mind az öt országban lutheránus népegyházak fogják össze a lakosság többségét, különböző mértékben államegyházként működnek. Az Európai Unió országaiban uralkodó katolikus többség idegen a protestáns Észak-Európa számára, ez volt a fő érv a tagság ellen a népszavazáskor. A katolikus diaszpóra számára irreálisnak és utópisztikusnak tűnik az a félelem, hogy az unió dominánsan katolikus befolyást gyakorol az északi országokra. Éppen ellenkezőleg: reménykeltő lehet az, hogy az európai országokban a vallásszabadság és az egyházak jogi egyenlőségének meghonosodott gyakorlata pozitív hatással van az északi országokra és az államtól, pártpolitikai hatásoktól való nagyobb függetlenséghez segíti az egyházakat. Európa számára viszont a nép-, illetve államegyház felfogásnak az az eleme lehet fontos, hogy a hit, a vallás nem magánügy.

Észak-Európának szüksége van arra, hogy a katolikus társadalmi tanítás alapelemei, így a szolidaritás, szubszidiaritás és emberi méltóság elvei, megértésre találjanak országaikban. Ami a szubszidiaritást illeti, a sokáig ismeretlen fogalom néhány éve jelent meg a tömegtájékoztatásban.

A család és a házasság törvényes védelme messze elmarad a kívánatostól. Nagy válási arány, a család nevelő erejének csökkenése, a gyerekek, fiatalok veszélyeztetettsége és a bűnözés növekedése. Nem látják be a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére sem azt a tényt, hogy a korlátok nélküli szabadság magát a szabadságot veszélyezteti és rombolja szét. L'Osservatore Romano/MK