(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

Beszámolnak a lapok Edith Stein szentté avatásáról. Kiemelik, hogy az Auschwitzban meggyilkolt karmelita szerzetesnő kanonizálása "nem várt viharokat kavart az amúgy is törékeny zsidó-keresztény párbeszédben." Egyes zsidó szervezetek ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy az apácát nem azért ölték meg a náci haláltáborban, mert katolikus volt, hanem azért, mert zsidó: szentté avatása emiatt sérti a holocaust emlékét. A szentté avatásban a katolikus egyház próbálkozását látják a vészkorszak "revíziójára", krisztianizációjára azáltal, hogy az egyház sajátjává nyilvánítja a zsidó népirtás egyik áldozatát. Daniel Farhi rabbi, a Francia Zsidó Liberális Mozgalom vezetője úgy véli, hogy a Szentszék mostani döntése jelentősen lassíthatja a zsidó-keresztény párbeszéd menetét. Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője a szentté avatást a "zsidó közösség arculcsapásának" nevezte. A párizsi Wiesenthal Központ még az utolsó pillanatban is levélben tiltakozott a Vatikánnál Edith Stein keresztény mártírrá nyilvánítása ellen. Bíró László kalocsa-kecskeméti püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családügyi referense ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: minden szentté avatás az életről beszél és nem a származásról. Leszögezte: a katolikus egyház anélkül, hogy megtagadta volna Edith Stein múltját, úgy találta: földi élete során méltóvá vált arra, hogy szentként tiszteljük. A püspök felhívta a figyelmet arra is, hogy a II. Vatikáni zsinat nagyon határozottan kijelenti: a kereszténység gyökereiben visszanyúlik a zsidóságra, és Edith Stein szentté avatásában is ezt a gondolatot lehet felismerni. Idővel Edith Stein alakja is a két vallási közösség egymásra találását szolgálhatja fogalmazott Bíró László, utalva II. János Pál pápa szavaira, miszerint az apáca egyszerre volt "Izrael és az anyaszentegyház lánya" (Magyar Hírlap: A pápa szentté avatta... október 12., 13., Napi Magyarország: Szentté avatták... 1.o.).

A Népszabadság (Megrongálták... október 10., 20.o.) hírül adja, hogy a párizsi rendőrprefektúra közvetlen közelében súlyosan megrongálták a Notre Dame főbejárata feletti kőszobrokat. A vandál cselekményt az ismeretlen elkövető éjszaka követte el, kihasználva azt a körülményt, hogy a világhírű székesegyház egy része restaurálási munkák miatt hosszabb ideje fel van állványozva. A vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy egyetlen személy követte el a szoborrongálást. Az illető kalapáccsal, feszítővassal és vésővel esett nekik a XII. és XIII. századi szentábrázolásoknak. Összesen öt kőszobor rongálódott meg, köztük Szent Pál és Dávid egész alakos ábrázolata. Egy szoborfejet a rongáló magával vitt. A rendőrök szerint a meghökkentő akció valószínűleg egy mániákus rongáló műve. Az állami tulajdonú egyházi létesítmények felügyelőjének nyilatkozata szerint a Notre Dame-ot eddig még soha nem érte hasonló értelmetlen, vandál támadás.

A HVG (119-121.o.) Gerlóczy Ferenc Isten vagy neurózis? című cikkében idézi Eugen Drewermann német teológust és pszichoanalitikust, aki a közelmúltban Magyarországon járt: "A keresztény teológiának ma éppolyan nehéz áthatolnia a pszichoanalízisen, mint a tevének a tű fokán". Szerinte az egyház legtöbbet a lélekgyógyászoktól, valamint a költőktől tanulhatna. Az ateista Freud alapította lélekelemzés művelőinek viszont szerinte éppen a teológiára volna szükségük ahhoz, hogy túljussanak tudományuk határain, s jobban megértsék a segítségre szoruló, szerepét, helyét kereső embert. Drewermann kérdése: elképzelhető-e, hogy a vallás hiánya betegségbe taszítja az embert, s a lélek gyógyulása egyet jelent-e a vallás felé fordulással? Igennel felel erre a kérdésre: az ember szerinte addig lesz csupán neurotikus, illetve bűnös, amíg a másik emberben keresi azt a fogódzót és menedéket, amelyet pedig csak Istenben találhat meg. "Csak Istenben válik lehetségessé az emberek közötti szeretet, Isten nélkül csupán az emberek neurotikus kilengései tapasztalhatók."

Hazai hírek

"A jeles évfordulón azt emelem ki, hogy a pápai szolgálat új stílusát bevezetve fáradhatatlanul kereste fel a híveket az egész világon" olvasható abban a körlevélben, amelyet Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek bocsátott ki II. János Pál pápa megválasztásának húszéves jubileuma alkalmából. A bíboros, prímás a Szentatya életét méltatva megemlékezik két magyarországi látogatásáról, s arról, hogy az egykori krakkói érsek jól ismeri a magyar történelmet. A körlevél köszönti egyúttal a pappá szentelésének 50. évfordulóját ünneplő Kada Lajos érseket, aki évtizedek óta a Szentszék diplomáciai képviselője: Costa Rica és El Salvador után jelenleg Németország pápai nunciusa. Kada Lajos aki 1991-ben elkísérte a pápát magyarországi látogatására október 18-án este 6 órakor szentmise keretében a Szent István-bazilikában emlékezik meg a két jubileumról (Magyar Nemzet: Kettős... október 14., 5.o.).

A Magyar Nemzet (Húszéves... október 12., 5.o.) beszámol arról, hogy huszadik születésnapját ünnepelte október 10-én szombaton a katolikus levelező teológiai kar, amely alkalomra Gyulay Endre szeged-csanádi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar alelnökének jelenlétében emlékeztek az Egyetemi templomban az intézmény egykori és jelenlegi hallgatói. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Főiskolai tagozataként működő intézmény 1978-ban történt alapításáról Kránitz Mihály igazgató elmondta: a korábbi évtizedekben elképzelhetetlen lehetőséget az 1976-ban aláírt helsinki egyezmény teremtette meg, hiszen a Magyarország által is aláírt szerződés a vallás szabad gyakorlásának jogát is tartalmazta. Ismeretes, hogy az intézmény alapító igazgatója az azóta elhunyt Nyíri Tamás teológus professzor volt. Fila Béla, Török József és Rózsa Huba is betöltötték ezt a posztot. A két évtized alatt mintegy 2500-an végezték el a levelező teológiát. A hallgatók 35 százaléka férfi, 65 százaléka nő, főállású hitoktató pedig a végzettek egyharmada lett. Kránitz szerint az új kormány ígérete, hogy a hitoktatói órabéreket megnyugtatóan rendezik, illetve, hogy a hittan mellett az iskolákban esetleg bevezetik a polgári erkölcstant, arra a reményre adhat alapot, hogy a jövőben nagyobb szükség lesz az itt végzett hallgatókra.

A Napi Magyarországban (Katolikus karizmatikus... október 10., 12.o.) Ambrus Sz. András tudósít a Karizmatikus Megújulás VII. Országos Találkozójáról, kiemelve, hogy a rendezvényre minden korábbinál nagyobb érdeklődés mellett került sor. Összesen legalább 15-17 ezren voltak jelen az egész napos eseményen.

A Székesfehérvári Vasútvidéki Prohászka Plébánia felújítási bizottsága szeretné, ha a 2000. évre elkészülne a "lánglelkű" püspök, Prohászka Ottokár tiszteletére épült templom felújítása. A II. világháborúban, 1944. szeptember 19-én 40 ellenséges repülőgép bombázta Székesfehérvárt és ennek következtében a Prohászka-emléktemplom kupolája is leégett. A felújítási bizottság tervbe vette az emléktemplom külső festését, az ereszcsatorna, az akusztika, az elektromos vezetékek, a villámhárító felújítását és egyéb, szükséges munkálatok elvégzését. A főbejárati nyolc oszlop repedezik, a burkolatok lassan leválhatnak. Külső segítség nélkül e munkát nem tudják megvalósítani. Szeretnék, hogy a 2000. év megünnepléséhez méltó legyen templomuk is. Ezért Brajnovits Ferenc kanonok-plébános aláírásával anyagi segítséget kérnek. OTP-számlaszámuk: 11736006-20328102 székesfehérvári OTP-banknál, Ősz u. 13. (Napi Magyarország: Prohászka Ottokár... október 10., 12.o.).

A Világgazdaság (Egyházi egyetemek... Szabálytalan... október 13., 1.,8.o.) értesülései szerint az egyházi felsőoktatási intézmények azon hallgatók után is megkapják a különféle támogatásokat, akik nem akkreditált szakra járnak. A Károli Gáspár Református Egyetemen például a nem minősített néhány szakra mintegy 300 fő jár. Utánuk megközelítőleg 368 ezer forintot fizet ki az oktatási tárca egy évre, összesen több mint 110 millió forintot írja a lap. A VG szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nyolc szak nem minősített, ám az egyetem abból a szempontból körültekintőbben jár el, hogy nem akkreditált szakot csak szakpárként vesznek föl hallgatók. Az orgánum hozzáteszi: mivel a Pázmánynak nagyobb a létszáma, a támogatási összeg itt is jelentős. A teljes képzési és fenntartási normatíva melynek összege jelenleg 250 ezer forint/fő/év a bölcsészkaron a kétszakos hallgatók után jár. A tárca kvázivesztesége ezen összeg 25 százaléka hallgatónként, s ehhez járul még az egyéb támogatások összege. Kálmán Attila, a református egyház világi zsinatának elnöke szerint az egyházakkal kapcsolatban némely kormányzat türelmesebb, míg mások kevésbé azok. Úgy látja: a civil szakok legfőbb gondja az akkreditálásnál a megfelelő létszámú minősített oktató hiánya, és ez pénzkérdés. Kálmán szerint a vatikáni szerződés óta a legtöbb egyházi felsőoktatási intézmény jobb anyagi helyzetbe került. Minisztérium közeli források úgy vélekednek, csapdahelyzetben vannak, az újság által említett gyakorlatot oktatáspolitikai érdekekkel indokolják, hozzátéve. a bizonytalan helyzet mindaddig megmarad, amíg a történelmi egyházak nem írják alá a finanszírozási megállapodást az Oktatási Minisztériummal.

A Blikk (Kiprédikálta... október 14., 1.,5.o.) arról ad hírt, hogy a Fidesz pécsi polgármester-jelöltje, Trombitás Zoltán egyaránt bírja a római katolikus egyház és a Hit Gyülekezete támogatását. A két említett egyházi szervezet azonban nem tud egymásról. A pécsi püspök, Mayer Mihály név nélkül ugyan, de kiprédikálta a hívek előtt a politikust. A cikk szerint Trombitás hol római katolikus, hol "hites", ahogy érdekei megkívánják. Most a további támogatás érdekében állítólag hitet tett a római katolikus egyház mellett, de továbbra is tagja a HGY-nek.

Elkészült a Hit Gyülekezet Gyömrői úti központja. A körülbelül másfél milliárdos beruházást a felekezet az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banktól még az előző kormányzat alatt kapott félmilliárdos beruházási hitel igénybevétele mellett saját erőforrásai mozgósításával hozta létre. Az építkezésre a hívek önkéntes adományaként 600 milliót adtak, de a tized befizetéséből származó 140 millió forintot is felhasználták. Az új központban a tízezer hívő befogadására is alkalmas, többfunkciós csarnok mellé egy másik, kisebb csarnokot is építenek. Németh Sándor vezető lelkész szerint ezzel új fejezet nyílik a "legnagyobb magyar alapítású egyháznak" nevezett felekezet történetében. Az elmúlt hónapokban lezajlott kilépéseket Németh a gyülekezet szempontjából "fájdalmas megrázkódtatásnak" értékelte: ők keresztényi módon közelítenek ehhez, és egyben nyitottak a megbékélésre. A HGY vezetője cáfolta, hogy a gyülekezet és az SZDSZ között olyan szoros kapcsolat létezne, mint azt a sajtó feltételezte. Az SZDSZ tagjai és támogatói közül csupán néhány százan csatlakoztak hozzájuk. Az viszont igaz, hogy a szabad demokraták vallási téziseit és vallásszabadságról szóló programját a HGY igényeinek figyelembe vételével készítette el (Napi Magyarország: Milliárdos Hitcsarnok... 1.,2.o.).

A Magyar Nemzet (A távozók új egyházat... október 9., 3.o.) hírül adja, hogy mintegy tíz városban alakult már helyi csoportja a Hit Gyülekezetéből "Németh Sándor diktatórikus vezetési módszerei" miatt kivált tagok által alapított Budapesti Autonóm Gyülekezetnek. A kiváláskor csaknem 1200 fő jelentette be csatlakozási szándékát. MK